Bodor-Eranus Eliza, Altschach László, Vit Eszter*
Zenélni menő?
A könnyűzene tanulásának motivációi a jelenleg könnyűzenét tanulók, tanulni vágyók és zenészek között
Iskolai keretek között a könnyűzene jelenleg legfeljebb oktatási-nevelési segédeszközként van jelen, a könnyűzene elsajátítását célzó tanórák teljes mértékben hiányoznak az oktatási intézményekből. Mégis sokan éreznek késztetést arra, hogy könnyűzenét tanuljanak. Vajon mi okozza ezt az ellentétet? Ez egy „tiltott gyümölcs” jelenség? Vagy az önkifejezés lehetősége? Netán olyan készségek elsajátítását nyújthatja, amelyekkel el lehet nyerni a társadalmi elismerést?
A winwinwin kutató és tanácsadó Kft.[1] 2021-es online kérdőíves felmérése a könnyűzene tanulása mögött rejtőző motivációkat volt hivatott feltárni.
Háttér
A Covid-19 járványhelyzetet megelőzően is kézzelfogható változások voltak tapasztalhatók a zeneiparban, mint a digitális bevételek[2] – amelyek elsősorban a streaming szolgáltatásokkal függnek össze – előretörése a fizikai értékesítéssel[3] szemben, vagy a digitális eszközök térnyerése a zenealkotás során. Kutatások bizonyították, hogy a zenefogyasztás mértéke elsősorban a jövedelemtől és a zenei képzettségtől függ, 2017-ben a 18 év feletti magyar internetezők nagyjából 20%-a játszott már valaha valamilyen hangszeren (Proart, 2017), 2019-ben pedig a 18 év feletti magyar lakkosság 11,7%-a rendelkezett valamilyen szintű zenei tudással (Bodor-Eranus, Altschach és Vit, 2019). Még kisebb, vagyis csak 2,4% volt azok aránya a hazai lakosság körében, akik zenéltek valaha valamilyen zenekarban. A zenei tudással rendelkezők többsége, vagyis 68%-a tudott valamilyen hangszeren játszani. A leggyakoribb hangszerek a gitár, zongora, furulya, hegedű és szintetizátor voltak. Jellemzőnek tűnt, hogy a zenélni tudó szülők többet költenek zenei fogyasztásra (koncertekre, albumokra), és gyerekeiket is gyakrabban tanítják zenélni, a zenélni nem tudó szülőkhöz képest (Bodor-Eranus, Altschach és Vit, 2019).
Hasonlóan a többi kreatív iparághoz tartozó fogalmakhoz, a magyar értelmező szótár is elég tágan határolja le a „zenész” szó jelentését: „zenével hivatásszerűen foglalkozó, valamely hangszeren játszó személy, főleg valamely zenekar tagja”[4]. Egy a zenészekre fókuszáló kérdőíves adatgyűjtés során tehát módszertanilag nehézséget okoz az alapsokaság meghatározása. A dalszerző, énekes, hobbizenész, alkalmanként fellépő muzsikus vajon zenésznek tekinthető? A jövedelem nélkül vagy minimális jövedelemmel járó fellépéseket vállaló muzsikusok vajon zenészeknek tekinthetők? A fogalmi nehézséget áthidalva ezért a legtöbb külföldi és hazai zenészeket célzó felmérés az úgynevezett „önbesorolást” alkalmazza, amelynek az a lényege, ha valaki zenésznek tekinti magát, akkor a kutató is elfogadja őt zenésznek. Az elemzés során a kutató pedig a többi változó mentén (például fellépések száma, zenéléssel eltöltött idő vagy zenélésből származó jövedelem aránya) tesz különbséget hivatásszerű és alkalmanként fellépő, illetve profi és amatőr zenészek között.
Egy 2019-ben folytatott, a hazai zenészek zenei tudására összpontosító felmérés is ezt a módszertant alkalmazta[5]. Összesen 364, magát zenésznek tekintő válaszadó vett részt a kutatásban, közülük a kezdő vagy amatőr zenészek nem rendelkeztek önálló jövedelemmel, és a profi zenészek jelentős része is mellékállásban zenélt. A válaszadók leginkább saját indíttatásból kezdtek el zenét tanulni, de a szülők hatása is megjelent, főleg a profi zenészek esetében. A zenészek nagy többségénél gyerekkorban volt otthon valamilyen hangszer (akusztikus gitár, furulya, hegedű, stb.) és szüleik közül is egyik vagy mindkettő tudott valamilyen szinten zenélni. A zenei tanulás jellemzően általános iskolai oktatást jelent, ugyanakkor a profi zenészek esetében nagyobb volt azok aránya, akik valamilyen formális zenei képzésben (zeneiskolai képzésben) részesültek. A válaszadó zenészek átlagosan 2,9 hangszeren tudtak játszani, és hetente átlagosan 6,4 órát töltöttek gyakorlással az általuk elsődlegesnek megjelölt hangszer esetében. A zenészek szívesen tanították saját gyermeküket is zenélni, többek gyereke alapfokú zeneiskolába (33%) vagy magántanárhoz (17%) járt, de nem volt ritka jelenség az sem, hogy a zenészek maguk tanították gyerekeiket zenélni (22%).
Ezen háttérismeretek birtokában felmerül a kérdés, hogy hol kezdődik a (profi vagy amatőr) könnyűzenész zenei pályája, milyen motivációk mentén kezdenek el az emberek könnyűzenei ismeretekre szert tenni? Jelen tanulmányunk a könnyűzene tanulás mögötti motivációkat hivatott feltárni a Hangőr Egyesület[6], az Öröm a Zene Nonprofit Kft[7]. és a Szent György Közhasznú Nonprofit Alapítvány[8] megbízásából.
Adatgyűjtés és módszertan
A Hangőr Egyesület, az Öröm a Zene Nonprofit Kft. és a Szent György Közhasznú Nonprofit Alapítvány megbízásából a winwinwin Kutató és Tanácsadó Kft. két kérdőíves felmérést végzett 2021-ben.
Egyrészt, a 18 éven felüli magyar lakosság körében végeztünk egy olyan korra, nemre és településtípusra vonatkozó reprezentatív kérdőíves felmérést, amely a zenetanulási hajlandóságot vizsgálta a hazai lakosság körében. A mintaelemszám ebben az esetben 1000 fő volt[9].
Másrészt a könnyűzenét tanítók, tanulók, tanulni vágyók és valaha könnyűzenét tanultak, de jelenleg nem tanulók körében végeztünk egy célzott online kérdőíves felmérést, amelyben a zenetanulás motivációit vizsgáltuk. A válaszadók száma 537 fő volt.
Hazai könnyűzenei tanulási hajlandóság
A magyarországi felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérés alapján elmondható, hogy a magyar lakosság több mint fele (53%) fontosnak tartja a könnyűzenei tudást. Habár viszonylag alacsony a lakosság azon része, amely tanult valaha zenélni (29%), mégis a válaszadók 52%-a szívesen tanulna hangszeres könnyűzenét, 63%-a pedig taníttatná gyerekét hangszeres könnyűzenére.
Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők hasonló arányban tanultak vagy tanulnának zenélni, mégis a nők tartják fontosabbnak a könnyűzenei tudást, gyermeküket nagyobb arányban taníttatnák könnyűzenére a férfiakhoz képest.
1. ábra: Fontosnak tartja-e a zenei tudást? Nemek szerint.
Elemzés: winwinwin Kutató és Tanácsadó Kft., Adatforrás: Ipsos Zrt., 18+, korra, nemre, településtípusra országosan reprezentatív adatfelvétel, 2021 augusztusában, N=1000.
2. ábra: Taníttatná-e gyermekét hangszeres könnyűzenére? Nemek szerint
Elemzés: winwinwin Kutató és Tanácsadó Kft., Adatforrás: Ipsos Zrt., 18+, korra, nemre, településtípusra országosan reprezentatív adatfelvétel, 2021 augusztusában, N=1000.
A legnagyobb arányban a 30-39 évesek tanultak már valaha zenélni, és náluk a legmagasabb a könnyűzene tanulási hajlandóság is (72%). A jövedelem meghatározó tényezője a zenetanulási hajlandóságnak, a jobb módúaknál, vagyis az 500 000 ezer forintos nettó személyes jövedelem felettiek körében[10] magasabb azoknak aránya (65%), akik szívesen tanulnának hangszeres könnyűzenét. A fővárosban a legmagasabb a zenetanulási hajlandóság (58%), feltételezhetően a magasabb átlagkeresetnek, illetve a szolgáltatások elérhetőségének köszönhetően.
3. ábra: Fontosnak tartja-e a zenei tudást? Településtípus szerint.
Elemzés: winwinwin Kutató és Tanácsadó Kft., Adatforrás: Ipsos Zrt., 18+, korra, nemre, településtípusra országosan reprezentatív adatfelvétel, 2021 augusztusában, N=1000.
A könnyűzenei tanulás motivációi
A könnyűzenét tanítók, tanulók, tanulni vágyók és valaha könnyűzenét tanultak, de jelenleg nem tanulók körében végzett online kérdőíves felmérésben a könnyűzenei tanulás motivációit vizsgáltuk.
A válaszadók száma 537 fő volt, és viszonylag magas volt az átfedés az egyes kategóriák között, ami megerősítette azon elképzelésünket, hogy a zenélés tekintetében egy élethosszig tartó tanulási folyamatról van szó, amelyhez bizonyos esetekben a könnyűzenei tanítás is társul. A 215 válaszadó zenész közül például 83-an, azaz 38%-uk tanítanak vagy tanulnak is. Viszonylag kevés olyan zenész válaszolt a kérdőívre, akik tanultak, de már nem tanulnak könnyűzenét (7%). A könnyűzenét tanítók viszonylag alacsony számban válaszoltak a kérdőívre, összesen 55 fő, közülük 16-an, vagyis 29%-uk zenész is.
A válaszadók közül 374 fő férfi volt, ami a válaszadók 70%-át teszi ki. A könnyűzenét tanuló vagy tanulni vágyók, illetve a könnyűzenét már nem tanulók körében magasabb volt a nők aránya, ami alátámasztani látszik azon elképzelésünket, hogy a tanulástól a színpadig a lemorzsolódás leginkább a nőket érinti.
A könnyűzenei tanulás motivációit a „Szerinted melyik az a három indok, ami miatt az emberek szeretnének könnyűzenét tanulni?” kérdéssel tártuk fel. A válaszokat szabadon fogalmazhatták meg a válaszadók. Összesen 1091 válasz érkezett erre a kérdésre, amelyeket tartalomelemzéssel vizsgáltuk, részben a Neticle Labs Kft. Zurvey nevű tartalomelemző szoftverének segítségével[11], részben pedig kézi kódolással.
A válaszok polaritását tekintve jellemzően pozitív vagy semleges válaszok érkeztek a kérdésre. Az említések 68%-a semleges témák köré rendeződött, mint például az önkifejezés, tanulás, fejlődés, tapasztalatszerzés, kikapcsolódás és szórakozás. További 31%-a az említéseknek pozitív volt, olyan kijelentések mentén, mint például: „mert zenélni jó!”, „zenélni menő”, „szeretem a zenét”, „a zene boldoggá tesz”. A fennmaradó 1% köthető negatív kifejezésekhez, mint például „Kijavítja a rosszul rögzült hibákat”, azonban látható, hogy ezekben a válaszokban is inkább a tanulási folyamat gyerekhibáira világítanak rá a válaszadók.
Témakörök szerinti rendezéskor azt tapasztaltuk, hogy alapvetően négy kulcsszó köré csoportosultak a könnyűzenei tanulás motivációi: élvezet/élmény, közösség, zene, tanulás/fejlődés. A kulcsszavakkal együtt említett kifejezéseket az alábbi táblázatban összegezzük:
4. ábra: Szerinted melyik az a három indok, ami miatt az emberek szeretnének könnyűzenét tanulni? – kérdésre adott válaszok témakörönként való rendezése
Tartalomelemzés: Zurvey.io segítségével készítette a winwinwin Kft., Adatforrás: winwinwin Kft. online kérdőíves felmérése, 2021. július-október, N=537, említések száma: 1091.
Az élvezet/élmény témakörrel kapcsolatban olyan kifejezések jelentek meg, mint például a színpad, a közösség, a zenekar, a zene/zenélés, a motiváció, a tanulás, az energia vagy a hobbi. „Minél jobb vagyok, annál jobban élvezem”, „A zene boldoggá tesz :)”, „A hangszeren játszani örömforrás, stresszoldó, pozitív energiával tölt fel, kikapcsol, megnyugtat”.
A közösség témakörrel kapcsolatban a közösségi hangulatot, a zenekart, mint integráló közeget és hatást, a szerepet, a valahova való tartozást, a bevonást, illetve a fiatalságot és a családot említették a válaszadók: „Közösségteremtő hatása van, összehozza az embereket”.
A zenével kapcsolatos kifejezések domináltak a válaszokban, így például a varázslat, a tudás, az élmény, a szabadság, a szakmaiság, a tartalom, a motiváció, a menőség, a csajozás, a fejlődés, az imádat, a stresszcsökkentés kifejezések mentén: „Ismerőst hallottam már játszani hangszeren, és az élőzene varázsa megfogott”, „Örömszerzés a közönségnek és a zenésznek is”.
A tanulás/fejlődéssel kapcsolatban megjelent kifejezések az önfejlesztés, az előadó, a motiváció, a személyiség, a nyelv, a tudás, a motorikus készségek, a terápia, a modernség, illetve a menőség: „Nagyon sok készséget fejleszt”, „A zene gyógyít és kikapcsol, valamint fejleszti az agyat”, „Ritmusérzék fejlesztés”.
A könnyűzenei tanulást befolyásoló külső és belső tényezők
A „Szerinted melyik az a három indok, ami miatt az emberek szeretnének könnyűzenét tanulni?” kérdésre adott válaszok alapján azonosítani tudtuk a könnyűzenei tanulást befolyásoló külső és belső tényezőket.
A könnyűzenei tanulást olyan külső tényezők határozzák meg, mint például: menőség, csajozás, divat, csillogás, buli, hasznosság, hírnév, ismerkedés, kapcsolatépítés, szereplés, népszerűség, pénz, közösség. Ugyanakkor az ellazítás, fejlesztés, feltöltés, alkotás, felszabadítás, feszültség levezetés, hobbi, kikapcsolódás, kihívás, kreativitás, kötetlenség, öröm, nyugalom, nyitottság, műveltség, szenvedély, zeneszeretet, önbizalom-növelés, önkifejezés már a könnyűzenei tanulást meghatározó belső tényezők közé sorolhatók.
5. ábra: A könnyűzenei tanulást befolyásoló külső és belső tényezők a „Szerinted melyik az a három indok, ami miatt az emberek szeretnének könnyűzenét tanulni?” – kérdésre adott válaszok alapján
Tartalomelemzés: winwinwin Kft., Adatforrás: winwinwin Kft. online kérdőíves felmérése, 2021. július-október, N=537, említések száma: 1091.
A válaszadók szerint a hangszeres könnyűzene tanulás hasznossága abban rejlik, hogy az emberek felszabadultabbak, szabadabbak, boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, nyitottak lesznek, továbbá hasznos, kreatív, önkifejezést támogató időtöltést végeznek, amely örömet okoz, népszerűséget és sikerélményt hoz, ugyanakkor fantasztikus bulit jelent azoknak, akik ezt az időtöltést választják (a „Miért jó azoknak, akik tudnak hangszeren könnyűzenét játszani?” kérdésre adott válaszok alapján).
Bár rengeteg pozitív hatással jár, mégis vannak olyan tényezők, amelyek visszatartják az embereket a könnyűzene tanulásától (a „Szerinted mi az a 3 ok, ami az embereket visszatartja a könnyűzene tanulásától?” kérdésre adott válaszok alapján). Ilyen külső tényezők a zenetanulás magas költségei, a távolság, az időhiány, a hangszerek, a zenei érzék hiánya, a zeneelmélet, a szolfézs, a tanárhiány. Ugyanakkor a belső tényezők, amelyek visszatarthatják az embereket a könnyűzene tanulásától a kudarc, a bizonytalanság, a halogatás, a lámpaláz, a lustaság, a kitartás hiánya, az önbizalomhiány és a tájékozatlanság.
6. ábra: A könnyűzenei tanulást gátló külső és belső tényezők „Szerinted mi az a 3 ok, ami az embereket visszatartja a könnyűzene tanulásától?”
Adatforrás: winwinwin Kft. online kérdőíves felmérése, 2021. július-október, N=537, említések száma: 1091. Tartalomelemzés: winwinwin Kft.
A „menőség” szerepe a könnyűzenei tanulás esetében
A könnyűzenei tanulás indokai között felbukkant a „menő” kifejezés, több válaszadó szerint is „zenélni menő”. A „menő” szó előfordulási gyakorisága a válaszadók körében 8%-os volt. Ez azt is jelenti, az 537 válaszadó közül 43 gondolta úgy, hogy a könnyűzenei tanulás egyik indoka a zenéléssel és fellépésekkel együtt járó „menőség”. Sok esetben a menő szóval együtt lettek említve olyan kifejezések (második, illetve harmadik indokként felsorolva), amelyek a menőséggel összefüggésbe hozhatók: vagányság, önkifejezés, népszerűség, csajozás, divatos, modern, trendi. A válaszadók 28%-a, vagyis az 537 válaszadó közül 150-en gondolták azt, hogy ezen jelenségek miatt szeretnek az emberek könnyűzenét tanulni. „A fiatalok számára menő dolog zenekart alapítani és érzéseiket kifejezni a dalokon keresztül.”
Összefoglalás
Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a hazai lakosság körülbelül fele hasznosnak tartja a könnyűzenei tudást, picit magasabb ez az arány a nők esetében, a magasabb jövedelműeknél és a fővárosban vagy megyeszékhelyen élők esetében.
Azok körében, akik hasznosnak tartják a könnyűzenei tudást/tanulást, az élvezet/élmény, a közösség, a fejlődési és egyáltalán a zenével járó pozitív tapasztalások jelentik a legfontosabb motivációt a tanulásra. A zenélés pozitív hatásai sokrétűek a motorikus fejlődéstől a kreativitásig és önkifejezésig nagyon sok területet érintenek a kiértékelt válaszok alapján.
Zenélni menő! Nemcsak a siker, pénz, csillogás miatt, hanem azért is, mert a könnyűzene által az emberek megtalálják a közös hangot. A gyerekek esetében a könnyűzenei tanulás különös jelentőségű, hiszen általa pont olyan területek fejlődésére van lehetőség, amelyekre a hazai oktatási rendszer iskolai keretek között ritkán tud figyelni, mint például a bizonytalanság, az önbizalom hiánya, a kitartás hiánya, a lámpaláz.
*A konferencián az előadást Bodor-Eranus Eliza, Ph.D. tartotta. Az előadás alapján született dolgozat megírásában és összeállításában Altschach László (ügyvezető igazgató, winwinwin Kft.) és Vit Eszter (Ph.D. hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem) működött közre.
[1] https://www.winwinwin.hu/
[2] „Miután a hangfelvétel-előállítók (továbbiakban hangfelvétel-kiadók) globális bevételei 1999-től 2014-re régi értékük 60%-ára csökkentek, 2015-ben hosszú idő után először újra nőni kezdtek, és ez a növekedés 2016-ban is folytatódott (+5,9%) a 2015-ösnél (+3,2%) is nagyobb mértékben. A növekedés motorja a digitális szegmens, amely mára világszinten a hangfelvétel-kiadók bevételeinek felét teszi ki.” Forrás: https://www.zeneipar.info/letoltes/proart-zeneipari-jelentes-2017.pdf (utolsó letöltés: 2021. december 10.)
[3] „A magyar hangfelvétel-iparág 18,7 milliárd forint 2016-ban, ami 5,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az iparágon belül minden szegmens nőni tudott: a digitális szegmens növekedése lelassult 10,8%-ra, a fizikai szegmens a globális trendekkel ellentétben a 2015-ös esés után ismét nőni tudott (+8,3%), az iparág 86%-át kitevő jogkezelés pedig enyhe csökkenés után ismét növekedésbe fordult (+4,5%).” Forrás: https://www.zeneipar.info/letoltes/proart-zeneipari-jelentes-2017.pdf (utolsó letöltés: 2021. december 10.)
[4] Zenész A magyar nyelv értelmező szótára szerint: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/search/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfMUJFOEIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJaZW5cdTAwZTlzeiJ9 (Utolsó letöltés: 2021. december 10.)
[5] Altschach L., Bodor-Eranus E., Vit E. (2019): Ki mit tudsz zenélni? – Zenészek zenei tudásának felmérése. Kutatási jelentés, winwinwin Kft.
[6] További információk a Hangőr Egyesületről: www.poptanitas.blog/tags/hangőr
[7] További információk az Öröm a Zene Nonprofit Kft-ről: www.oromazene.hu
[8] További információk a Szent György Közhasznú Nonprofit Alapítványról: www.szgyn.hu
[9] A Hangőr Egyesület, az Öröm a Zene Nonprofit Kft. és a Szent György Közhasznú Nonprofit Alapítvány megbízásából a winwinwin Kutató és Tanácsadó Kft. az Ipsos Zrt. segítségével készített országosan reprezentatív felmérést, a 18 éven felüli magyar lakosság körében.
[10] A hazai átlagkereset bruttó 428.100 forint volt 2021 szeptemberében a KSH jelentése alapján. Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2109.html
[11] A Neticle Labs Kft. által fejlesztett Zurvey szoftver egy olyan automatikus tartalomelemző motor, amely a magyar szóláncot alapul véve, képes beazonosítani a szabadszavas kérdések válaszaiban többek között a válaszok polaritását (negatív, semleges vagy pozitív tartalom), csoportosítani a használt kifejezéseket és a hozzájuk köthető emóciókat. Forrás: https://zurvey.io/
