Beatkorszak Szabadegyetem Marosvásárhelyen
2024. november 05. írta: Poptanító

Beatkorszak Szabadegyetem Marosvásárhelyen

A Beatkorszak Projekt és a Marosvásárhelyi Rocksuli szervezésében, az NKA Hangfoglaló Program támogatásával, 2024. november 8-án, pénteken, a marosvásárhelyi Apolló-palotában (Rózsák tere 5.) hat előadás hangzik el a színház és a könnyűzene kapcsán. Alább olvasható az esemény részletes programja.

241105-mvh.jpg

8.30 regisztráció

9.00 Megnyitó

A programot megnyitják

Bajnai Zsolt, a Beatkorszak Projekt vezetője, a Hangfoglaló Program elindítója

Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője

 

Első „felvonás”

Levezeti: Bajnai Zsolt

9.15-9.45: Volt zene is, Zenei orientációk az ifjúság körében 1950 és 1990 között Erdélyben

Az előadás az 1950-1990-es évek zenei orientációit igyekszik felidézni az ifjúság körében. Kitér a második világháború utáni zenei ébredésre, az újonnan kialakuló zenei források hatásaira, a zenei irányzatok és a tánczenék szerepére. Szó lesz továbbá a fellendülő rockkorszak hivatalos politikai iránnyal szembeni szerepéről, a legjelentősebb együttesekről és előadókról, amiket az előadó zenei bejátszásokkal is illusztrál.

Előadó: Kovács Levente, rendező, professor emeritus

A Babes-Bolyai egyetemen 1963-ban szerzett diplomát, ahol azóta is oktat, ma már az intézmény professzor emeritusa. Rendezői diplomáját 1984-ben a bukaresti Ion Luca Caragiale Egyetemen szerezte. A tanári munkája mellett a hat erdélyi magyar színházban, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem stúdiójában és az egyetemi színpadon is rendezett, összesen több mint 200 alkalommal. Szakíróii és szépirodalmi művek szerzőjeként 15 kötet jegyez.

9.45-10.15: Lehetett volna? Vagy minden út Habibi-be torkollik?, Felületes leltár a romániai magyar pop-rock első színházi produkcióiról

Az angolszász kezdetekről – szabadságvágy és lázadás. A 1950-es évek, amikor a beat irodalom (Kerouac, Gingsberg, Corso, Ferlinghetti) fejezi ki elsőként az életérzést, amely a későbbiekben az akkori fiatalok lázadását is magyarázza. 1967–1971: Hair, Tommy, Jesus Christ Superstar – alapvető művek, mérföldkövek, amelyek mind a mai napig hatnak. Erdély, Kolozsvár 1972: Leláncolt Prométheus – Stúdió 51 & Politon. Partium, Nagyvárad 1973: Páncélváros, Az ifjú W. újabb szenvedései – Metropol Group, MG és a nagyváradi színház magyar társulata. Bánság, Temesvár 1976: A hosszú úton – Thalia és Garabonciás. Kis budapesti magyar glóbusz két lépésben: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, (1973) István, a király (1983). Az első romániai magyarock: Mátyás a vérpadon – az „első hazai magyar rockopera” (1996), Leányrablás – „első hazai magyar musical” (1998), Csaba királyfi – „székely rockopera” (2005).

Előadó: Csutak István zenész, író

Temesváron 1976-ban alapította meg a Garabonciás együttest, amely a korszak egyik legismertebb és legsikeresebb romániai magyar formációja volt. Nemcsak válogatáslemezeken szerepelhettek, de 1981-ben LP-je, egy évvel később EP-je is megjelenhetett az együttesnek, mígnem a hatalom ellehetetlenítette működésüket. A 2010-es évek második felében újra zenélni kezdett, több hanganyaga is megjelent. A Temesvári Műszaki Egyetemen szerzett diploma mellé mikroprocesszor-technikából posztgraduális diplomát is szerzett, így a zenélés mellett 1989-ig programozóként dolgozott. A rendszerváltás után rövid ideig volt a Román Parlament tagja, később államtitkár és miniszteri kabinetfőnök. Politikai és IT témájú publikációi mellett több könnyűzenével foglalkozó írása is megjelent.

10.15-10.45: Hangok és arcok, Amikor a színészek zenélnek

Az előadás visszarepít az 1989. decemberi, rendszerváltás előtti időszakba, és betekintést nyújt néhány színész életébe. A hallgatók olyan művészekkel ismerkedhetnek meg, akik nemcsak a színpadon találtak önkifejezési lehetőséget, de a zenében is. Az előadás bemutatja azokat az életutakat, amelyeknél a zenei karrier szorosan összefonódott a színészi pályával, és sok esetben a világot jelentő deszkák jelentették a kaput a zenei élet felé. Az elemzett sorsok arra világítanak rá, hogy a művészet különböző ágai hogyan erősíthetik egymást, és hogyan válik a zene a színművészet természetes kiegészítőjévé.

Előadó: Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője

Életében a zene központi szerepet játszik, így a marosvásárhelyi Rocksuli egyik alapítójaként és igazgatójaként is tevékenykedik szülővárosában. Jelenleg az intézmény legfontosabb kutatását vezeti, amely az erdélyi magyar könnyűzene történetének feltárására irányul. Különleges, erdélyi és magyar vonatkozású ritkaságokat is tartalmazó könnyűlemez-gyűjteményét Erdélyen kívül már Magyarországon is több helyen bemutatták.

 

Második „felvonás”

Levezeti: Hints Zoltán

11.00-11.30: Volt egy siker, Az Ifjú W. újabb szenvedései előadás és utóélete (1973-1978)

A rostocki VEB Hinstorff Kiadó gondozásában 1973-ban jelent meg Ulrich Plenzdorf Az ifjú W. újabb szenvedései című írása. Írás, mert a szerzős sem tudta eldönteni, hogy könyv, film, színdarab, vagy mi lesz belőle. A Magyar fordítás Tandori Dezső munkája, az Európa Könyvkiadó Modern könyvtár sorozatában 1976-ban jelent meg. A Nagyváradi Szigligeti Szinház irodalom titkára, Kelemen István mutatta meg Szabó József (Ódzsa) rendezőnek, aki megígérte, hogy előadást fabrikál belőle. Ő kereste meg a Metropol együttest – akik éppen akkor nyerték meg a Siculus 1973 fesztivál Beat- és Közönség-nagydíját – hogy írjanak zenét a darabhoz. A bemutatót 1973. november 21-én zsúfolt ház előtt tartották, majd még öt évig tartott a csoda, a társulat végig turnézta a hét erdélyi színpadot. Erről és az előadás hátteréről mesél a szemtanú.

Előadó: Virányi Attila, a Metropol Group vezetője

Nagyváradon született 1951-ben, ahol gyerekkorában kórusban énekelt és többféle hangszeren tanult. Középiskolásként már zenekarokban játszott, majd 1968-ban megalapította a Metropol Group-ot, ami a legsikeresebb, legtöbb lemezt magáénak tudó erdélyi formáció lett. A zenélés mellett tanult, hangmérnöknek képezte magát, 11 éven keresztül volt a Román Televízió magyaradásának munkatársa. 1981-ben Magyarországra, 1983-ban az NSZK-ba költözött, 2018-as nyugdíjba vonulásáig a freiburgi zenei főiskola vezető hangmérnöke és tanára volt.

11.30-12.00: Popfesztiválok és képzetek, Irodalom, színház és könnyűzene Altamonttól Vúdsztokig

Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című műve először a Kortárs folyóirat hasábjain volt olvasható, pedig nem épp a szerző kortársairól szól a szöveg. Nem kell avatott esztétának lenni ahhoz, hogy érezzük, a kisregény megírásakor a nyolcvanhoz közelítő mester aligha lehetett megveszekedett Rolling Stones-fanatikus. A Szépirodalmi Könyvkiadó az amerikai agresszivitás és az ösztönös barbárság rajzaként harangozta be a kötetet, és mivel a Déry-mű a könnyűzenének a kultúrában betöltött szerepével kapcsolatban sem volt túlságosan empatikus, a színházi változat dalainak megírására eredetileg felkért Bródy János és Szörényi Levente visszautasították ezt a különben nem mindennapi ajánlatot. Így lett a Popfesztivál-lemez két kiötlője és szerzője Adamis Anna és Presser Gábor, a színpadi siker pedig így forrt össze a frissen alakult Locomotiv GT legénységének nevével. Vagyis… ez sem ilyen egyszerű. Akárhogy is, az 1973 kora tavaszán bemutatott előadásnak fontos hozadéka volt, hogy utat nyitott a könnyűzene számára a színházak felé. De mi történt mindeközben a hazai fesztiválszínpadokon? Az előadás során képzeletben eljutunk Altamonttól Vúdsztokig.

Előadó: Vass Norbert, a Beatkorszak blog szerkesztője

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kommunikáció-történelem szakon szerzett diplomát, majd a Történettudományi Doktori Iskola hallgatójaként a Kádár-kori punk- és underground szcéna kutatásával foglalkozott. A Hangfoglaló Program Könnyűzenei Örökség Alprogramjának koordinátoraként dolgozott 2015 és 2021 között, 2020 óta a Volt egyszer egy beatkorszak-blog szerkesztője. 2022-ben Mindenki! címmel a hazai beat- és rockkorszakról jelent meg kötete.

12.00-12.30: Thália Bakelit Papjai, Színészlemezek Magyarországon a Kádár-korban

Karády Katalin 1979 karácsonyára megjelent Karády Katalin című albuma mérföldkőnek tekinthető a magyar színészlemezek történetében. Azt megelőzően csak elvétve jelentek meg olyan lemezek, amelyeken színészek énekeltek (pl. Bilicsi Tivadar), az meg még ritkábban fordult elő, hogy ismert színészek ne színdarabokhoz kapcsolódó dalok adjanak elő lemezeken is. Az áttörést egyrészt a néhai filmsztár 1939 és 1949 közötti dalaiból összeállított válogatás és annak elképesztő sikere, majd a dorogi lemezgyár korszerűsítése hozta, ami már évi 10 millió hanghordozó előállítását tette lehetővé. Majd jött a visszaesés, amin akár a színészlemezek is segíthettek volna.

Előadó: Bajnai Zsolt, a Beatkorszak Projekt vezetője

A Cseh Tamás – 2017-től – Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program elindítója, az NKA illetékes kollégiumának vezetője (2015–2020), 2018 és 2021 között a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda igazgatója. A kezdetektől részt vesz a könnyűzenei örökség megőrzését támogató alprogram munkájában, az eddigi kilenc rocktörténeti konferencia mindegyikén előadott, négy kiállítás kurátoraként dolgozott, több könyvet szerkesztett. A színház és a könnyűzene kapcsolatával foglalkozik a Thália Bakelit Papjai című podcast-sorozata, illetve azonos című előadása.

A bejegyzés trackback címe:

https://poptanitas.blog.hu/api/trackback/id/tr4118724822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása