A TikTokon – ahol jelenleg leggyakrabban találkoznak új zenei tartalmakkal a felhasználók – tűnt fel egy tanárnő, aki az énekórán magyar popslágereket énekel, majd ezeket a diákjai folytatják. A videóit több mint két és félmillióan nézték meg eddig. Marik Laura, a SE Semmelweis Ignác Többcélú Szakképző Intézményében tanít ének-zenét és angolt, a zenét pedig a nyelvórákra is becsempészi. A TikTokról, a rendhagyó énekórákról és a diákok motiválásáról beszélgettünk.
– A TikTokon több videód is megjelent, ahol az énekórán popdalokat énekeltek a diákokkal. Hogyan illeszthető be a könnyűzene a szigorú tanrendbe?
– Fontos tudni, hogy nem zenei tagozatos iskolában tanítok. Csak a pedagógia tagozaton tanulnak két évig éneket a diákok. A célom az, hogy megszeressék az éneklést. Ezt pedig középiskolában nem lehet népdalokkal elérni, 15-16 éves gyerekek fejével kell gondolkozni. Gyakran viszem be a gitáromat az órákra, alkalmanként a zongora is előkerül. Ilyenkor mai vagy örökzöld slágereket veszünk elő. Így a legfontosabb és legszebb magyar népdalok megtanulása mellett az ő kedvükre is zenélünk. Muszáj megtalálni a közös hangot, ami motiválja a diákokat a kötelező tananyag megtanulására is.
– Hogyan jött az ötlet a TikTok videók készítéséhez?
– Kezdetben nem szimpatizáltam a TikTokkal, sőt nyomasztónak találtam. Az autós-éneklős videók voltak az elsők, amiket feltöltöttem a platformra. Helyettesítettem egy osztálynál, akikhez a gitárt is bevittem, énekeltünk, de annyi dalt kértek, hogy tudtam, nem lesz rá idő. Gyors megoldás kellett: iskolába menet felénekeltem a dalokat. Ezután egyre több osztály kért tőlem zenét, most is tartozom párral, számon is kérnek, ha nincs még kint a felvétel. A nyári szünet előtti két hétben találtuk ki az osztályommal – akkor már kezdett nőni a csatornám követőinek a száma –, hogy csináljunk videókat. Így született meg a retró slágeres „osztály medley”, amellyel elindítottam egy „trendet”, de nem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz.
– Külföldön is tanultál. Vannak olyan kint tanult módszerek, amiket használsz itthon?
– Például beéneklési gyakorlatokat hoztam kintről, alap zongorázási technikát, illetve a motivációt, amelyben részem volt, azt próbálom itthon is alkalmazni. Csak pozitívan motiválok, az erősségek kiemelésére fókuszálok. Nálam ez nagyon bevált, az angol- és énekórákon egyaránt. Nem mindenki tud szépen énekelni, de ez nem is elvárható, ám ez nem jelentheti azt, hogy akkor ne is szeressen énekelni. Érezzék jól magukat, a többi nem számít. Ha az év elején megszokják, hogy biztonságos környezetben vannak, akkor később már nincs gond az énekléssel. Ha például valakinek kevés a jegye, és tudom, hogy nem tud énekelni, csak arra kérem, mondja el az egyik népdal szövegét.
– Fontosnak tartod a zenei ízlés formálását az óráidon? Szoktatok különböző zenei stílusú dalokat hallgatni vagy ezekről beszélgetni?
– Nagyon egysíkú zenéket hallgatnak a diákok, elvétve ismerik a komolyabb műfajokat. Igen, fontosnak tartom az ízlés formálását, hiszen gyönyörű zenéket komponáltak nekünk a múltban, amelyek ismeretének hiányában szegényebbek vagyunk. Csak a második tanévben foglalkozunk komolyabban a zenei műfajok befogadtatásával, bővítésével, ilyenkor a klasszikus zene, a jazz és a blues kerül a középpontba.
– Ha javaslatot tehetnél arra, az énekórák kapcsán mit változtassanak a NAT-ban, mik lennének azok?
– A kortárs művészet, a könnyűzene bevonása legyen benne, mert ezek mind elősegítik az együttzenélés örömét. Az értékelést újrafogalmaznám: nem csak a jó hangok kellenek, hanem azok is, akik együtt tudnak működni, akik be tudják fogadni az értékes zenét. Nem lehet mindenki Whitney Houston, de a zene örömét mindenkinek adjuk meg.
S. V.
