Cristii Munoz tinédzserként kezdett dalokat írni, az Institute of Contemporary Music Productionon (ICMO) popzenei előadóművészetet tanult. Szerzeményeiben a folk és az indie stílusok keverednek, debüt EP-je Scars and All címmel jelent meg. Jelenleg Kínában él, és csellista Amit Lahav The Deal című előadásában. Az ICMP weboldalának szerkesztősége készített interjút vele.
– Miért döntöttél úgy, hogy az ICMP-n tanulj?
– Még Spanyolországban klasszikus zenét tanultam, de sokkal jobban érdekelt a popzeneírás. Többet szerettem volna erről tanulni. Kezdetben csak kiutat kerestem Madridból, ahol születtem és nőttem fel. Végül az Egyesült Királyság jutott eszembe a zenei élet és az érdekes kultúra miatt, majd az interneten böngészve találtam rá az ICMP-re. A koronavírus előtt jelentkeztem, részt vettem egy nyílt napon, és lenyűgöztek az oktatók és a közösség. Arra koncentráltunk, hogyan lehet a legtöbbet kihozni a zenei diplomából, és itt nem csak arra gondolok, hogy mindenki a következő Dua Lipa szeretne lenni (bár erre is van mód, ha tényleg nagyon akarod). Hallottam Audrey Riley tanárnőről is, és mivel kiskorom óta csellózom, ő igazi inspiráció volt számomra.
– Hogyan boldogultál a zeneiparban a diploma megszerzése után?
– Tudtam, hogy csellistaként szeretnék a stúdiók világában dolgozni. Még mindig írok saját dalokat, szeretnék előre lepni dalszerzőként is, de leginkább azt szeretem, amikor mások zenéjét adom elő, mert így kísérletezhetek különböző stílusokkal. Az egyetem alatt nagyon igyekeztem megmutatni, és minél több stúdiókörnyezetben kipróbálni magam, akár egy barátomnak csellóztam a felvételén, akár másokkal dolgoztam együtt.
– Hogyan kaptad meg a jelenlegi munkádat Sencsenben?
– Elkezdtem open mic rendezvényekre járni, részt vettem az ICMP nashville-i utazásán, majd egy fesztiválon megláttam Michael Crean hegedűst, aki hihetetlenül játszott. Az esemény után odamentem hozzá, és elmondtam neki, hogy mivel csellózom, tudom mennyire nehéz érvényesülni a szakmában, és nagyra tartom őt. Véletlenül ő a zeneszerzője annak az előadásnak, amelyben jelenleg szerepelek. Crean emlékezett rám, és megkért, hogy menjek el egy meghallgatásra. Ez egy olyan szerep, amelyben zenélni és színészkedni is kell. Gondoltam megpróbálom, és mivel nagyon tetszett és élvezem, azóta is benne vagyok.
– Mesélj egy kicsit erről a darabról!
– A meghallgatás 2024 szeptemberében volt, 2025 májusában költöztem Kínába. A Gecko Theatre-nél dolgozom, ahol nem igazán szoktak zenészeket alkalmazni. A projekt egy őrült, hatalmas produkció, ami egy évek óta a Sencsen-i kikötőben veszteglő óceánjárón fut. Néha nehéz boldogulni, mert itt Kínában nagyon más a kultúra, a munkamorál. Bár egy brit színházi társulat alkalmaz minket, a show főszponzora egy kínai cég, amelynek semmi köze a művészetekhez.
– Hogyan szerepel a zene a produkcióban?
– Nyolc zenész formál triókat, egy harmonika, egy hegedű és egy cselló játszik. Olyan zenészeket kerestek, akik tudnak énekelni, legalább egy, de akár több hangszeren is játszani, illetve van színházi hátterük. Csodálkozom, hogy hogyan kerültem ide. Mindig is arra vágytam, hogy teljes munkaidőben zenélhessek, így nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért.
– Mi a következő lépés a karrieredben?
– Ezzel a projekttel párhuzamosan próbálok szóló munkákon dolgozni. Alkalmanként veszek fel általam írt zenét olyanokkal, akikkel korábban már dolgoztam, és akik bíznak bennem. Jelenleg nehezebb új embereket megismerni és lehetőségeket találni, de bízom benne, hogy a jövőben többet fogok tudni foglalkozni a dalszerzéssel is.
Tudj meg többet itt ICMP-ről: https://www.icmp.ac.uk/study-at-icmp/find-a-course
(Fordította: Ifj. Rozsonits Tamás)
