Június végén tartotta kongresszusát a Zeneművészek Nemzetközi Szövetsége, amelyen négytagú delegáció képviselte Magyarországot. A többek között a mesterséges intelligencia zeneiparra gyakorolt hatásairól is vitázó kongresszusról Temesi Bertalant, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének (MZTSZ) alelnökét kérdeztük.
– Mekkora szervezet a FIM, azaz a Zeneművészek Nemzetközi Szövetsége, és hol a helye ebben Magyarországnak?
– A szervezetben jelenleg több mint hatvan ország hetven zenészszakszervezete van jelen. A komoly hagyományokkal rendelkező nagy országok, mint Nagy-Britannia, akik a mostani elnököt is adják, az USA, Svédország és Franciaország mellett természetesen ott vannak a kisebbek is, mint Costa Rica vagy például Zimbabwe. Minden országot egy szavazat illet, és az tulajdonképpen az adott ország hatásköre, hogy milyen helyi szervezet él ezzel. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezet hosszú ideje vesz részt a világszervezet munkájában. Gyimesi László, aki tavaly óta az MZTSZ tiszteletbeli elnöke, hosszú ideig volt tagja a FIM 18 tagú végrehajtó bizottságának, 1989 óta képviselte Magyarországot a szervezetben. Tulajdonképpen azért is utaztunk a mostani FIM kongresszusra négyen – rajta és rajtam kívül Dorogi Ákos és Fekete Krisztina titkárok –, hogy méltó képpen búcsúztathassa el a FIM Gyimesi Lászlót, aki az ottani feladataitól is kicsit visszább lépett.
– Milyen témákat érintett a kongresszus?
– Ez egy nagy szakmai szervezet, ami egyaránt képviseli a szabadfoglalkozású művészeket, és a jellemzően munkaviszonyban álló szimfonikus zenekari tagokat. Ez utóbbiak vannak többségben így nem véletlen, hogy vannak őket jobban érintő témák, mint idén például a hangszerek utaztatásának és biztosításának kérdése. Ugyanakkor ismét nagy hangsúlyt kapott a streaming szolgáltatások után fizetendő jogdíjak kérdése, a nemek arányos képviselete, és természetesen az AI, ami a mostani tanácskozás legfontosabb témája volt.
– A mesterséges intelligencia használata kapcsán mire jutottatok?
– Nem könnyű a helyzet, főleg az AI kapcsán jelentős államok, az USA, Kína és a hozzájuk kényszerűen alkalmazkodó, de a szabályozásában mégis külön utat járó Európai Unió jelenlegi gyakorlata miatt sem. A kongresszuson egyértelművé tettük, hogy az AI által generált új kreatív tartalmak – legyen szó grafikáról, irodalmi szövegről, fordításról vagy bármilyen zenei műről – tulajdonképpen a világhálón elérhető művek mintavételéből jönnek létre, azaz mondjuk, a mi szerzeményeink felhasználásával születnek új dalok. Csakhogy a mintákat megalkotó szerzők és előadók ezért semmiféle díjazást nem kapnak, sőt a nevük sincs feltüntetve. Mi azt szeretnénk, ha ez változna. És ehhez ragaszkodunk akkor is, ha a jelenlegi jogi és gazdasági környezet nem ebbe az irányba tart, és még mindig nincsenek olyan precedens értékű bírósági ítéletek, amelyek mellénk állnának. Ennek ellenére a FIM kongresszus azt az állásfoglalást tette, hogy az AI programok működése akkor elfogadható, ha a mintának használt művek szerzőitől felhatalmazásuk van, a nevüket feltüntetik, és díjazásban is részesítik őket.
– Vezethet egy ilyen kiállás eredményre?
– Valahol el kell kezdeni. Csinálni kell. Ahhoz, hogy változást lehessen elérni, és mondjuk komoly döntéshozókkal lehessen tárgyalni, szükséges az ilyen kiállás, illetve az is, hogy jelentős szervezetek is beálljanak az ügy mögé. De ezt az is nehezíti, hogy van a FIM-nek olyan tagszervezete, amely egyszerre képviseli az előadóművészeket és a zeneműkiadókat, akiknek ebben a kérdésben nem feltétlenül azonos az érdeke.
– A mostani kongresszusnak ezek szerint a szakmai konferencia jellege is erős volt?
– Igen, hiszen kongresszust csak négyévente tartunk, legközelebb 2029-ben lesz, szakmai konferenciák viszont ennél sűrűbben vannak, Párizsban, Malmöben, Ljubljanában voltak ilyenek legutóbb, mindegyik egy-egy nagyobb témára, például a kollektív szerződések vagy a szimfonikus zenekarok problémájára koncentrált. Kongresszus egyébként 20 éve Magyarországon is volt, és most ismét jelentkeztünk, hogy a legközelebbi nálunk lehessen. Rajtunk kívül csak Görögország jelezte ezt a szándékát, de mivel három éve Athén otthont adott egy szakmai konferenciának, úgy tűnt, sokan szeretnék, ha a kongresszus 2029-ben Budapesten lenne.
