Severinghaus Artemisz – Dénes-Worowski Marcell*
Interaktivitás és élményalapú oktatás
A Magyar Zene Háza zenepedagógiai tervei
„A Magyar Zene Háza a beavatás, a felfedezések és a találkozások tere.” – Így fogalmaz Batta András[1], a Magyar Zene Háza[2] ügyvezető igazgatója. A gondolat mögött lévő missziónak célja a magyar és külföldi népzene, tradicionális illetve populáris, és nem utolsó sorban a klasszikus zene értékeinek ápolása, bemutatása. A Magyar Zene Háza[3] kiállítótér, koncerthelyszín és oktató, ismeretterjesztő intézmény egyszerre. Azonban egyik kategória sem dominál, mert az eredetisége éppen abban rejlik, hogy a három szellemi réteg együtt hat, erősíti egymást. A Magyar Zene Háza alapvető gesztusa az élmény átadás. Minden elemével arra koncentrál, hogy aki belép az épületbe, kapcsolatba kerüljön nem csak a zenével, de saját zeneiségével is, ugyanis az élménynek a kulcsa az utóbbiban rejlik.
A Magyar Zene Háza három pillére: koncertek, kiállítások és zenepedagógia
Koncertek
A Magyar Zene Háza koncertprogramjait egy új kultúrpolitikai felfogás szerint alakítottuk azzal a nem titkolt szándékkal, hogy hidat képezzünk az egymásról leszakadt zenei stílusok között. A koncertkalendárium nagyon színes lesz. Igyekszünk a legtöbb zenei területet lefedni, és létrehozni olyan programokat, amelyek műfajokon átívelnek, és olyan műfaji találkozásokat, amelyek egymást erősítik. Nem csak műfajok között, de előadók között is feladatunk a hídépítés, éppen ezért szeretnénk olyan programokat is életre hívni, amelyek a hazai és a nemzetközi előadók számára adnak majd kapcsolódási lehetőségeket.
Koncerttermeink viszonylag kisméretűek (300 és 100 fő befogadóképességgel), ebből adódóan kiválóan alkalmasak szubkultúrák és marginális zenei stílusok befogadására, pályájuk elején álló művészek programjaira, és meghitt hangulatú műsorok lebonyolítására.
Állandó kiállítás
Az állandó zenetörténeti kiállítás[4] szellemi bázisát a két kurátor, Batta András és Horn Márton[5] jegyzi. A tárlat előkészítésében különböző területeken dolgozó szakemberek[6] vesznek részt tematikus csoportokban: többféle műfajhoz kapcsolódó zenészek, zenetörténészek, pedagógusok éppúgy, mint a kiállítás megjelenítésén, vizuális és hangzó effektjein dolgozó szakemberek. A kiállítás az őskor zenéjével indul és a populáris zene történetének feldolgozásával ér véget. Fő vonulatát az európai és a magyar zenetörténet állomásai adják. Egyik legfontosabb eleme az audio-tárlatvezetés, amely a kiállítás háromdimenziós hangtérképi kiterjesztése (immersive audio experience). Ez több hangtér egybefüggő láncolatát jelenti, amelyekben az éppen az adott helyen tartózkodók mindannyian részesei a térhez tartozó zenei hangképnek, miközben azt mindannyian befolyásolni is tudják. A látogatók egymással és a térrel is interakcióba tudnak lépni, ezáltal részesei lehetnek egy közösségi zenei élménynek. Az audio-tárlatvezetés eszköze egy fejhallgató, amely végig a látogatón van, így követve a felhasználó mozgását, és mindig az adott tér adott pontjának és irányának hangjait közvetítve. Az audió-tárlatvezetés lehetővé teszi az individuális tárlatlátogatást, miközben nem izolálja el a személyt a közösségtől.
Időszaki kiállítótér
Az állandó kiállítás mellett egy időszaki kiállítótér is megtalálható lesz a Magyar Zene Házában, ahol első kiállításként minden idők legátfogóbb Kádár-kori poptörténeti tárlata lesz látható. A nagyszabású, élményközpontú tárlat a rendszerváltozás előtti évtizedek popkulturális vonatkozásait igyekszik minél több szempontból megragadni. A több mint nyolcszáz négyzetméteres kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak legkiemelkedőbb előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló egydimenziós intézményrendszert és politikai erőteret, az elektromos hangszerek, a színpadi technika és a hangrögzítés fejlődésének legjelentősebb stációit, valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó intenzitású viszonyát. A kiállítás a szélesebb közönséget, az egykori zenerajongókat, azok gyerekeit, unokáit és a korszak iránt behatóbban érdeklődő fiatalokat célozza meg[7].
Pedagógia és módszertan
A Magyar Zene Házának eszköztára egész Európában páratlan. Módszertanának alapjait a múzeumpedagógia, a koncertpedagógia és a zenepedagógia képezik. Ezek ötvözetei a ház programjainak szintjén iskolai osztályok múzeumi látogatásában, családoknak szóló hétvégi és hétközi matiné programokban, valamint felnőttek számára zenei alaptudást nem (vagy kevéssé) igénylő szabadegyetemi programok és workshopok keretében valósulnak meg.
Az iskolás csoportok számára készülő interaktív foglalkozások a zenepedagógia és múzeumpedagógia határterületén mozognak. A foglalkozások összeállításkor szakmai szempontok hosszú sorát tekintettük át. Elsősorban a különböző korosztályok életkori sajátosságait figyelembe véve az iskolarendszer három nagy kategóriája mentén (alsós, felsős, gimnáziumi) hoztuk létre saját besorolásunkat, amelyet tovább osztottunk az egyes évfolyamok tantervei mentén.
Az iskoláskorúaknál hangsúlyt fektetünk arra, hogy a megismert és megfigyelt zenei jelenségek mellett közösségi zenei élményben is része legyen a gyerekeknek, így legyen például lehetőségük játékos formában alkotni. Holisztikus módszertanunk[8] segítségével több oldalról, intenzív részvételre alapozva szólítjuk meg a fiatalokat. A foglalkozások tematikájának tervezésekor a Nemzeti Alaptanterv (NAT) ajánlásait is figyelembe vettük, hiszen a pedagógusok munkáját szeretnénk segíteni azzal, hogy diákjaik átfogó képet alkothassanak és felismerjék a különböző tantárgyak közötti összefüggéseket. Például azzal, hogy egy adott korszak kultúrtörténete, történelme és zenéje tárul fel a diákok előtt egy adott zenei játék során. Hasonló módon készítettünk elő egy reáltudományokkal összefonódó zenei foglalkozást is, ahol fizikai jelenségek és matematikai képletek válnak láthatóvá különböző hangszerek hangjai, felépítésük és megszólaltatásuk révén.
Fontos azonban kiemelnünk, hogy a Magyar Zene Házában kapott tartalom elsősorban kiegészíteni szeretné az iskolai tananyagot. Egyrészt olyan különlegességekből szeretnénk összeállítani a foglalkozások anyagait, amelyek újak, érdekesek és szokatlanok a gyerekek számára. Így a NAT és a Magyar Zene Háza lényegében egymást kiegészítő kapcsolatban áll, ami segíti a tanárok munkáját, és a gyerekeknek is egyfajta zenei „csodák palotája”[9] élményt ad. Másrészről a Magyar Zene Háza pedagógiai koncepciójának megalkotásában nagy segítségünkre volt az a 2018-ban elvégzett fókuszcsoportos közönségkutatásunk[10], amely során fiatal felnőtteket, gyerekeket, pedagógusokat és családosokat kérdeztünk arról, milyennek képzelnék el a leendő intézményt, milyen igényeik lennének, és mire törekednének a helyünkben. A válaszok összesítése egyértelművé tette számunkra, hogy mindenki arra számít, hogy itt valami „mással” találkozhat majd, mint az iskolákban és a koncerttermekben. Ezt az „élménybeli különbözőséget” az interaktivitás igényével fogalmazták meg a válaszadók. Ez az igény összecsengett az eredeti koncepciónkkal, ezért kreatívan és lendületesen vágtunk bele az előkészítésbe.
Az oktatási elveinket játékos formában tálaljuk a hozzánk látogató osztályoknak, figyelve arra, hogy időt és teret engedjünk a diákoknak az önálló felfedezésre. Ezt azzal is biztosítjuk majd, hogy a feladatmegoldások során váltogatva alkalmazunk egyéni, páros és kiscsoportos formákat, valamint váltakozva használjuk az aktív és befogadó jellegű tevékenységet. Fontosnak tartjuk, hogy mindegyik dimenziónak helye legyen a foglalkozásokban, kihasználva a diákcsoportok jellegéből és zenei hátteréből adódó közösségi megnyilvánulások lehetőségeit.
Pedagógiai módszereinkbe beépítjük a zenepedagógia legfiatalabb ágának, a koncertpedagógiának[11] az elemeit is. A koncertpedagógia élményközpontú, aktivitásra épülő, komplex zenei tapasztalatokra törekvő nevelési tevékenység, amely sajátos módon egészíti ki a családi nevelést és az iskolában folyó művészeti, esztétikai nevelést. Fontos kiemelni, hogy a Magyar Zene Háza a koncertpedagógiai tevékenységét minden korosztályra kiterjeszti. Családi matiné programjainkban például vezérfonal a gyermekek önálló felfedezésének és önkifejezésének bátorítása.
A koncertpedagógiára eddig elsősorban úgy gondoltunk, mint az ifjúság zenei nevelését célzó pedagógiai ágra. A koncertpedagógia eszközeivel azonban felnőttek és idősebbek is megszólíthatóak. Ismert jelenség, hogy a fiatal felnőttek egy része életük egy pontján nyitottabbá válik a „komolyabb” zene iránt, ám ilyenkor nem mindig nyílik lehetőségük az élmény és a tanulás szórakoztató formában történő összehangolására. Erre szeretnénk többféle alternatívát kínálni. A hagyományokat és az évszázadok alatt desztillált tudást tisztelve igyekszünk az alkotás és a befogadás érdekében újraértelmezni a koncertek tereit, valamint tartalmi és formai lehetőségeit. Mind a koncertszervezői, mind a zenepedagógiai tevékenységünk során igyekszünk műfajokon és formákon átívelő előadásokat, workshopokat, szabadegyetemi órákat és sok egyéb programot kínálni a felnőtt, de új típusú zenei élményekre is nyitott látogatóinknak.
A koncertpedagógia nagymértékben alapoz a közösségi élményre, amit az esemény helyiségében tartózkodók hoznak létre személyes jelenlétükkel, művészetükkel és reakcióikkal. Ennek a közösségi élménynek a létrejöttét kifejezetten segítik a Magyar Zene Háza koncerttermeinek méretei, hiszen a viszonylag kisméretű terek fizikai értelemben is közelebb hozzák az alkotót, az előadót és a közönséget egymáshoz.
A már említett előzetes közönségkutatásokból azt a konklúziót is levontuk, hogy programjaink tervezésekor a közönségünk aktív részvételével érdemes számolnunk. Ez az aktív részvétel természetesen nem lehet sem tolakodó, sem elvárt, ezért programjainkban az interaktív elemek mindig egyfajta kínálatként és nem előírásként jelennek majd meg. A zenei élményhez és saját zeneiségünkhöz vezető úton azonban mérföldköveket jelenthetnek az interaktivitáson alapuló foglalkozások, mi pedig ennek tudatában igyekszünk mindenki számára megteremteni az ismeretek befogadásának lehetőségét.
Összefoglaló
A Magyar Zene Háza egyszerre végez majd úgynevezett edutainment[12] és missziós munkát is. Az edutainment részünkről olyan hibrid előadási formákat jelent, ahol az education (oktatás) és az entertainment (szórakoztatás) egyenrangúan jelenik meg. A Magyar Zene Házában a missziós, azaz „szerettető” programok létrehozása mellett az edutainment szellemisége is meghatározó tényező.
Ahhoz, hogy sikerrel járjunk, több szempontból is elengedhetetlen a célközönségünk ismerete. Egyrészt, hogy világosan lássuk, az egyes korosztályok előképzettségét, megismerjük szokásaikat, naprakész és átfogó képet alkossunk az általuk kedvelt és hallgatott zenékről. Másrészt kommunikációnkat célirányosan szabjuk az adott közönségre, hiszen a közérthetőség és megközelíthetőség alapvető feltétele a kapcsolatteremtésnek.
Nem csak a gyerekekkel, a kiállítás- és koncertlátogatókkal akarunk kapcsolatot teremteni, de a családokkal és pedagógusokkal is. Inspirációt és támogatást szeretnénk nyújtani a magyarországi zenei nevelésnek, kedvet szeretnénk csinálni mindenki számára ahhoz, hogy éneklő, zenélő és zenét hallgató emberek legyünk. Batta András szavaival élve: „A zene hozzátartozik az egészséges társadalom természetes légzéséhez. Ehhez kínál egy kis oxigént, jó levegőt a Városliget szívében a Magyar Zene Háza”.
* A dolgozat megírásában közreműködött Dénes-Worowski Marcell, a Magyar Zene Háza zenepedagógiai csapatának a tagja.
[1] Dr. Batta András: https://tehetseg.hu/dij/magyar-tehetseg-nagykovetei-2021/batta-andras
[2] https://magyarzenehaza.com/
[3] A Magyar Zene Háza a budapesti Városligetben, a Városligeti-tó szomszédságában, a Vajdahunyad vára közelében épült, tervezője a japán sztárépítész, Sou Fujimoto (http://www.sou-fujimoto.net/). A Magyar Zene Háza egyik ikonikus jellemzője az organikus tetőszerkezete, az épület lebegő tetejét a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formálta meg a tervező.
[4] A Magyar Zene Háza föld alatti része az állandó, az időszaki zenei kiállításoknak, illetve az úgynevezett hangdómnak ad helyet több mint 2000 négyzetméteren. Az állandó kiállítás hat fő témakör mentén mutatja be a magyar zene kiemelt szerepét az európai zenetörténetben. A természet hangjaiból táplálkozó ősi ritmusoktól és a hang születésétől elindulva az élet körforgásán keresztül meséli el a magyar népzene jelentőségét. Ezt követően végighalad a legfontosabb zenetörténeti fordulópontokon, a kottaírástól a többszólamúság kialakulásán keresztül egészen a XX. századig, ahol a technológia szerepe a zenében is meghatározóvá válik.
[5] Horn Márton, a Magyar Zene Házának projektigazgatója, intézményvezetője, az állandó és az első időszaki kiállítás ko-kurátora. Korábban koncertek, kiállítások szervezésével foglalkozott, a Trafó kommunikációs vezetőjeként és az Akvárium Klub ügyvezetőjeként is dolgozott. Jelenleg Batta Andrással a Magyar Zene Háza tartalmáért felel.
[6] Balogh Zsolt, Báger András, Benkóczy Péter, Bodóczky Antal, Erdőháti Melinda, Farkas Zoltán, Gőz László, Jávorszky Béla Szilárd, Kathryn Johnson, Orlai Balázs, Rockenbauer Zoltán, Sebő Ferenc, Szabó Zoltán, Zságer Balázs és még sokan mások.
[7] Az időszaki kiállítótér első tárlata várhatóan 2022 augusztusától lesz látogatható.
[8] Kodály Zoltán így fogalmaz: “Zene nélkül nincs teljes ember.” A Magyar Zene Háza efelé a teljesség felé vezető úton akar lehetőséget nyújtani a zenei élménnyel való találkozásra. Megközelítését jellemzi, hogy az embert a maga teljességében: testi, lelki, szellemi és szociális egységében szemléli.
[9] Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Rubik Nemzetközi Alapítvány a Budapest Science Center Alapítványt 1993-ban azzal a céllal alapította, hogy az hozzon létre egy úgynevezett „interaktív tudományos játszóházat” (az angolban: science center). A Csodák Palotája név Öveges Józseftől származik, aki már a hatvanas években, amikor még a nagy science centerek nem is léteztek, elképzelt egy ilyen intézményt, ahol interaktív módon ismerkedhetnek meg a látogatók – által elsősorban a gyerekek – a tudomány „csodáival”.
[10] Fókuszcsoportos kutatás a Magyar Zene Háza potenciális célcsoportja körében, 2018. október 10. – Századvég
[11] Körmendy Zsolt: Koncertpedagógia, a befogadóvá nevelés alternatív útja - https://ppk.elte.hu/file/kormendy_zsolt_dissz.pdf (Utolsó letöltés: 2021. december 10.)
[12] Az angol oktatás és szórakozás (education + entertainment) szavak összevonásával keletkezett kifejezés, amely az ismeretek szórakoztató formában, elsősorban az audiovizuális médiaeszközökkel történő közvetítését jelenti.
