A zeneoktatás egyik célja, hogy a diákok különféle stílusokat fedezzenek fel. Manapság azonban tananyag még mindig jórészt klasszikusokból áll – kezdi írását Dr. Robert Bryant professzor a Yamaha blogján, ahol aztán tanácsokkal folytatja, hogy miként szivároghat be a populáris zene a hagyományos iskolai zenekarok repertoárjába.
Dr. Robert Bryant a Tennessee State University professzora és zeneoktatási koordinátora. A Yamaha blogjának írt cikkében, 2023-ban megosztott néhány tippet arról, hogyan emelhető be a könnyűzene a hagyományos zenekari tananyagba. Cikkének fordítását közöljük.
„A zeneoktatás egyik célja, hogy a diákok különféle stílusokat fedezzenek fel. Manapság azonban a tananyag még mindig jórészt klasszikusokból áll, így a legtöbb zenélni vágyó diák a hagyományos zenéket játszó formációkba kerülhet be. Mivel a zenetanárok képzése is a hagyományos modelleken alapul – ezek pedig a klasszikus repertoárra épülnek –, hatalmas szakadék tátong a diákok által ismert és kedvelt dalok illetve az iskolában tanult zenék között. Nem véletlen, hogy a diákok sokszor úgy érzik, a zene kevésbé hozzáférhető, sőt, bizonyos esetekben elitista. Pedig számos módja lenne annak, hogy a napjaink populáris zenéjét beépítsük a tananyagba, ezzel növelve a diákok zeneszeretetét és elkötelezettségét.
Ismerjük meg diákjaink zenei ízlését!
Mind diákkori, mind tanári tapasztalataim jelentős részét speciális zenei képzések során szereztem, amelyek szerencsére figyelembe vették az aktuális zenei trendeket és a top slágereket. A diákkoromban a zenetanáraim gyakran faggattak minket a legújabb és legmenőbb számokról, amelyeket aztán beépíthettünk a repertoárunkba. Így az iskolai rendezvények, az évnyitó és évzáró koncertek programjának összeállításában a tanáraink ránk hagyatkoztak, mivel rajtunk keresztül tisztában voltunk azzal, zeneileg mi releváns a generációnk számára. Ezzel pedig népszerűvé tettük a programjainkat a társaink körében, így, ha csatlakoztak a zenekarunkhoz, úgy érezték, valami nagyon menő dologban vesznek részt.
Zenekarvezető tanárként is ezt a megközelítést alkalmazom. Minden tanévet egy tanulói felméréssel kezdünk, aminek során arra is megkérem a diákjaimat, hogy a kérdőív egy-egy példányát adják oda olyan ismerőseiknek, akik nem tagjai a zenekarnak, hiszen így szélesebb körű képet kaphatunk a legnépszerűbb dalokról. A kérdőív mindössze néhány kérdésből áll, amelynek a lényege, hogy a diákok javasolják, mit szeretnének abban a tanévben játszani. A felmérés végén zenekari stáb és a diákvezetők átnézik a kitöltött kérdőíveket, hogy megtalálják a legnépszerűbb dalokat, majd ezt követően megbeszéljük, melyeket szeretnénk feldolgozni, és melyiket mikor adnák elő. Az iskola zenei ízléséről való ilyenfajta tájékozódás minden évben sokat segít a diákokkal való kapcsolatépítésben.
Modernizáljuk a repertoárunkat!
Sokak számára a koncerteken, a zenei versenyeken és a különböző teljesítményértékelő felméréseken bemutatandó szerzemények képviselik a tananyagot. És mivel ez a klasszikus műfaj köré épül, sok más, kiváló zenét tartalmazó műfaj, amelyet felhasználhatnánk tanítványaink készségeinek fejlesztésére, gyakran nem szerepel benne az órákon. Pedig diákkoromban technikailag úgy fejesztettem az előadóképességemet, hogy standard repertoárt játszottam, például Sousa Stars and Stripes Forever című szerzeményét, kiegészítve olyan kortárs dallamokkal, mint a Getaway az Earth, Wind & Fire-től vagy a Sir Duke Stevie Wonder-től.
A mai zeneileg gazdag környezetben szinte bármihez hozzáférhetünk. Így sok népszerű dallamot arra is felhasználhatunk, hogy megtanítsuk az előadásmód alapjait és a zenei esztétikát, amellett, hogy kapcsolatot teremtsünk közönségünkkel.
Vezessenek a diákok!
Nagyon fontosnak tartom a diákok bevonását a döntési folyamatokba. Szerintem ez az egyik legjobb módja annak, hogy a jövő zenei vezetői kompetenssé válhassanak. Az egyik stratégia, ami nekem nagyon bevált, az a diákok által vezetett bizottságok létrehozása. Mivel a diákok tudják, hogy minden területen fontos a megfelelő repertoár, ezért a zenekarunknak van műsortervezési bizottsága és hangszerelői csoportja is, amely segít a pop-repertoárunkat összeállítani. Szerencsésnek érzem magam, amiért sokszínű zenei tananyagot taníthattam. Azonban mindezt egyedül nem tudnám megvalósítani. Azáltal, hogy a diákokat feljogosítottuk arra, hogy összeállítsák a tananyag repertoárját, az iskolában megteremtettük az összetartozás kultúráját is.
Alakítsunk trendet!
Azzal, hogy többet tudunk diákjaink zenei érdeklődéséről, több aktuális és népszerű számot adunk elő az együttesünkkel, további lehetőséget biztosítunk a diákjainknak, hogy a különböző helyzetekben szerepet vállaljanak a zene kiválasztásában, ezzel pedig elmélyítjük a programjaink és az iskolai közösség közötti kapcsolatot. Sok zenetanár el is kezdte a popzene valamilyen módon történő beépítését a tantervébe, és most itt az ideje, hogy tovább lépjünk: minél több könnyűzenei műfajt kezdjünk el oktatni. Így diákjainkat a lehető legátfogóbb zenei oktatásban részesíthetjük.”
Dr. Robert Bryant
(Fordította: Ifj. Rozsonits Tamás)
