Ha bekapcsolunk egy filmet vagy sorozatot, természetesnek vesszük a filmzenét, amely a képernyőn zajló cselekményt kíséri. A zenei betétek azonban a szupervizoroknak (music supervisor) köszönhetők, akik a rendezőkkel konzultálva választják ki az elhangzó dalokat, majd a színfalak mögött tisztázzák a felhasználás jogi feltételeit. Az erről a munkáról szóló, a Berklee oktatási felületén megjelent riport fordítását közöljük.
– A zenei szupervizor, áthidalja a kreatív és az adminisztrációs munka közötti szakadékot – mondja Christopher Wares, a Berklee Zenei Menedzsment Tanszékének oktatója. – Az általa nyújtott zenei felügyelet tulajdonképpen a zene és a vizuális média szinkronizálása.
– Egyes rendezőknek világos elképzeléseik vannak arról, hogy milyen zenét szeretnének hallani a filmjükben, így nekik csak a jogi kérdésekben (magyarul a filmzenék jogosításában) van szükségük szupervizorra. Másoknál viszont igazi alkotótárs a projekt zenei részének kialakításakor – mondja Thomas Golubic zenei szupervizor, aki többek között a Totál szívás, a Better Call Saul és a The Walking Dead című sorozatban is dolgozott. A Sírhant művek című sorozat forgatásakor a rendező arra kérte Golubicot, hogy készítsen lejátszási listákat az egyes karakterekhez. – Ez segített a színészeknek beleélni magukat a szerepükbe.
A szerzői jog két különálló részből áll: a kompozíció kiadási jogaiból és a felvétel előadási jogaiból. Előfordulhat. hogy a zenei szupervizor egyetlen kiadótól megkérheti az „egyablakos” jogokat, ennél azonban gyakoribb, hogy „nyomozót” kell játszaniuk: először átfésülik az online zenei adatbázisokat, majd felkutatják a kiválasztott dalok jogtulajdonosait.
– Átmegyek detektívbe, amikor egy régi dal, régen kötött szerződéseit kell tisztázni. Egyszer fel kellet hívnom egy zeneszerző másod-unokatestvérét, ugyanis a zeneszerző már elhunyt, és ő volt az egyetlen élő rokona, azaz a dal jogörököse – meséli Sami Posner, a Blue Lily Music zenei szupervizora.
A jogtulajdonosok felkutatása után a zenei szupervizoroknak tárgyalniuk kell a jogdíjakról, amelyek nagyon eltérőek lehetnek attól függően, hogy a dalt mennyi ideig és milyen kontextusban használják majd. A jogdíj továbbá a művészektől is függ. Egy kevésbé ismert előadó, aki csak a háttérben hallható, nagyjából 5000 dollárba kerül. Egy elismert művészért általában 40 000 és 60 000 dollár közötti összeget kell fizetni, míg egy szupersztár akár többszázezer dollárba is kerülhet.
– Sok hirdető hajlandó csillagászati összegeket fizetni azért, hogy ismert művészek dalait használhassák a reklámjaikban – mondja Abbey Hendrix, az Apple zenei felügyelője. Hendrix készítette az iPhone hozzáférhetőségi funkcióit bemutató reklámvideót, amelyben a Spinifex Gum The Greatest című dalát használta. A hirdetés 2023-ban Emmy-díjat nyert a legjobb reklámfilm kategóriában. – Ez nagyszerű érzés, hiszen olyan reklámot készítettem, amire az emberek örökké emlékezni fognak.
A sport- és a valóságshow-műsorok azonban a legtöbbször kifejezetten alájátszáshoz komponált zenék előfizetéses könyvtáraira támaszkodnak.
– Az ilyen zenei könyvtárakban elérhető zenék az elmúlt évek során egyre kifinomultabbá váltak – mondja Nikole Luebbe, a Warner Bros videojáték részlegének zenei felügyelője. Luebbe 2019-ben a Top Chef című valóságshow-n dolgozott, és sokszor elborzadt az ilyen könyvtárakban elérhető zenei választéktól. Ma már árnyaltabb darabok találhatók ezeken a helyeken, amelyeket kiváló zeneszerzők írtak. Például Hans Zimmer, elismert zeneszerző, kifejezetten ilyen céllal komponált egy egész albumot. Luebbe szerint a valóságshow-k zenéi sokkal kifinomultabbá váltak az utóbbi évtizedben. – Amikor 10 évvel ezelőtt először dolgoztam egy valóságshow forgatásán, kicsit szégyelltem” – mondja. De a számtalan sikeres valóságshownak köszönhetően a műfaj ma nagyobb megbecsülésnek örvend. Ez még inkább igaz a videojátékokra, amelyekben a játékosok órákat töltenek el a bonyolult, magával ragadó világokban. – Az emberek rengeteg időt szentelnek kedvenc játékaiknak, és beleszeretnek a zenébe.
Ahelyett, hogy előre felvett zenére hagyatkozna, Luebbe gyakran dolgozik együtt zenekarokkal, amelyek eredeti zenét szereznek a videójátékokhoz. A zenei felügyelők a videojátékok esetében a szerződéseket is másképp alakítják ki, lehetővé téve a rajongók számára, hogy a zenét videókban és remixekben használják fel.
A közösségi média szintén új dimenziót adott a betétdaloknak, mivel sokan filmrészleteket, tévéműsorokat, reklámokat vagy más videótartalmakat osztanak meg a közösségi platformokon. A szupervizorok általában elérik, hogy a közösségi média felhasználásához új jogok jöjjenek létre. Néha azonban a korlátozások kívül esnek az ellenőrzésükön, mint például amikor a Universal lemezkiadó megtiltotta a TikToknak, hogy a zenei katalógusát használja.
Más médiumok is új foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek a zenei szupervizorok számára. Például egyre gyakoribb, hogy a podcast-gyártók szupervizorokat alkalmaznak, akik segítenek a műsoraiknak kitűnni a zsúfolt piacon.
– Ez a projekt zenei személyiségnek vagy hangzásbeli brandnek a megteremtéséről szól – mondja Posner.
A zenei szupervizorok munkájuk minden izgalma és népszerűsége ellenére küzdenek azért, hogy elismerjék a kreatív projektek vizuális és auditív elemeinek összekapcsolásában játszott szerepüket.
– Kevés olyan kollégát ismerek, akinek állandó jövedelme van – mondja Golubic. – Ez egy rosszul fizetett és igen kevéssé megbecsült munka.
Egy szakszervezet létrehozására irányuló kísérlet nemrégiben kudarcot vallott. A zenei szupervizorok céhe azonban azon dolgozik Amerikában, hogy a művészeket jobban felvilágosítsa arról, hogyan lehet könnyebben levédeni a zenéjüket, továbbá hogy a kiadók és a producerek felé hangsúlyozza, a zenei szupervizorok a kreatív csapat szerves részét képezik.
Michael Blanding
(Fordította Ifj. Rozsonits Tamás)
Forrás: https://www.berklee.edu/berklee-now/news/music-supervisors
