Összesen huszan vettek részt a Poptanítás munkacsoport Debrecenben és Tatán szervezett, csupán egyetlen előadóban eltérő, azonos tematikájú kurzusain. Az „Aki ért hozzá, az jól tanítja” című, egyenként négy darab kilencvenperces órából álló képzési napok célja az volt, hogy pszichológiai, pedagógiai és módszertani alapokat nyújtson olyan könnyűzenét oktató tanároknak, akiknek nincs pedagógiai végzettségük. A két nap után világos, hogy a programot folytatni kell.
„A látókör fejlesztését tartom fontosnak, és beismerem, hogy nekem is sok fejlődni valóm van, pedig amióta könnyűzenét tanítok, nemcsak a tanításban, de a zenélésben is fejlődök” – írta körül motivációját egy kolléga a Hangőr Egyesület által szervezett egyik képzési napon. Másvalakitől az hangzott el: „hiába kellett egy zenész életéhez képest korán kelni, eljöttem, mert a programban olyan előadások szerepeltek, amelyek révén jobb lehetek a tanításban”. Ezekből a kijelentésekből, illetve az egyes képzési napokon kitöltött Értékelő lapokon megjelent véleményekből úgy tűnik, a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának érdemes volt megszerveznie az „Aki ért hozzá, az jól tanítja” című, könnyűzenét oktató tanároknak szóló kurzusait december 12-én a Debreceni Rocksuliban, 15-én pedig a tatai Peron Tehetségközpontban.
A két napon, egy előadótól és előadásától eltekintve ugyanazokat az „órákat” látogathatták a jelentkező zenetanárok. Klem Dénes, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Zenei Intézetének adjunktusa az ének-zene tanítás módszertanával ismertette meg a hallgatókat indulva a Kodály-módszer értelmezésétől, eljutva a zenei írás-olvasás alapkérdéséig. Az előadás hasznosságát és sikerét mutatja, hogy a szemináriummá alakuló óra végét a résztvevők igyekeztek egyre kintebb tolni, mert annyi érdekes és a mindennapokban is hasznosítható információt adott át az előadó. Tatán Szepesi Rita adjunktus, neurológus és gyógypedagógus a személyiség kialakulásának főbb mérföldköveit mutatta be a különböző elméletek alapján, ügyelve arra, hogy a zenét tanítók figyelmét felhívja az életkori sajátosságokra. Hasonló témáról beszélt Debrecenben Irinyi Tünde pszichológus is, aki elsősorban Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselméletét mutatta be. Mindkét előadás úgy ért véget, hogy a résztvevők még hallgatták volna azokat, illetve megfogalmazták igényüket egy témával foglalkozó „jegyzet vagy kiadvány” megjelentetésére.
A fejlődéslélektanhoz és a módszertanhoz is kapcsolódó szemináriumokat tartott a Debreceni Rocksuliban és a tatai Peronban is Hodossi Nóra, az ELTE PPK tanársegédje, aki maga is gyakorló zenész. Óráján érződött, hogy a könnyűzenét oktató tanárok számára már az is hatalmas segítséget jelent, ha egymás gyakorlatait, problémáit, megoldásait meghallgathatják, azokról beszélgethetnek, amihez a fiatal tanársegéd mindkét helyen remek moderátornak bizonyult, miközben jól felépített tematika mentén beszélt a motiváció és a kommunikáció kapcsolatáról. Mind a két napon Benkő Zsolt blues gitáros, zenetanár szemináriuma zárta a kurzusokat, amiken nemcsak egy éppen harminc éve tanító zenész „kalandjait”, tapasztalatait, sajátos módszereit ismerhették meg a kollégák, de kiváló alkalom volt arra is, hogy egy gyakorló zenésszel és zenetanárral cseréljenek eszmét a tapasztalataikról. A két szeminárium jellegű óra legfontosabb következtetése, hogy már az is nagy segítség lenne, ha a könnyűzenét tanítók rendszeresen leülhetnének egymással beszélgetni.
A két képzési nap fogadtatása után egyértelmű, hogy a kísérleti jelleggel meghirdetett projektet folytatni kell, és érdemes minden megyében ugyanilyen kurzusokat szervezni. Mivel az NKA Hangfoglaló Programja 2024-ben is támogatja a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának a munkáját, jövő tavasszal - a tervek szerint február második felében – Pécsen kerülhet sor hasonló kurzusra. Már csak azért is, mert volt olyan résztvevő, aki úgy fogalmazott: „sok növendéknél a hét fénypontja a zeneóra”. Amit érdemes tökéletesíteni.
