Hamarosan akár három rocksuli is működhet Erdélyben. Legalábbis ez látszott körvonalazódni a Hangőr Egyesület és a Marosvásárhelyi Rocksuli immár hagyományosnak tekinthető könnyűzene-oktatási konferenciáján.
Neked is könnyű legyen! címmel rendezett könnyűzene-oktatási konferenciát az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogramját megvalósító budapesti Hangőr Egyesület és a Marosvásárhelyi Rocksuli 2021. szeptember 3-án, az erdélyi város főterén lévő Apolló-palotában. Az idei konferencia előzménye a 2019-es Közös hangok című tanácskozás, amely az akkor indult Marosvásárhelyi Rocksuli és ez erdélyi könnyűzenei oktatás lehetőségeit járta körbe, illetve a tavaly márciusi Neked könnyű lehet? című esemény, ahol már az első eredményekről, és a rocksulin kívüli képzésekről is szó esett. A mostani tanácskozás fókuszába az erdélyi rocksuli hálózat lehetséges fejlesztése került, és úgy tűnik, Marosvásárhely után Sepsiszentgyörgyön és Szentegyházán is hamarosan megkezdheti működését egy-egy ilyen intézmény.
Az idei Neked is könnyű legyen! című konferencián Gáj Nándor, a leendő Sepsiszentgyörgyi Rocksuli képviselője, az ottani művészeti és népiskola vezetője előadásában ez utóbbi intézményrendszer múltját és mai lehetőségeit vázolta fel. Mint elmondta, ezeket a művészeti és népiskolákat 1968-ban hívták életre Romániában, és a rendszerváltás után nem megszűntek, hanem megerősödve kitűnő színterei lettek nemcsak a fiatalok művészeti nevelésének, de hagyományok őrzésének is. Gáj Nándor fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezeknek az intézményeknek az elnevezésük ellenére szerencsére nem sok közük van a hagyományos iskolákhoz, hiszen sem központi tantervet, sem előre megszabott tananyagot nem kell követniük. Amolyan délutáni iskolaként – „rendetlen iskolaként” – a felhasználók, azaz a fiatalok igényeit elégíthetik ki. Ennek köszönhetően van remény a Sepsiszentgyörgyi Rocksuli elindítására, hiszen már jelenleg is vannak könnyűzenei foglalkozásaik, sőt nyáron olyan zenei tábort sikerült szervezniük, aminek eredményeként a marosvásárhelyi Öröm a Zene tehetségkutató mezőnyében már három zenekart neveztek.
A formálódó szentegyházi intézményt Dr. Demeter Csanád képviselte, aki helytörténészként érdekes képet vázolt Hargita megye illetve Erdély könnyűzenei múltjáról. Előadásából kiderült például, hogy 1968 és 1975 között egyfajta enyhülés jellemezte a szocialista Romániát, amikor nagyon sokan hittek abban, hogy a rendszer megreformálható. Ekkor jöttek létre a művészeti és népiskolák, élte fénykorát az állami televízió magyar adása, és követték egymást azok a fesztiválok (pl. Siculus, Ezüstfenyő), ahol már a könnyűzene is megjelenhetett. Sok helyi, magyar zenekart éppen ezek a fesztiválok indítottak el, a zenekarok támogatásáról – például a hangszerek beszerzéséről – pedig a különböző nagyvállalatok gondoskodtak. Aztán következtek a diktatúra sötétebb évei, majd a rendszerváltás, amikor néhány zenekar „bombaként” robbanhatott, ám az ezredfordulóra megcsappant a bandák száma. Most azonban ismét az érezhető, hogy sok fiatal zenél, meglepően sokan közülük tanulnak is hangszereken, így Szentegyházán is lehet létjogosultsága egy rocksulinak.
Nyilvánvaló, hogy az újonnan induló intézmények nemcsak a Debreceni Rocksulitól vehetnek át sok mindent, de a néhány éve már működő marosvásárhelyitől is. Az ottani iskola képviseletében Cioaba Henrietta (a mellékelt fotón) tartott előadást Zeneterápia a rocksuliban címmel. Az egyébként zenész, zenetanár pszichológusi végzettséggel is rendelkezik, és tanulmányai ötvözéseként kezdett zenetanítás közben a témával foglalkozni. Előadásában egy rendkívül szemléletes, személyes példán – egy tanárt váltó, a tanításnak sokáig dacosan ellenálló tinédzser „megszelídítésén” – keresztül mutatta be, miként segíthet a pszichológia és a zeneterápia az oktatásban. Mint mondta, azóta órái középpontjába nem a zenét, a hangszert helyezi, hanem az egyént és a hangulatteremtést.
A konferencia oktatással foglalkozó szekciójának végén Andrásik Remo, a HANOSZ főtitkárának videós előadása hangzott el, amelyen a szakember a Gitármánia tábor, az Öröm a Zene tehetségkutatók és a Hangszert a kézbe kiállítások történetét, küldetését és egymásra épülését osztotta meg az érdeklődőkkel.
