„Mióta dalszerzést tanítok (és tanulok), másképp hallgatom a zenét – különösen a popzenei műfajokat” – írja a Popular Music Education oldalon megjelent cikkében a Pennsylvaniában tanító Chelsea Dehner. Aki cikkében azt is elmondja, a dalszerzéssel kapcsolatos a személyes utazás forradalmasította a tanításhoz való hozzáállását is.
Chelsea Dehner a Lower Moreland Középiskola kórusvezetője Huntingdon Valleyben, Pennsylvaniában. A Moravian Collegeban szerezte meg zeneoktatási alapdiplomáját ének szakon, majd a Cabrini Collegeban mesterdiplomázott pedagógiából. Jelenleg koncertkórust, zongorát, éneket és éneklést, valamint gitárt tanít, legújabb szenvedélye pedig a dalszerzés.
„Mióta dalszerzést tanítok (és tanulok), másképp hallgatom a zenét – különösen a popzenei műfajokat. Azon kapom magam, hogy azon gondolkodom: mi itt a forma, milyen más, a versszakoktól eltérő hangon kezdték a refrént, mi az akkordmenet, mi a rímképlet, mi a hangszerelés? Milyen zenei produkciót használtak a megvalósításnál?
Igyekeztem a dalszerzést titokban becsempészni az óráimra is, úgy, hogy ne is vegyék észre, miről van szó, addig, amíg ki nem próbálták. Az első, amit a kórusos diákjaimnak bedobtam, egy paródia megírása volt. Azzal lelkesítettem őket, hogy először én készítettem egyet az egyik kollégámmal Vissza a suliba címmel, Lizzo Good As Hell művének dallamára. Aztán a diákjaimnak megmutattam, hogyan modelleztem Lizzo szótagszámát, rímképletét, majd készítettem egy vicces videót, hogy nevessenek rajta és ihletet kapjanak. Ezt követően kiválasztottam egy népszerű dalt, amit mindannyian ismernek, a Journey Don't Stop Believin című számát. Csoportokra osztottam őket, és elmondtam, hogy a szöveget úgy kell megváltoztatniuk, hogy aztán a dal az iskolai nehézségekről szóljon. A következő óra elején már együtt énekeltük az új szövegű dalt.
A jelenlegi órarendemben három külön alkalommal találkozom a kórusommal, így a végeredmény három különböző paródia lett. A kórusteremben először fordult elő, hogy a diákjaim nem olyan szöveget énekeltek, amit valaki más írt. Nagyon tetszett nekik a feladat, és így már alig várták a következő közös dalszerzést is. A kistanárunk utolsó napján a diákjaim megkérdezték, hogy írhatnánk-e neki egy dalt búcsúzóul.
Levezettem nekik egy dal megírásának folyamatát. Megadtam a dal ritmusát és rímképletét, és fél óra múlva már el is készült a dalszöveg. Ezután megkértem őket, hogy újra és újra hangosan mondják el a refrén szövegét, amíg el nem kezdenek kitalálni egy dallamot. Akkordokat tettem a dallam alá a zongorán, majd megszavaztattam velük néhányat, és máris megvolt a dallam a refrénhez. A másik két kórusosztály hallott erről, és ők is akartak egy saját dalt írni. Ezek a dalok annyira jól sikerültek, hogy még a félévi koncerten is előadtuk őket.
A dalszerzés legnehezebb része, hogy bele kell vágni. Hogyan kezdtem el? Segítséget kértem zenét író kollégáimtól, tanítványaimtól, kerestem magántanárt, elvégeztem egy tanfolyamot, és megbocsátottam magamnak, amikor újra és újra hibáztam. Ez a személyes utazás forradalmasította a tanításhoz való hozzáállásomat is. Amikor valami újat próbálunk ki, kételkedünk magunkban, félünk, hogy nem vagyunk elég jók. Használjuk a dalszerzést eszközként arra, hogy megerősítsük magunkat! Akit érdekel a dalszerzés, annak azt ajánlom: próbálja ki, és nézze meg, mi történik!”
Chelsea Dehner
(Fordította: Ifj. Rozsonits Tamás)
Forrás: https://www.popularmusiceducation.org/blog/a-music-teachers-journey-into-songwriting/
