Három kutatásról és a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódó Hangjáték projektről volt szó a Poptanítás munkacsoport veszprémi összejövetelén szeptember utolsó napján.
A találkozó elején Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója a Hangőr Egyesület által 2020-ban készített Könnyűzenei Oktatási Katasztert (KOK) mutatta be. Mint elhangzott, az adatgyűjtés célja az volt, hogy alapadatbázis jöjjön létre, amely lehetőleg minden olyan tanárt, szakembert és intézményt tartalmaz, akik, és amelyek bármilyen módon könnyűzenei oktatással foglalkoznak. Az internet „átfésülésével” zajló kutatás eredményeként hét kategóriában – zeneiskolák, háttér iskolák, alkalmi képzőhelyek (pl. táborok), felsőoktatás, szervezetek, tanárok és a témával foglalkozó szakemberek – összesen 538 adatsor jött létre, közel ötezer alapadattal. Bajnai Zsolt beszámolt arról is, hogy a kutatás végzői több fontos kérdést is felvetettek – pl. pontosan mi tekinthető könnyűzenei képzőhelynek –, és számtalan javaslatot – pl. a külföldön könnyűzenét tanultak összegyűjtése – is megfogalmaztak a megbízó felé.
Árvai Csenge, a Flumina Magna Kft. projektmenedzsere a „Több popot az iskolába” címmel jelenleg is futó, a Hangőr Egyesület és a Music Hungary Szövetség által finanszírozott kutatásról számolt be. Elmondta, a kutatás eredetileg azzal a céllal indult, hogy felmérje, a pedagógusok és a közoktatási intézmények körében, az oktatás-nevelés részeként milyen fogadtatásra számíthat a könnyűzene, illetve lenne-e igény tanároknak szóló képzésekre és oktatási segédanyagok készítésére. A kutatás egy online felmérést valamint kiválasztott pedagógusokkal és iskolaigazgatókkal készített interjúkat foglal magában. Az október végén záruló projekt eredményeiről szólva Árvai Csenge elmondta: a pedagógusok többféle órán is alkalmazzák a könnyűzenét, mint szemléltető eszközt, és azt tapasztalják, a diákokat motiválja az ilyesmi, ugyanakkor segítség lenne, ha kész tananyagokhoz juthatnának. Az igazgatók sem elutasítóak a könnyűzenével szemben, valamilyen formában – pl. kórus, ünnepségek – mindenhol megjelenik, ugyanakkor a kollégák továbbképzését csak úgy tudnák támogatni, ha az nem kerülne az iskolának pénzébe, illetve nem a tanórák megtartásának rovására menne. A kutatás eredményeit a Hangőr Egyesület novemberre tervezett konferenciáján mutatja majd be teljes egészében a Flumina Magna Kft.
Szintén aktuális kutatásról számolt be Bodor-Eranus Eliza, a :::winwinwin::: kutató és tanácsadó kft. ügyvezetője, aki bevezetőjében a Hangfoglaló Program megbízásából a korábbi években végzett, a könnyűzenei oktatását részben ugyancsak érintő felmérések eredményeit, tapasztalatait is összefoglalta. A Szent György Alapítvány, az Öröm a Zene Nonprofit Kft. és a Hangőr Egyesület által finanszírozott, október közepéig tartó friss kutatás a könnyűzenei ismereteket és oktatási kínálatot méri fel zenetanulók, zenetanárok és zenét tanulni szándékozók körében. Bodor-Eranus Eliza arról is beszélt, hogy egy úgynevezett omnibusz kutatás keretében a könnyűzenét tanulni szándékozók köréről már rendelkezésre áll egy adat, eszerint a válaszadók közel 60%-a nyilatkozott úgy, hogy ő vagy a gyermekei szeretnének valamilyen formában könnyűzenét tanulni. Ami kifejezetten bíztató egy korábbi kutatás eredményeihez képest, amiből az derült ki, hogy a magyarok alig tizede tanult valamilyen szinten zenélni.
A Poptanítás munkacsoport harmadik szeptemberi összejövetelét a „vendéglátó” Veszprém előadása zárta. Főző Zsolt az EKF Hangjáték programvezetője és Czeglédi Nagy Zsófia, az EKF Hangjáték zenetanára az amatőr városi zenélést zászlajára tűző projekt terveiről és jelenlegi állásáról számolt be. Főző Zsolt elmondta, a koncepció abból indult ki, hogy az Európa Kulturális Főváros megvalósítása során ne csak frontális programok legyenek, hanem olyanok is, amelyeknek aktív résztvevői lehetnek a helyiek. A Hangjáték célja, hogy Veszprémben és a környéken legyen Magyarországon arányaiban a legtöbb zenélő ember, ami hozzon egy olyan áttörést, ami 2023 után is megőrzi ezt az arányt. A programvezető emlékeztetett arra is, hogy Veszprém 2019 óta az UNESCO Zene városa címet is elnyerte, így szinte természetes volt, hogy az EKF program része lett a könnyűzene és az aktív zenélés. Czeglédi Nagy Zsófia arról beszélt, hogy már megtalálták az első tanárokat a képzés elindításához, ami az egykori Dimitrov művelődési házban még ezen az őszön valósággá válhat.
