Következő hangok - Pillanatképek a könnyűzene-oktatás eredményeiről és lehetőségeiről
2018. június 07. írta: Poptanító

Következő hangok - Pillanatképek a könnyűzene-oktatás eredményeiről és lehetőségeiről

34470500_2011647072431742_5492176647937327104_o.jpg

Forrás: @hangfoglaloprogram

Az NKA Hangfoglaló Program és az Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kara a könnyűzene-oktatás eddigi eredményeiről és lehetőségeiről rendezett tanácskozást a VI. Music Hungary konferencia nulladik napján, Egerben.

Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Program Könnyűzenei Kollégiumának vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy külön öröm, hogy Budapest, Debrecen és Pécs után Egerben is jelen lehet a rendezvény.

A köszöntőt Dr. Liptai Kálmán rektor megnyitója követte, amelyben hangsúlyozta, szeretné, ha a könnyűzene Egerben otthonra találna. Ezt követően Eger alpolgármestere, Rázsi Botond az egri könnyűzene helyzetéről villantott fel néhány pillanatképet. Továbbá kiemelte, hogy Egerben immár negyedik éve működik az Egri Ifjúsági Zenei Program, amely egyaránt támogatja a könnyűzenével foglalkozó előadókat és rendezvényszervezőket is. Dr. Pintér Márta, az Eszterházy Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja reményeit fejezte ki az ügyben, hogy jövő szeptembertől már nem a Bölcsészettudományi Kar, hanem a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar dékánjaként mutatkozhat be, ahol lehet és lesz majd könnyűzenei tanárképzés.

A köszöntők után ismét Bajnai Zsolt kollégiumvezető vette át a szót. A konferenciához fűzött előszavában elmondta, nem lehetünk olyan szűk látókörűek, hogy azt mondjuk, hogy akiknek nincs lehetőségük könnyűzenét tanulniuk, azoknak a kezét elengedjük. Ennek jegyében az NKA Hangfoglaló Programnál 2016 végén jött létre a 9. alprogram, amely a könnyűzene oktatásával foglalkozik és egyik első szervezése a Hangszert a kézbe programsorozat is, illetve 2018-ban elindult a Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogram is.

Dr. Csüllög Judit és Dr. Nagy Zoltán egyetemi docensek az Eszterházy Egyetemen megvalósuló könnyűzenei képzésről tartottak rövid összefoglalót, amelyet Báder Elemér és Svéd Mátyás, illetve Farkas Antal egyetemi hallgatók előadásai foglaltak keretbe. Az Eszterházy Egyetem ének-zene tanár képzésén a könnyűzene a populáris zene és zenekari gyakorlat tárgyakban jelenik meg. Emellett jelenleg a könnyűzene, a musical írás, illetve a kamarazene és zenekari gyakorlat órákon van még lehetőségük a diákoknak a populáris zenei tanulmányok hallgatására. 

Ezt követően a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja Dr. Lakatos Péter előadásában az Egyetem Zeneművészeti Karán kialakított, kialakítandó könnyűzenei képzésről számolt be. Debrecenben a Kőbányai Zenei Stúdióval együttműködve alakították ki a képzés struktúráját, amelynek kurzusai idén februártól már választható tantárgyakként felvehetőek voltak.

A későbbiekben a pécsi egyetemi könnyűzenei képzésről nyújtott panorámaképet Dr. Beck Zoltán a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi adjunktusa és a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója, aki elsősorban a könnyűzenei képzés elméleti részével kapcsolatban foglamazott meg kérdéseket. Beck Zoltán előadását azzal zárta, hogy reméli, hogy kiépül egy olyan struktúra, amely lehetővé teszi, hogy aki zenélni akar, az mehessen Debrecenbe, aki tanítani akar, jöhessen Egerbe, aki pedig kutatni akarja a popláris zenét mint társadalmi fenomént, az mehessen Pécsre. Így fog kialakulni az a diskurzus, ami segíti a popzene társadalmi legitimációját.

34448995_2011647015765081_8378872412946563072_o.jpg

Forrás: @hangfoglaloprogram

Az ebédszünetet követően Horn Márton a Magyar Zene Háza projekt vezetője mutatta be a készülő projektet. A Magyar Zene Háza a Liget Budapest projekt egyik eleme. A kiállítás megvalósításán közel másfél éve dolgozik a csoport, a kiállítószintet a föld alá tervezték, a koncertszintet a földszintre, az oktatási szintet pedig az első emeletre. Első sorban szórakoztató célú ismeretterjesztő hely lesz a Magyar Zene Háza, ahol a közönségnevelés és a tehetséggondozás az elsődleges szempont. 

A továbbiakban Bolyki György zenész és producer szólt néhány szó a keresztény zene helyzetéről. Mivel keresztény könnyűzenét a hetvenes évektől kezdve egészen a kilencvenes évekig nem volt legális – később is csak tűrt – előállítani, a keresztény zene nagyon le volt eleinte maradva. Ma már a keresztény muzsikosok körében is teljesen bevett a koncertjelenség, azonban még mindig óriási a szakadék. A keresztény zenészek többsége nem képzett zenész, de elindult a keresztény életben egyfajta pezsgés.

Ezt követően Balga Nóra a Hangfoglaló Program Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogramjának koordinátora számolt be a Könnyűzenei Témahét tervezetének jelenlegi állapotáról, illetve a munkacsoportban folyó munkálatokról. A Témahéthez készített internetes portál a konferencia időpontjára már el is készült, elérhető a www.zene7.com domainen. A Könnyűzenei Témahét célja, hogy minél több diákhoz, minél több fórumon keresztül eljutassa a könnyzenét mint művészeti produktumot. A Témahéthez tartozó oldalt a munkacsoport folyamatosan tölti fel tartalmakkal, egészen az október 1-i hétig bezárólag. A Munkacsoport ténykedése mindenki számára nyitott, akár a legutolsó percig is várják azok jelentkezését a poptanitas@gmail.com e-mail címen, akik szívesen bekapcsolódnának a Témahét Munkacsoport munkálataiba.

A továbbiak során Pap Tibor a Peron Music Alapítvány elnöke számolt be tevékenységükről. A Peron Music Alapítvány 25 éve tevékenykedik Tatabányán idén pedig már a 23. Peron Music Tehetségkutató rendezvényüket szervezik. Eredményeik közé tartozik, hogy még annak idején lemezkiadóként több tízezer emberhez jutatták el a tehetségeket, emellett pedig a mai napig nagyon sokrétűen foglalkoznak tehetséggondozással, például idén már 7. alkalommal kerül megrendezésre a Székelyföldi Peron Music Tehetségkutató, illetve 20 éves TAZ-Mánia fesztivál, a Könnyűzenei Tehetségek Találkozója. Az általuk támogatott bemutatkozó fiatal tehetségek zenéje több százezer emberhez juthat el. 

Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója a könnyűzene és közösségi művelés lehetőségeiről beszélt. A közösségművelés egy eszme, ahol a közösségi összefogás erejére, a sikerélményekre építve a közösség méltóságát keresi. A kultúra az eszköz egyfajta társadalmi rehabilitációra. A zene pedig közösségszervező erővel bír.

Ezt követően Réz György, a Majdnem Híres Rocksuli intézményének alapítója tartott előadást Zeneipari képzések piaci alapon címmel. A Majdnem Híres Rocksuli 2008 óta működik, jelenleg több kurzusuk van zeneipar és marketing témakörökben is. A 2009/10-es évek során akkreditáltatták szakmának a könnyűzenei menedzsert, így ehhez készült az akkreditált képzési forma is. 10 év alatt kb. 200 hallgató fordult meg a Rocksuliban, amelyeknek jelenleg 50-60%-a dolgozik a zeneiparban. 

Dominus Ákos a Szubjektív Értékek Alapítvány programigazgatója előadása során az Alapítvány programját mutatta be. Az alapvető kérdés, hogy kik azok a közösségi zenészek? Illetve van-e a zeneiparban nem résztvevő zenei közösség, akik valamilyen egyéb közösségfejlesztési programban vesznek részt? Ilyen és ehhez hasonló példákat gyűjt össze a program – pl. népdalkör, táncházi zene, közösségi kórusok, nyugdíjas otthonok stb. A program mindenki számára nyitott, mindenki csatlakozhat, aki szeretne. A Musinc program céljai közé tartozik a közösségi zenész fogalmának tisztázása, online tudásbázis létrehozása közösségi zenészek számára (http://musinc.wrenmusic.education/), továbbá pedig figyelemfelhívás a jelenségre és integrálása az oktatásba.

A bejegyzés trackback címe:

https://poptanitas.blog.hu/api/trackback/id/tr7414128287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása