A „Neked írom a koncepciót” című, városi zenei koncepciókról szóló konferencia felvezető előadásaként Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló (korábban Cseh Tamás) Program elindítója beszélt a program megszületéséről és a kezdeti célokról, illetve arról, hogyan került fókuszba az induló könnyűzenei formációk támogatásán túl, többek között a városi könnyűzenei koncepciók kidolgozásának ösztönzése és koordinálása is.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program kollégiumának korábbi vezetője kiemelte: „Amikor a zenéért teszünk valamit, akkor a jövőbe fektetünk be.” Ennek legérzékletesebb példája a zene és a könnyűzene gyerekekre gyakorolt pozitív hatása, ami nagy mértékben meghatározhatja egész további életüket is. Kutatások bizonyítják, hogy sokkal jobban teljesítenek az iskolában azok a gyerekek, akik zenét tanulnak, játszanak valamilyen hangszeren, sőt a zenélés, főként pedig az együtt zenélés a közösségi szerepvállalás fontosságára is érzékenyebbé teszi a fiatalokat. Arról nem is beszélve, hogy az egyes országok boldogságindexéhez is nagyban hozzájárul a zene. Bajnai Zsolt hozzá tette, a zenélni tudó emberek mellett a tudatos zenefogyasztók nevelése is elengedhetetlen, és mindenki számára érthetővé kell tenni: „ahogy a tejért is fizetni kell a boltban, úgy a zene sincsen ingyen.”
Az NKA 1993-ban jött létre, első elnöke Fekete György volt. Ez ugyanaz a kulturális alap, amely immár közel harminc éve, ma is működik. A különböző támogatásokhoz felhasznált források az ötös lottó játékadójának egy részéből származnak, aminek nagy előnye, hogy a kulturális alap ezáltal nincs kitéve a költségvetési huzavonáknak. Egészen egyszerűen: „Ha sokan lottóznak, lesz pénz.” Az NKA-hoz sokáig a turizmusból is érkezett pénz, mára pedig az üres adathordozók után járó jogdíjak negyede is ide kerül. Az alapból nyílt, meghívásos és egyedi pályázatokon keresztül lehet támogatásban részesülni. Mivel az NKA kollégiumai tulajdonképpen a kulturális élet egészét leképezik, egy település minden kollégiumhoz tudna pályázni különböző témájú és fókuszú projektekkel.
Az üres adathordozók jogdíjaiból származó bevétel felhasználása 2013-ban merült fel először, ami nélkülözhetetlen volt a Cseh Tamás Program elindulásához. A program végül egy évvel később indult el, 2015-ben pedig kollégiumot is kapott, Balogh Zoltán minisztersége alatt. Bajnai Zsolt a program történetének összefoglalása során megjegyezte, bár eredetileg nem volt oktatási program – csak 2016-ban indult – és kezdetben a városi könnyűzenei koncepciókról sem volt szó, a különböző rendezvényeken zajló megannyi beszélgetés, valamint a többéves közös gondolkodás új kérdéseket és lehetőségeket hozott a felszínre.
A városi koncepciók támogatásának felmerülésekor az egriek programja volt az inspiráció és a kiindulási pont – erről részletesen Rázsi Botond, Eger korábbi alpolgármestere számolt be a tanácskozáson. Az ilyen projektek támogatásához mindenekelőtt egy koncepcionálisabb gondolkodásra volt szükség, ami Lőrinczy György NKA-alelnökségével, valamint a közös kollégiumi pályázatok rendszerével érkezett el az NKA-hoz. A települések részéről pedig elengedhetetlen volt, hogy legyen egy helyzetértékelés, körvonalazódjanak rövid-, közép-, és hosszútávú tervek, és persze, hogy a helyi önkormányzatok elvi támogatást nyújtsanak a tervezett programhoz.
Az első városi könnyűzenei koncepció kidolgozásáról szóló pályázat 2017 végén látott napvilágot a Hangfoglaló Program, a Halmos Béla Program és a Zeneművészet Kollégiumok közös felhívásaként. Ekkor összesen tizennyolc település pályázott, közülük végül tizenegyen jutottak támogatáshoz. A 2019-es önkormányzati választások után egyre többen akartka pályázni, ezért egy második pályázatot is kiírtak. Ebben a fordulóban többek között Szolnoknak és Szombathelynek is támogatást ítéltek meg. Mire azonban megszületett a döntés, beütött a covid.
Bajnai Zsolt az egyes települések ösztönzéseképpen úgy fogalmazott: „Minden városnak van zenei múltja.” Éppen ezért az ország minden pontján indokolt a zenei koncepcióról való gondolkodás elindítása, amelynek első lépése, hogy a civil szervezetek kezdjék el fontos ügyként kezelni a közösség zenei múltját és jövőjét. A Hangfoglaló Program elindítója hozzátette, ezeknek a projekteknek nagy előnye, hogy elmossák a műfaji határokat, hiszen egy település zenei koncepciójába tulajdonképpen bármi belefér. Ami pedig talán mindennél fontosabb, ha legalább egyszer felmerül egy pályázat benyújtása vagy egy koncepció kidolgozásának az igénye – függetlenül attól, hogy végül megvalósul-e a projekt –, legalább az arról való gondolkodás elkezdődött, hiszen ez az alapja mindennek. Ötletekre van szükség, amiken dolgozni lehet, amiket tovább lehet gondolni.
B. M. L.
Az előadás prezentációja itt érhető el:
https://drive.google.com/drive/folders/1p9khC9gR8y7f3O5pNVD_mKt3l-x_sPJS
A teljes előadás videóját pedig itt tekinthetik meg:
https://www.youtube.com/watch?v=7IEBnDFeM2k
