Egybegyúrni a bemutatott koncepciókat, hogy aztán már csak válogatni kelljen a kiváló ötletek közül. Talán így foglalható össze a Hangőr Egyesület és a Szolnoki Városfejlesztő Zrt. „Neked írom a koncepciót” című konferenciája, amely az NKA Hangfoglaló Program városi zenei koncepciókra kiírt pályázataira és azok eredményeire fókuszált.
Rozsonits Tamás, a Hangőr Egyesület elnökének köszöntője után Szalay Ferenc, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg a „Neked írom a koncepciót” című konferenciát június 3-án a TiszapArt moziban. A megyeszékhely első embere beszédében többek között felidézte Szolnok könnyűzenei kötődéseit – például a Bergendy együttest –, beszámolt a város nemrég elkészült kulturális és készülői ifjúsági koncepcióiról, illetve utalt arra is: Szolnok eltökélt, hogy elinduljon és meg is szerezze a következő magyar Európai Kulturális Fővárosa címet, amihez a könnyűzenei koncepció elkészítése is szükséges. A polgármester után Cselőtei László, az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program kollégiumának vezetője köszöntötte az ország több pontjáról érkezett érdeklődőket, kiemelve, hogy a 2014-ben indult program milyen átfogó rendszert állított fel a hazai könnyűzene segítésére.
A konferenciát Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítójának előadása nyitotta, amelyben szó volt többek között az NKA felépítéséről és a településeknek nyújtott sokrétű támogatásáról is. A „Zene nélkül mit ér a város?” című előadásban a Hangfoglaló Program kollégiumának korábbi vezetője felidézte a városi zenei koncepciókra szóló pályázatok megszületését, a 2017-es és 2020-as pályázatokat, valamint az első eredményeket. Mint mondta: ahol koncepciót írtak egyértelműen kiderült, a városnak komoly zenei múltja van, a koncepció írói között eltűnnek a műfaji határok, illetve a zene területén különösen fontos a civil szervezetek szerepe.
Rázsi Botond, aki 2010 és 2019 között Eger város alpolgármestere volt, a Hangfoglaló Program városi zenei koncepciókról szóló pályázatához inspirációt adó, 2015-ben elindított Egri Ifjúsági Zenei Programról számolt be. Elmondta: az éves szinten néhány millió forintba kerülő programból zenei felvételeket, hangtechnika bérlést, koncerteket, próbateremhez jutást és tehetségkutatást tudtak támogatni úgy, hogy a döntéseket lényegében egy szakmai testület hozta meg, amelyeket aztán az önkormányzat csak jóváhagyott. A rendszernek köszönhetően a koronavírus járványig mintegy 20 millió forintot szétosztva 150 koncert, 60 hangfelvétel, 20 videoklip létrejöttét tudták segíteni. Rázsi Botond beszámolt arról is, hogy 2021-ben újraindult a program, amelynek első döntései idén tavasszal születtek meg.
Civil kezdeményezésből önkormányzati program, avagy a debreceni öntevékeny zenei élet fejlesztési koncepciójának evolúciója címmel Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója a cívisváros NKA pályázatból elkészült, és a megvalósítás terén eddig legtovább jutott zenei koncepciójáról számolt be. Előadásának fontos eleme volt, hogy jelezte: a 2019-ben elkészült koncepció nem a város zenei életének egészére, hanem csak az öntevékeny, amatőr szcénára koncentrált, amit az önkormányzat is támogatott. E támogatásnak köszönhetően a város 2019-ben felállt új közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a koncepciót, aminek megvalósítását azonban a covid miatti korlátozások jórészt megakasztották. Ugyanakkor számtalan olyan eleme van – például a konferencián nagy tetszést kiváltó zenekonténer –, amely máshol is alkalmazható lenne. Közben az előadó azt sem hallgatta el, hogy milyen nehézségei vannak a meglévő infrastruktúrában az öntevékeny zenével foglalkozókat segítő szervezet helyét megtalálni.
Kecskemét város zenei koncepciójáról Szénási Pál Bertalan, a Kecskeméti Zenészegylet elnöke számolt be, bevezetőjében kiemelve, hogy Kodály városában nemcsak presztízskérdés a zene, de stratégia fontossággal is bír. Beszélt arról, hogy Bács-Kiskun megye székhelyének koncepciója nagy hangsúlyt fektetett a zenére vonatkozó nemzetközi és uniós ajánlásokra, a hazai és a helyi jogszabályi környezetre, illetve illeszkedik az integrált városfejlesztési stratégiába. A koncepciókészítők legfontosabb céljai voltak az együttműködés lehetőségeinek a megteremtése, a tehetségek kibontakozásának segítése, a meglévő források hatékonyabb elosztásának kialakítása és természetesen újabb források találása a zenei élet fellendítéséhez.
Détári-Lukács Ágnes, a Kossuth Művelődési Központ ügyvezető igazgatójának Cegléd város zenei koncepciójáról szóló előadásának a legnagyobb érdeklődést kiváltó momentuma a különböző műfajok szereplőinek találkozásáról szóló része volt. Mert, mint a ceglédi koncepció készítői számára kiderült, először nem elemzéseket és stratégiákat kellett felvázolniuk, hanem a komoly-, könnyű- és népzenészekben felgyülemlett, sokszor évtizedes sérelmeket kellett moderálni. Az előadó beszélt arról is, hogy miközben igyekeztek megtalálni a műfajok közötti közös hangot, felvázolták az egy évtizedre előretekintő terveiket, és megtalálták azt a közös nevezőt is, amelyet a „Cegléd a zenei unikumok városa” mondatban tudtak összefoglalni.
A „Neked írom a koncepciót” konferenciát Tapasztó Ildikó, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kulturális, Ifjúsági, Köznevelési és Sport Osztálya vezetőjének „Úton – Szolnok Európa Kulturális Főváros 2035” című előadása zárta. Az osztályvezető a város kulturális és közösségi értékeit bemutató kisfilm levetítése után beszámolt Szolnok nemrég elkészült kulturális koncepciójáról, az ebben az évben készülő ifjúsági koncepcióról, amelyekhez kapcsolódhat a város zenei koncepciója. Hangot adott reményének, miszerint ezek a koncepciók hozzájárulhatnak a megyeszékhely kulturális arculatának alakításához, illetve annak a tervnek a megvalósításához, amelynek célja a 2035-ös Európa Kulturális Főváros cím elnyerése.
A Hangőr Egyesület és a Szolnoki Városfejlesztő Zrt. közös konferenciáját az egyesület Facebook oldalán élőben közvetítették, de hamarosan elkészülnek az egyes előadások vágott verziói, amelyek a poptanitas.blog oldalon keresztül is előérhetőek lesznek.
