A sikeres művésszé váláshoz a tehetség önmagában nem elég. A művészet üzleti oldala sokaknak kihívást jelent, mert egyszerre van szükség művészi látásmódra és vállalkozói érzékre. A Berklee College of Music kurzusa ezzel a témával foglalkozik, és olyan képességekkel ruházza fel a hallgatóit, amelyekkel elindíthatják és fenntarthatják karrierjüket.
A kurzust Taneshia Nash Laird, a Berklee professzora vezeti, akivel Arun Rath, a GHB műsorvezetője beszélgetett.
– A művészeti oktatás milyen hiányosságát akartad a kurzussal pótolni?
– Ez a kurzus nem csupán az üzleti életre összpontosít, bár természetesen ezzel is foglalkozik, hanem arról is szól, hogyan lehet eligazodni a kulturális környezetben.
– Milyen készségekre és ismeretekre van szükség ahhoz, hogy a művészet üzleti részében is sikeresek legyünk? Feltételezem, hogy a rugalmasságra nagy szükség van.
– A rugalmasság nagyon fontos, amire műfajokon keresztül hívom fel a hallgatók figyelmét. Beszélünk a gospel és a hip-hop fejlődéséről, és megmutatom ezeknek a területeknek az üzleti mechanizmusát is. Rámutatva arra, hogy azok, akik ezekben a műfajokban újítottak, nem részesültek üzleti képzésben, hanem szinte ösztönösen alkalmazták az üzleti alapelveket. Az egyik órán a SWOT-analízisről beszélgettünk – az üzleti életben ez az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek összességét analizálja –, és végigvezettem a hallgatókat például azon, hogy a hip-hop művészek hogyan mérlegelték a műfaj üzleti kockázatait. Nem azért, mert egy nagy iparágat akartak létrehozni, hanem mert a kreatív kifejezés egy formáját keresték a politikai és társadalmi események nyomán. Tehát ez a kurzus nem csupán az üzleti elveket alkalmazza a zeneiparágakra, hanem megvizsgálja, hogy egyes művészek hogyan voltak képesek az innovációra, és hogyan váltak üzletileg is sikeressé. Azt akarom, hogy a hallgatóim magabiztosan kezeljék a karrierjüket, legyen szó művészről vagy művészeti ügyintézőről.
– Hogyan működik ez a diákokkal? Biztosan máskor is segítettél már kezdő művészeknek üzleti készségeik kifejlesztésében.
– A diákokat gyakran megijeszti a zeneipar üzleti aspektusa, ezért arra törekszem, hogy végigvezessem őket az üzletépítés folyamatán. A gyakorlatban könnyen használható különböző üzleti stratégiák bemutatása például az egyik első, amivel foglalkozunk. De beszélek nekik a szellemi tulajdonjogokról is, szerzői jogokról, szabadalmakról, védjegyekről, így a kurzus elején megtanulhatják, hogyan kell ezeket átültetni a gyakorlatba. A félév végére pedig már nagyon jól értenek hozzá. A márkaépítéssel és a piacelemzéssel is megismerkednek. Reményeim szerint a szemeszter végére nem csak művészként, hanem vállalkozóként is magabiztosak lesznek.
– A marketing mennyire a tananyag része?
– Része, de fontos megértetni a hallgatókkal, hogy a művészet és az üzlet csapatmunka, ezért azt is át kell gondolniuk, milyen csapatra van szükségük. Például Kendrick Lamar legutóbbi fellépése után az USA Szabadalmi és Védjegyhivatala közzétette a közösségi médiában, hogy Kendrick Lamar egy védjegy. Beszélgettünk arról, hogy mi az előnye annak, hogy saját védjegyünk van, és mit jelent ez egyáltalán. Itt azonban nem csak egyénként kellene gondolkodniuk, hanem vállalkozásként is, ami több ember munkájára épül. Kendrick Lamar sem csak saját magának köszönheti a mainstream zeneiparban elért sikereit. Azt a témát is érintettük, hogy szükségük lehet például olyan ügyvédre, aki a szerzői jog szakértője. A siker érdekében sorra kell vennünk az összes embert, akikre szükségünk van ahhoz, hogy életre keltsük az elképzelésünket. A kurzus végén minden diák bemutat egy üzleti tervet, és ilyenkor megvitatjuk, hogy kikre van szükség ahhoz, hogy az ötlet működjön. A múlt félévben például volt egy diák, aki úgy döntött, hogy zeneelméletet akar tanítani, nyugat-afrikai táncok segítségével. Ehhez nemcsak oktatókra és művészekre, hanem adminisztrátorokra és menedzserekre is szükség van. Persze remélem, hogy miközben a diákjaim a zeneipar üzleti aspektusait vizsgálják, nem feledkeznek meg arról, amit a zene a társadalom számára nyújt, nemcsak gazdasági szempontból.
Arun Rath
(Fordította: Ifj. Rozsonits Tamás)
