Rendhagyó előadással indul a Beatkorszak Szabadegyetem ötödik szemesztere 2024. február 7-én a Lumen Kávézóban (Budapest VIII., Horánszky u. 5.) Április végéig, kéthetente, hat könnyűzene-történeti téma várja az érdeklődőket a Hangőr Egyesület szervezésében. Alábbiakban közöljük a félév teljes programját.
Beatkorszak szabadegyetem
(V. szemeszter – 2024. tavasz)
- február 7. szerda, 18.00 óra
Az első magyar popfesztivál
A Diósgyőri Popfesztiválon 1973-ban forgatott egyetlen dokumentumfilm rendhagyó vetítése
Vendégek Rózsa Péter újságíró, a film egyik alkotója és Kurucz Attila, a Diósgyőri Popfesztivál titkára, akikkel Bajnai Zsolt, a Beatkorszak Projekt vezetője beszélget a vetítés után.
A Miskolci Műszaki Egyetem Filmklubjának négy tagja 1973. június 10-én dokumentumfilmet forgatott a DVTK-stadionban rendezett Diósgyőri Popfesztiválról, a „kis, magyar Woodstockról”. Az Első magyar popfesztivál című dokumentumfilm az 1975-ös amatőr filmes seregszemlén különdíjat kapott. Különlegessége azonban egyediségében rejlik, hiszen az eseményről nemcsak a nyomtatott sajtó hallgatott, de tévé- és rádiófelvételek sem készültek róla. Így a Rózsa Péter és diáktársai által készített film ugyanolyan fontos rocktörténeti kordokumentum, mint Urbán Tamás vagy Gyulai Gaál Krisztián fotói a Diósgyőri Popfesztiválról.
A Beatkorszak Szabadegyetem 7. szemesztere rendhagyó módon kezdődik, hiszen a film levetítése után az 1973-as eseményekről Rózsa Péterrel és Kurucz Attilával – a Diósgyőri Popfesztivál miskolci főszervezőjével – beszélget Bajnai Zsolt, a Beatkorszak Projekt vezetője.
- február 21. szerda, 18.00 óra
Popfesztiválok és képzetek
Irodalom, színház és könnyűzene Altamonttól Vúdsztokig
Előadó: Vass Norbert, a Volt egyszer egy beatkorszak blog szerkesztője
Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című műve először a Kortárs folyóirat hasábjain volt olvasható, pedig nem épp a szerző kortársairól szól a szöveg. Nem kell avatott esztétának lenni ahhoz, hogy érezzük, a kisregény megírásakor a nyolcvanhoz közelítő mester aligha lehetett megveszekedett Rolling Stones-fanatikus.
A Szépirodalmi Könyvkiadó az amerikai agresszivitás és az ösztönös barbárság rajzaként harangozta be a kötetet, és mivel a Déry-mű a könnyűzenének a kultúrában betöltött szerepével kapcsolatban sem volt túlságosan empatikus, a színházi változat dalainak megírására eredetileg felkért Bródy János és Szörényi Levente visszautasították ezt a különben nem mindennapi ajánlatot. Így lett a Popfesztivál-lemez két kiötlője és szerzője Adamis Anna és Presser Gábor, a színpadi siker pedig így forrt össze a frissen alakult Locomotiv GT legénységének nevével. Vagyis… ez sem ilyen egyszerű. Akárhogy is, az 1973 kora tavaszán bemutatott előadásnak fontos hozadéka volt, hogy utat nyitott a könnyűzene számára a színházak felé. De mi történt mindeközben a hazai fesztiválszínpadokon? Az előadás során képzeletben eljutunk Altamonttól Vúdsztokig.
- március 6. szerda, 18.00 óra
Generációk zenéi – zenék generációi
Ifjúsági szubkultúrák és társadalmi szerepük az államszocializmusban
Előadó: Dr. Valuch Tibor történész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi tanára, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatóprofesszora
A 20. század második felének Magyarországán a társadalmi és a kulturális viszonyokat is meghatározóan befolyásolták a különböző szocializációval, eltérő társadalmi és kulturális értékekkel rendelkező generációk. Ez önmagában is kisebb-nagyobb konfliktusok forrása volt, amit felerősített a szabadság korlátozása a kommunista hatalomátvételt követő évtizedekben. S az ezzel együtt járó, pontosan soha senki által meg nem határozott szocialista kultúraeszmény erőltetése. Az egymást követő politikai, társadalmi és kulturális generációk között nemcsak az egymástól való elkülönülés, hanem a korlátozott szabadság folyamatos bővítésének, a generációs önszerveződésnek a szándéka is különböző mértékű volt. Ebben maghatározó szerepet játszottak a különböző ifjúsági szubkultúrák, amelyek kialakulását jelentősen befolyásolta a beat, a rock and roll, a heavy metal, a punk és más underground zenei áramlatok megjelenése és gyors terjedése. A generációk kialakulását, életeszményeit természetesen nemcsak a zene, hanem a szocializáció, a kultúra, a társadalmi viszonyok is befolyásolták. És az egyes generációk igényei és életérzései is befolyásolták a zenei áramlatokat.
Előadásomban ebben a generációs és szubkulturális zenei metszetben próbálok meg rövid áttekintést adni a félmúlt Magyarországáról. Arról, hogy kikkel és mivel szemben fogalmazódott meg az a fajta ellenérzés, társadalmi önszerveződési és kivonulási kísérlet, amit ezek a csoportok igyekeztek megvalósítani és kifejezni. Milyen generációk voltak jelen az 1950-es, 60-as, 70-es, 80-as évek magyar társadalmában, milyen szocializációs élmények hatottak rájuk? Hogyan vált generációs élménnyé és részben önkifejezési formává a rockzene? Milyen volt a politikai és társadalmi fogadtatása mindennek?
- március 20. szerda, 18.00 óra
„Nyugtalan, kopott napok küszöbén túljutok, megláthatod!”
Körkép a romániai magyar rockzenei élet 1970-es évek végének és az 1980-as évek elejének időszakából
Előadó: Dr. Fodor János egyetemi adjunktus, Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Kar, Magyar Történeti Intézet, Kolozsvár
A romániai magyar könnyűzenei élet, illetve az ezen belül is különböző műfajokat kipróbáló rockzenekarok változatos, a lehetőségekhez képest igencsak gazdag felhozatalról tanúskodnak, mindazonáltal, hogy méltatlanul feledésbe merültek. A „jegyzett” profi együttesek mellett számos félamatőr, magyar nyelvű garázszenekar is működött Románia-szerte. A jelen előadás, bár nem kimerítő módon, kíván ráközelíteni az 1970-es évek végi, 1980-as évek eleji Ceaușescu-időszakra jellemző (kultúr)politikai aspektusokra néhány jellemző zenekar történeti példáján keresztül.
- április 10. szerda, 18.00 óra
Lengyel-magyar két jó barát – a beatzenében is
A ’hatvanas évek lengyel és magyar beatszíntereinek összehasonlítása
Előadó: Kovács László jogász, lemezkiadói szerkesztő
Ismert, hogy a keleti tömb országai között komoly különbségek álltak fenn az élet minden területén. Más volt magyar, bolgár, lengyel vagy éppen albán állampolgárként megélni a szocializmus évtizedeit. A beatzene a vasfüggönyön innen csak néhány országban hódított érdemlegesen teret, ezek közül a két legkiterjedtebb színtér itthon és Lengyelországban jött létre. Az előadás arra vállalkozik, hogy ezt a két színteret a helyi infrastruktúrák hatvanas évekbeli jellemzői felől nézve összehasonlítsa.
- április 24. szerda, 18.00 óra
Volt egyszer egy BS
A Budapest Sportcsarnok (1982–1999), az ottani koncertek és egy fantasztikus csapat története
Előadó: Kövér Péter, a Budapest Sportcsarnok egykori rendezvényszervezője
Az előadásom az 1982-ben átadott Budapest Sportcsarnok történetét (az épület létrejöttét, adottságait, szervezeti egységeit és mindennapi működését), valamint az ott rendezett zenei események (rock, jazz, blues, komolyzene, népzenei) hátterét mutatja be a szemtanú emlékei mentén. Szó esik majd személyes élményekről, jelentősebb koncertek létrejöttének technikai és személyi hátteréről, a fontosabb kapcsolatokról (pl. managerek, zeneiparhoz kapcsolódó cégek, finanszírozás). A korabeli fotókkal illusztrált előadás kísérletet tesz a BS jelentőségének, különös tekintettel a késő Kádár-kori könnyűzenei életben elfoglalt helyének és szerepének a bemutatására.
