„Mennyi időt kell arra áldoznia, hogy gyermeke zenét tanulhasson?” Többek között erre a kérdésre is szeretne választ kapni a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja által a könnyűzenei iskolákba járó diákok szülei körében készítendő felmérés.
A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja által tavaly decemberben rendezett Hangadó fórum több eredménnyel is járt. Egyrészt elindult egy egyeztetés a könnyűzene oktatásában érintett intézmények és pedagógusok között az alapszintű képzés lehetséges új irányáról, másrészt – kicsit az előzőhöz is kapcsolódva – felmerült az igény a terület érintő olyan jellegű kutatások iránt, amelyeket az intézmények és a döntéshozók is használhatnak. Mivel a munkacsoport résztvevői alapvetésnek tekintik, hogy a könnyűzene oktatásnak is négy fontos szereplője van – az intézmények, a pedagógusok, a diákok és a szülők – adódott, hogy ezek a kutatások is ezekre a „csoportokra” fókuszáljanak.
Ezen a területen utoljára a covid előtt, a kétezertízes évek végén zajlottak kutatások az NKA Hangfoglaló Program támogatásával, amelyek megmutatták, hogy a zenélni tanulók szüleinek a körében magas volt az egykor zenét tanulók vagy a zenélni tudók aránya. De a 2018 környékén végzett kutatások jelezték azt is, hogy a háztartásban lévő hangszernek is fontos szerepe van abban, hogy egy gyerek zenélni akarjon. Az utolsó felmérés óta azonban nemcsak jónéhány év telte el, de a covid alaposan meg is változott a zenetanulás fogalmát illetve a „tanultam zenélni” meghatározását, miközben a gyermeküket könnyűzenére taníttatók döntéseit befolyásoló tényezők is átalakulhattak.
A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának összejövetelein körvonalazódott, hogy a könnyűzenei képzőhelyek szempontjából jó lenne tudni, mi alapján dönt iskolán kívüli, szabadidős tevékenységnek is tekinthető elfoglaltságról a szülő, mennyire befolyásolja választását például az utazás, a gyermekek „szállítása”, a különóra alatti várakozási idő vagy annak hasznos eltöltési lehetősége. Mindezek mellett természetesen jó lenne tudni, hol húzódik az önköltséges könnyűzenei oktatás anyagi lélektani határa, mi alapján dönt egy szülő vagy család arról, hogy mi az, amit finanszíroznak gyermeküknek, és mi az, ami nem fér bele.
Sok mindent kellene a könnyűzenei képzést választó gyerekek szüleitől megkérdezni, miközben a képzőhelyek kijelölése és a megkérdezendő szülők körének kijelölése sem egyszerű, ráadásul nyilvánvaló, hogy a kérdőívek hossza is korlátozott. Éppen ezért a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja a 2025 áprilisában induló felmérésében elsősorban a Rocksuli-hálózatra, illetve a könnyűzenét tanító pedagógusok segítségére támaszkodik. A tervek szerint április-májusban zajló adatfelvétellel párhuzamosan célzott interjúk is készülnek a tanév vége előtt, majd a nyári feldolgozás és kiértékelés után, egy szeptemberre tervezett konferencián mutatnák be az első könnyűzenei oktatási „szülőkutatás” eredményeit és tanulságait.
