A dembow egy olyan dob ritmus, amely sokszor folyamatosan szól a dal alatt. Pattogós, 3+3+2 keresztritmusú, minden második félütésen enyhe szinkópával. Eleinte csak a reggaeton dalokban volt hallható, de mára a legnépszerűbb pop slágerekben is feltűnik. Keletkezéséről a Berklee.edu oldalon Bryan Parys közölt egy rövid összefoglalót.
Mi fán terem a dembow ritmus? Mi az és hogyan vált a reggaetonban, a hip-hopban és a pop zenében globális jelenséggé? A dembow egy olyan dob ritmus, amely sokszor folyamatosan szól a dal alatt. Pattogós, 3+3+2 keresztritmusú, minden második félütésen enyhe szinkópával. Eleinte csak a reggaeton dalokban volt hallható, de mára a legnépszerűbb pop slágerekben is feltűnik. Ezt hallani a szórakozóhelyeken, a közösségi médiában, számtalan Spotify lejátszási listán, de az edzőtermek hangfalaiból is ez dübörög. Kapcsold csak be a rádiót, ott is azt hallod! (A cikk végén pedig egy Spotify lejátszási lista is található.)
Valószínűleg mindenki hallotta már a dembow ritmust, még ha nem is tudja megnevezni. Bad Bunny Un Verano Sin Ti című albumán gyakran feltűnik, jól kivehető például a Tití Me Preguntó című dal első fél percében. A Despacito, Luis Fonsi és Daddy Yankee 2017-es mega slágere szintén a dembow köré összpontosítja a ritmusát. De hogyan jutott el ez a dobritmus az eleinte kevésbé ismert spanyol nyelvű reggaeton daloktól a legnépszerűbb pop slágerekig?
Az elnevezés a jamaicai zenész, Shabba Ranks 1990-es Dem Bow című dalától eredeztethető. de a ritmusképletet először a jamaicai Steely és Clevie producerduó használta Gregory Peck Poco Man Jam (1989) című számához. Steely és Clevie kollaborációja hozta be ezt a ritmust a modern reggae zenébe, és megihlette azokat a latin zenészeket, akik aztán hozzájárultak a reggaeton kialakulásához. A ’90es években a Karib-térségben a dembow népszerű ütem lett, majd külön műfajjá vált, ahogy eljutott a Dominikai Köztársaságba. A dominikai dembow a Puerto Ricó-i reggaeton keményebb, gyorsabb változata, amely a ’80-as években Panamából indult. A dembow mai formája azonban nem jött volna létre New York City nélkül.
– New York egy nemzetközi város – mondja Wayne Marshall, a reggaeton és a dembow szakértője. Marshall szerint a reggaeton nem alakulhatott volna ki a Jamaicából, Panamából és Puerto Ricóból New Yorkba irányuló több évtizedes migráció nélkül. – A világ minden városának, minden országának egy kicsi része New Yorkban van. Sokán hívják a globális kultúra egyik központjának.
A dembow sokszínű földrajzi eredete segít megérteni miért lett mainstream.
– Az Egyesült Államokba érkező latin bevándorlók közösségekké váltak – mondja Rodney Alejandro, aki latin-pop dalszerzést tanít a Berklee College of Music-on. – Bárhol is voltak ezek a közösségek, New Yorkban vagy Texasban, a spanyol anyanyelvűek keresletet teremtettek a latin zenének. – Alejandro szerint a nemzetközi művészeti perspektívák ötvözése mindig innovációhoz vezet. – Az óráimon mindig segítek a diákoknak felismerni, hogy a származási helyük óriási értéket képvisel.
Bár a dembow modern története nagyrészt az elmúlt 40 év amerikai latin közösségek zenei együttműködése, a ritmus gyökerei messzebbre nyúlnak a múltba, a világ minden tájára. Például több Afrikai ország népzenéjében feltűnnek a dembow-hoz hasonló ritmusképletek. Fontos, hogy emlékezzünk ezekre a gyökerekre, mivel ezek a rabszolga-kereskedelem útján érkeztek Amerikába.
– A kultúra összekeveredett a pénzéhséggel és a faji kizsákmányolás történetével. Nem kell magyaráznom, mennyire fájdalmas fejezete ez a történelemnek – mondja Marshall. – De ezen a rögös úton keresztül a zenei világnak ma már nincs olyan szeglete, amelyet ne érintett volna a dembow.
Bryan Parys
(Fordította Ifj. Rozsonits Tamás)
Forrás: https://www.berklee.edu/berklee-now/news/what-is-dembow-tracing-the-roots-of-a-global-phenomenon
Dembow lejátszási lista:
