A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetével együttműködésben rendezett konferenciája
AMI könnyű is legyen!
A populáris zene oktatása az alapfokú művészeti iskolákban
2025. szeptember 12. (péntek) 10.00 óra
Debreceni Egyetem Learning Center
(Egyetem tér 1., földszint 0.14. előadóterem)
10.00–10.10 Köszöntők
Más műfajok oktatása
Levezető elnök: Tóth Ákos
10.10–10.30: Bevezető gyanánt, visszatekintés tíz évre
A magyar könnyűzene oktatása és a Poptanítás
Amikor 2013-ban elindultak az egyeztetések egy új könnyűzenei támogató programról, és kialakultak a majdani alprogramok, a szakma még úgy gondolta, hogy a könnyűzene oktatásával nem kell foglalkoznia, az az illetékes tárcára tartozik. Három évvel később viszont már létrejött a Hangfoglaló Programon belül a Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogram, majd a következő évben elindult a Hangszert a kézbe sorozat és létrejött a Poptanítás munkacsoport is. Azóta sok minden történt, és sok minden még mindig várat magára. De talán már nem csak a szakmán múlik, hogy a könnyűzene oktatása végre minden szinten és a lehető legtöbb helyen, előbb-utóbb elérhető legyen.
Előadó: Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója, a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának vezetője
Bajnai Zsolt: A Cseh Tamás – 2017-től – Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program elindítója, az NKA illetékes kollégiumának vezetője (2015–2020), 2018 és 2021 között a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda igazgatója, a Hangszert a kézbe programsorozat egyik kitalálója, és immár 9. éve szervezője. A kezdetektől részt vesz a magyar könnyűzenei oktatás támogatására létrejött munkacsoport munkájában, a témában tartott konferenciák szervezője és előadója.
10.30–10.50: A komolyzene oktatása ma
A képzési spektrum jelenlegi rendszere alapfoktól a felsőoktatásig
Az előadás áttekinti a klasszikus zenei képzés teljes spektrumát a zeneóvodától a doktori képzésig bezárólag. Időrendi sorrendben mutatja be az oktatás fejlődését, a képzések változásait. Kitér a tanár- és művészképzés kapcsolódásának fontossága mellett arra is, hogy a pedagógus és zenekari művészek utánpótlásának biztosítása is kiemelt feladata ezeknek képzéseknek. Szó lesz arról is, hogy a végzettségek átalakulása szintén fontos szerepet kap a munkaerőpiacon. Az előadás az elmúlt évek a változásainak megértéséhez is segítséget nyújt.
Előadó: Kapusi Kálmán, tanszékvezető egyetemi docens, DE Zeneművészeti Kar, igazgató, DE Könnyűzenei Intézet
Kapusi Kálmán: Felsőfokú zenei tanulmányait a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében végezte, ahol gordontanár és szolfézstanár diplomát szerzett. Grazban nagybőgő tanulmányokat folytatott (Hochschule für Musik), majd 2003–2005 között a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar hallgatója volt. Pozsonyban, az Academy of Music Bratislava-n folytatott doktori tanulmányokat, később Art's & Business menedzser és közoktatásvezetői okleveleket is szerzett. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán 2008 óta tanít, 2023. január 1. óta a Könnyűzenei Intézet igazgatója. Kutatási területe az alapfokú művészetoktatásban tanuló hátrányos helyzetű diákok lemorzsolódásának a vizsgálata. A Magyar Művészeti Akadémiának 2017 óta a tagja. Rendszeres oktatója az Országos Tatai Nagybőgős Találkozóknak, mesterkurzust tartott és szólókoncertet adott többek között a Wroclaw-i Zeneakadémián és a Párizsi Konzervatóriumban. Szakmódszertani könyvet írt a felsőoktatásban tanuló leendő nagybőgőtanárok számára. Szólistaként és együttesek tagjaként idehaza és külföldön számos helyen fellépett, komolyzenei tevékenysége mellett könnyűzenei és jazz formációknak is aktív tagja nagybőgősként és zongoristaként is.
10.50–11.10: A népzeneoktatás különböző színterei a Kárpát-medencében
Az intézményes és az intézményen kívüli népzeneoktatás kialakulása és működése
Bár Bartók Béla és Kodály Zoltán a 20. század elején megkezdte népzenénk szisztematikus gyűjtését, a zenei anyag tudományos rendszerezését és oktatását. A népi hangszerek és az ének autentikus gyakorlatának tudásátadása azonban csak később, az 1970-es évek elejétől indult el. A táncházmozgalom adta a döntő lökést ahhoz, hogy mára számos alapfokú, középfokú és felsőfokú zeneoktatási intézményben lehet népzenét tanulni, emellett hatalmas népszerűsége van az intézményen kívüli népzenei kurzusoknak és táboroknak is. Az előadás ezeket a fórumokat igyekszik bemutatni, kiemelve a legjobb példákat, jelentősebb műhelyeket.
Előadó: Árendás Péter népzenész, a Hagyományok Háza népzenei szakmai vezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének docense
Árendás Péter: Előbb klasszikus zenét tanult, majd tizenévesen köteleződött el az autentikus népzene mellett. Zenei diplomáit az ELTE ének-zene-karvezetés szakán, majd a Zeneakadémián szerezte, ugyanitt doktorált 2018-ban. A Fonogram-díjas Tükrös valamint a Gázsa zenekarok alapítója és zenésze, akikkel az elmúlt 40 évben több száz koncertet, táncházat és népzenei kurzust tartott itthon és külföldön, Amerikától Ausztráliáig. Emellett 20 éven át volt a Budapest Táncegyüttes és a Honvéd Együttes hivatásos népzenésze, zenei vezetője. Az elmúlt 15 évben több mint 600 népzenei rádióműsort készített. A Zeneakadémia Népzene Tanszékén annak 2007-es elindulása óta oktat, emellett a Hagyományok Háza Népzenei Szakcsoportjának vezetője.
11.10–11.30 A hazai jazzoktatás
A magyarországi jazzoktatás története, intézményrendszere és oktatói
Intézményes jazzoktatásunk az egyik legrégebbi Európában, évtizedek óta alap-, közép- és felsőfokon működik. Megalapítása Gonda Jánoshoz fűződik, minden a vezetésével indult a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakán 1965-ben. A felsőfokú jazzképzés 1990-ben indult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Budapesten és vidéken több helyen találunk alap- és középfokú intézményeket, ahol jazzképzés zajlik, működésükhöz elfogadott állami tanterv áll rendelkezésre. Mindezek mellett szó lesz az alternatív jazzoktatási platformokról, a nyári táborokról és a magántanári szféráról is.
Előadó: Bágyi Balázs, jazzdob előadóművész és zeneszerző, zenepedagógus
Szabó Gábor- és Gramofon-díjas jazz-dob előadóművész és zeneszerző, Artisjus-díjas zenepedagógus, a Magyar Jazz Szövetség korábbi elnöke. Kitüntetéses diplomáját 1998-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszékén, mára a hazai, illetve a nemzetközi jazz-élet elismert és sűrűn foglalkoztatott művésze. Az európai színtér mellett az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában is gyakran valósít meg sikeres turnékat, illetve vesz rész multikulturális együttműködésekben. A szerzeményeit megszólaltató Bágyi Balázs New Quartet a mai magyar jazz egyik legsikeresebb formációja.
11.30–12.00: Kávészünet
AMI-t szeretnénk
Levezetőelnök: Bajnai Zsolt
12.00–12.20: Könnyűzene a felsőoktatásban
Múlt, jelen és lehetséges jövő
Az előadás áttekinti a könnyűzene felsőfokú oktatásának történetét, nemzetközi és magyarországi helyzetét, valamint a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a könnyűzene felsőoktatásban betöltött szerepének további erősítéséhez.
Előadó: Tóth Ákos, igazgatóhelyettes, Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézet
Tóth Ákos: Zenekultúra (ének-zene) és képzésfejlesztési szakember, kortárs keresztény könnyűzenész. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar innovációért, oktatási ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős kari igazgatója, a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézet igazgatóhelyettese. Jelentős szerepe volt a magyarországi könnyűzenei felsőoktatás elindításában, a Kortárs könnyűzene alapképzési szak szakalapítási és szakindítási dokumentációjának elkészítésében, valamint a szak Debreceni Egyetemen történő elindításában is, amely Magyarország és Kelet-Közép Európa első felsőoktatási szintű könnyűzenei képzése.
12.20–12.40: Pop Zene Iskola
Mitől félünk? Félünk valamitől?
Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegyet kell odatolnunk. Hozzunk létre popzenei/mai zene/modern zene tanításához alapprogramot, és hozzunk létre ilyen Alapfokú Művészeti Iskolákat! Ezzel a popzenét beemelhetnénk a művészeti oktatás területére, az iskoláink pedig állami normatívát is kaphatnának. Értekezés arról, hogy miért is kell elindítani az alapfokú művészeti iskolákban a populáris zene oktatását, és arról is, hogy miként kell ezt megtenni.
Előadó: Pap Tibor, Peron Music Alapítvány
Pap Tibor: A 30 éves Peron Music Alapítvány elnöke, a Peron Tehetségközpont vezetője, közgazdász, hangszertulajdonos, aki 1998 óta önkéntese, 2004-től munkatársa, 2010 óta pedig az elnöke az alapítványnak. Számos hazai és külhoni tehetségkutató fesztivál, koncert, zenei rendezvény megálmodója, szervezője, lebonyolítója. Kollégáival a hazai alapfokú zeneoktatás megreformálásán dolgozik Tatán a Peron Tehetségközpontban, ahol ebben a tanévben is több mint száz diák tanul. Feladatának tekinti, hogy megszerettesse a zenélést az emberekkel, elhitesse, hogy zenélni élmény, zenélni a világ legklasszabb dolga.
12.40–13.00: Szervezetten szervezetben?
A könnyűzeneoktatás jelenlegi helyzete és fejlődési lehetőségei
Könnyűzene oktatás márpedig van. És volt is. Ha rajtunk múlik lesz is. A leglényegesebb változási lehetőség a tervezhető jövő. Mi most a helyzet a könnyűzene oktatással 2025-ben? Ki az, aki könnyűzenét akar tanulni? Ki az, aki könnyűzenét akar tanítani?
Előadó: Balogh Miklós Péter, igazgató, Rocksuli Debrecen
Balogh Miklós Péter: Pedagógus, a Rocksuli Debrecen vezetője. Feladata a zeneiskola működtetése és a tanulók szakmai fejlődésének segítése. Részt vesz a debreceni zenei életben, zenészként és zenei rendezvények szervezőjeként. Munkájában a gyakorlati zenetanításra és a közösség mindennapi működésére helyezi a hangsúlyt.
13.00–13.20: POP zenét az alapoktól
Szakmai összefogás, hogy a Populáris zene 5. műfajként felkerülhessen az alapfokú állami zeneoktatás palettájára
Évek óta beszélgetünk különböző szakmai fórumokon és privátban is arról, hogy milyen jó lenne, ha a könnyűzenét is lehetne oktatni alapfokon, állami zeneiskolákban. A különböző problémák felvetése rendszeres volt, de valahogy senki nem akarta „megfogni” ezt az ügyet. Aztán 2024 decemberében a Hangadó című, a Könnyűzenét tanítók a könnyűzene tanításáról alcímű konferencián gondolatébresztő beszélgetései alapján elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehetne a populáris zenét ötödik műfajként elhelyezni az Alapfokú Művészeti Iskolák oktatási palettáján. A gondolatból rendszeres találkozók és közös munka lett. Az ország több helyén tanító húsz szakember önzetlen munkája révén megszületett egy olyan anyag, amellyel az alapfokú populáris zeneoktatás ügye tovább lendíthető. A zeneismeret, zenekari gyakorlat, ének, gitár, basszusgitár, dob, billentyűs hangszerek anyagain a tatai Peron Pop Zeneiskola és a debreceni Rock Suli tanárai dolgoztak együtt a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének szakembereivel.
Előadó: Ruska Péter, a Peron Pop Zeneiskola szakmai vezetője, a projekt koordinátora
Ruska Péter: Zenei tanulmányait a Kőbányai Zenei Stúdióban végezte 2015-2019 között, amivel párhuzamosan aktív session zenész karriert is épített. Az elmúlt 15 évben rengeteg zenekarral dolgozott, mint session zenész, gitáros, hangszerelő, zenekarvezető, körbeturnézta Magyarországot és külföldi is többször koncertezett. Gitárt 2012 óta oktat, 2019-től a Peron Pop Zeneiskola tanára, ahol gitárt, zeneelméletet, zenekari gyakorlatot tanít. Szakmai vezetőként 2022 óta felel az iskola munkájáért. Jelenleg a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának másodéves hallgatója levelező szakon.
13.20–13.30: Zárszó: Hogyan tovább?
