„A Magyar Zene Háza a beavatás, a felfedezések és a találkozások tere.” – Idézte Batta Andrást, a Magyar Zene Háza, ügyvezető igazgatóját Severinghaus Artemisz, az intézmény zenepedagógiai vezetője a Mindenki zenéljen! konferencián, ahol az akkor még megnyitás előtt álló projekt zeneoktatási terveit ismertette.
Severinghaus Artemisz előadásában utalt rá, hogy a Magyar Zene Háza célja a magyar és a külföldi népzene, tradicionális illetve populáris, és nem utolsó sorban a klasszikus zene értékeinek ápolása és bemutatása. Elmondta, hogy az intézmény kiállítótér, koncerthelyszín és oktató, ismeretterjesztő funkciót is kap egyszerre, azonban ezek egyike sem dominál majd, inkább együtt hatva erősítik egymást. A Magyar Zene Háza alapvető célja az élmény átadás, hogy aki belép az épületbe, kapcsolatba kerüljön nem csak a zenével, de saját zeneiségével is, mert mint az előadó utalt rá: az élmény kulcsa ez utóbbiban rejlik.
Severinghaus Artemisz beszélt arról, hogy a ház koncertprogramjaival hidat szeretnének képezni az egymásról elszakadt zenei stílusok között. A viszonylag kis méretű termek (300 és 100 fős) a szubkultúrák és a marginális stílusok befogadására, pályájuk elején járó művészek programjainak a lebonyolítására lehetnek alkalmasak. Az intézmény nagy attrakciója lesz az az állandó zenetörténeti kiállítás, amely az őskor zenéjétől a populáris zenéig dolgozása fel elsősorban az európai és a magyar zenetörténetet. Az állandó kiállítás mellett egy időszaki kiállítótér is lesz a Magyar Zene Házában, ahol elsőként minden idők legátfogóbb Kádár-kori poptörténeti tárlata kap majd helyet.
Mint a Budapest Music Centerben tartott konferencián elhangzott a Magyar Zene Háza eszköztára páratlan, módszertanának alapjait a múzeumpedagógia, a koncertpedagógia és a zenepedagógia képezik. Ezek ötvözetei a ház programjainak szintjén iskolai osztályok múzeumi látogatásában, családoknak szóló hétvégi és hétközi matiné programokban, valamint felnőttek számára zenei alaptudást nem (vagy kevéssé) igénylő szabadegyetemi programok és workshopok keretében valósulnak meg. Severinghaus Artemisz utalt rá, hogy az iskolások esetében nagy hangsúlyt fektetnek majd arra, hogy közösségi zenei élményben is része legyen a gyerekeknek, holisztikus módszertanunk révén pedig több oldalról, intenzív részvételre alapozva szólítjuk meg a fiatalokat. Ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Magyar Zene Házában kapott tudás csak kiegészíteni szeretné az iskolai tananyagot, egyfajta zenei „csodák palotája” élményt igyekszik nyújtani.
A Mindenki zenéljen! konferencián elhangzott az is, hogy a Magyar Zene Háza pedagógiai módszereibe beépül a zenepedagógia legfiatalabb ága, a koncertpedagógia is. Ez élményközpontú, aktivitásra épülő, komplex zenei tapasztalatokra törekvő nevelési tevékenység, amely sajátos módon egészíti ki a családi nevelést és az iskolában folyó művészeti, esztétikai nevelést. A koncertpedagógia eszközeivel felnőttek és idősebbek is megszólíthatóak, hiszen ismert jelenség, hogy a fiatal felnőttek egy része életük egy pontján nyitottabbá válik a „komolyabb” zene iránt, de nem mindig nyílik lehetőség az élmény és a tanulás szórakoztató formában történő összehangolására. Erre szeretne a Magyar Zene Háza többféle alternatívát kínálni. Severinghaus Artemisz előadásában is utalt arra, hogy a koncertpedagógia nagymértékben alapoz a közösségi élményre, amit az egyes események résztvevői hoznak létre jelenlétükkel és reakcióikkal.
Az új intézmény zenepedagógiai vezetője beszélt arról is, hogy előzetes kutatásokból azt a konklúziót vonták le, miszerint programjaik tervezésekor a közönség aktív részvételével érdemes számolni. De ez az aktív részvétel nem lehet sem tolakodó, sem elvárt, ezért az interaktív elemek mindig egyfajta kínálatként és nem előírásként jelennek majd meg a Magyar Zene Háza programjaiban.
