A helyzetelemzés sorra veszi a zenetanulással kapcsolatos általános ismeretek hiányából fakadó téves beidegződéseket, a szülői oldalról tapasztalható rossz gyakorlatokat, valamint ezek okait.
Bemutatja a zenetanulás ma elérhető formáit hazánkban, és tárgyalja a működési különbségeiket, az oktatott és nem oktatott műfajok, a közösségi élmény, az oktatás minősége, valamint az eredményesség tekintetében.
Olyan kérdéseket is érint, mint...
- A hangszerrel műfajt is kötelező választani? S ha igen, akkor miért?
- A megfelelő hangszerrel teljesebb, boldogabb életet élhetünk?
- Lesz-e élményalapon nyugvó, szabadon átjárható szakokkal, műfaji megkötések nélküli, hangszeres megkötések nélküli, végre a korunkhoz igazodó technikailag és technológiailag egyaránt fejlett oktatási rendszer, ahol nyílt gondolkodású, nagy tudású, értő, érzékeny zenetanárok segítik a legszerteágazóbb műfaji és hangszeres ismeretekhez és tudáshoz a tanulókat? Ahol valóra válhat az a régi tény, hogy a zene műfajoktól függetlenül csak két fajta lehet: jó, vagy nem jó.
Valamint igyekszik összegezni a tömeges zeneoktatás, a hangszerrel élés, a zenélés pozitív hatásait, és a könnyűzene tömeges oktatásának hiányából fakadó hátrányokat, az egyéni és a kollektív következményekkel egyaránt.
Prezentáció
