A könnyűzene fogadtatása a magyar közoktatási rendszerben
„Nem könnyű bármit is elmondani, ha az ember énekel.
Néha jobb lenne hallgatni, de tőlem mást várnak el.”
(Földes László Hobó)
Míg a komolyzene szerves részét képezi az oktatásnak Magyarországon, addig a könnyűzene jóval kevesebb teret kap formális keretek között. Kutatásunkban[1] – amelyet a Hangőr Egyesület, a Hangfoglaló Program[2] és a Music Hungary Szövetség[3] együttműködésével készített a Flumina Magna Kft.[4] – feltérképeztük, hogy jelenleg milyen formában jelennek meg könnyűzenei művek általános és középiskolai keretek között. Arra kerestük a választ, hogy a közoktatásban dolgozók hogyan viszonyulnak a könnyűzene megjelenéséhez intézményi keretek között, milyen gyakorlati tapasztalataik vannak, és milyen lehetőségeket látnak a popzene[5] iskolai képzésbe történő integrálására.
Kutatásunk négy részből állt. Első körben egy online kérdőívet juttattunk el általános és középiskolában oktató pedagógusokhoz[6], figyelmen kívül hagyva, hogy milyen tantárgyat oktatnak. A célunk az volt, hogy megtaláljuk azokat a szakembereket, akik a könnyűzenét jelenleg is alkalmazzák valamilyen formában a tanítás során, akár órákon, akár azokon kívül. A kérdőívet összesen 194 ilyen pedagógus töltötte ki. Második körben közülük választottuk ki azt a 20 szakembert, akikkel telefonos mélyinterjút is készítettünk. Ezek során azt kértük, fejtsék ki, milyen formában jelenik meg a könnyűzene az oktatatói tevékenységük során, és mik a tapasztalataik.
A fentiekkel párhuzamosan mélyinterjúkat készítettünk 20 iskolaigazgatóval[7]. A beszélgetések célja az volt, hogy kiderítsük, az intézményvezetők mennyire adnak szabad kezet a pedagógusaiknak, illetve, mi a viszonyulásuk a zenéhez, a könnyűzenéhez és annak alkalmazásához oktatási keretek között. A kutatás ezen része a winwinwin Kutató és Tanácsadó Kft.[8] közreműködésével valósult meg.
A kutatás utolsó szakaszában fókuszcsoportos beszélgetéseket szerveztünk pedagógusokkal. Négy csoportban, összesen tizennyolc fő közreműködésével vizsgáltuk meg azt, hogy milyen velejárói és milyen lehetőségei vannak a könnyűzene bevonásának a közoktatásba[9].
A könnyűzene intézményi előfordulása
Az igazgatókkal készített interjúkból kiderült, hogy a megkérdezettek intézményeiben valamilyen formában jelen van a könnyűzene. Az esetek többségében ez az iskolai rendezvényeket, például az évnyitókat, évzárókat, ballagásokat vagy éppen a Mikulás ünnepségeket jelenti. Találkoztunk olyan intézményekkel, ahol kifejezetten pop, rock dalokra épülő műsorokat, eseményeket is szerveznek, például gálákat, jótékonysági esteket vagy a Zene világnapját.
A kutatásba bekerült intézmények kevesebb, mint felében működik kórus. Ezek az esetek több mint felében dolgoznak fel könnyűzenei darabokat, ugyanakkor az a tapasztalat, hogy az iskolai kórusok általában csak a diákság 5-10%-át tudják elérni, bár találkoztunk olyan intézménnyel is, ahol ez az arány elérte a 20%-ot. Az intézményvezetők véleménye szerint a kórusokban éneklők száma nagyban függ attól, milyen formában és óraszámban van foglalkoztatva a karvezető ének-zene tanár, ő mennyire motivált, és persze fontos az is, milyenek a szervezői képességei.
A könnyűzenét közvetítő iskolai, opcionális platformok között az iskolarádió is előkerült a kutatás során. Azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezett intézmények több mint felében nem működik iskolarádió, annak ellenére sem, hogy lenne rá igény. Az általános iskolákban jellemzőbb a központi hálózaton át megszólaló zene a szünetekben, de ezekben az esetekben is a „portás bácsi bekapcsolja a szünetben a Retró rádiót” jellegű aktivitás fordul elő leggyakrabban, bár olyan intézménnyel is találkoztunk, ahol a portás szerkeszt „szív küldi” jellegű műsort a diákoknak, önszorgalomból. Volt olyan gimnázium, ahol közvéleménykutatást végeztek a diákok körében, amelynek az lett az eredménye, hogy azért nincs igény az iskolarádióra, mert a szünetekben zavarná a következő órára való készülést. Ugyanakkor amellett sem szabad elmennünk, hogy az intézmények java részében több évtizede felszerelt hangrendszeren szólalhatna meg az iskolarádió, ami ma már alkalmatlan a minőségi zene közvetítésére. Az intézmények gazdálkodása során pedig nem prioritás ezeknek a rendszereknek a felújítása.
A könnyűzene előfordulását befolyásoló tényezők
A pedagógusokkal folytatott beszélgetések visszatérő eleme volt a túlterheltség, azaz, hogy annyira nagy tudásanyagot kell átadniuk a diákoknak, ami önmagában is nehezen fér bele a tanórák időkeretébe. Ez pedig hátráltatja, hogy a pedagógusok új, innovatív eszközöket találjanak ki, vagy fedezzenek fel és építsenek be az eszköztárukba.
Egy adott intézménybe járó diákság összetétele is nagyban befolyásolja, hogy milyen mértékben jelenik meg a könnyűzene az iskola falai között. Azokban az intézményekben, ahol a sikeres felvételit helyezik előtérbe, visszaszorulnak a könnyűzenét is bevonó gyakorlatok, azaz a kötelező törzsanyag átadása az elsődleges cél, ami mellett jóval kevesebb teret kapnak a kreatív oktatási eszközök. Ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol nagyobb arányban tanulnak hátrányos helyzetű családok gyermekei, sokkal gyakrabban hívják segítségül a pedagógusok a zenét. Ezekben az intézményekben hatványozottan fontos az iskola oktató-nevelő funkciója, nagyobb kihívást jelent a gyerekek tanulásra történő motiválása, és a pedagógusok tapasztalatai szerint a könnyűzenével hatékonyan tudják ezt növelni. A zene által megjelenik a játszva tanulás érzete, ami eredményesnek bizonyul a tudásátadásban.
Kutatásaink alapján megállapíthatjuk azt is, hogy az iskola típusa fontos befolyásoló tényezője a könnyűzene órákon és órákon kívüli megjelenésének, alkalmazásának. Azt tapasztaltuk, hogy azokban az intézményekben, ahol van együttműködés valamilyen helyi zeneiskolával, vagy alternatív, alapítványi fenntartásúak, sokkal nagyobb teret kaphat a zene. Jó példák erre a Waldorf-iskolák, ahol a gyerekek nevelésének intenzív része a zene már óvodás koruktól kezdődően.
Mindezek mellett az intézmények technikai felszereltsége is befolyásolja, hogy mennyire intenzív a zene jelenléte az iskolában. Általánosságban elmondható, hogy az iskolák túlnyomó többsége egy ünnepség lebonyolításához szükséges minimális technikai felszereléssel rendelkezik (hangfalak, erősítő, egyszerű keverő). A pedagógus interjúk során találkoztunk egy olyan esettel is, ahol az intézményben négy darab magnó jelenti az összes hanglejátszásra alkalmas eszközt, és ezek cirkulálnak a tanárok között. Olyan helyiségre, ami könnyűzenei gyakorlásra alkalmas, csak egyetlen vidéki iskola kollégiumában bukkantunk: ez egy saját kezűleg hangszigetelt, dobfelszereléssel, gitárral, basszusgitárral ellátott próbahelyiség.
A könnyűzene bevonásának jellemzői
A kedvezőtlen körülmények ellenére találtunk olyan intézményeket és olyan pedagógusokat, akik nagy sikerrel és eredményesen viszik be a könnyűzenét az iskolába. Ezek a gyakorlatok általában teljes osztályokat mozgatnak meg, azaz nem kiscsoportos vagy egyéni keretek között zajlanak. Az online kérdőívből kiderült, hogy tanórai keretek között leggyakrabban az ének-zene órákon fordul elő a könnyűzene, amit a magyar nyelv és irodalom, illetve az idegen nyelvi órák követnek. Ezzel szemben érdekesség, hogy az iskolaigazgatók véleménye szerint a testnevelésórákon az egyik legvalószínűbb és legideálisabb a popzene felbukkanása. Ez főként a heti öt testnevelésórának köszönhető, hiszen ezt a mennyiségű órát így könnyebben tudják tartalommal megtölteni a pedagógusok, például aerobic vagy zumba oktatásával. Ezek mellett találkoztunk olyan pedagógusokkal is, akik filozófia, fizika vagy éppen kémia órák anyagait egészítik ki popzenével. Az esetek túlnyomó többségében bizonyos témakörök, jelenségek, történetek illusztrálására használják a könnyűzenét, igaz, ennél összetettebb alkalmazások is előfordulnak.
A leggyakrabban előforduló tantárgyak és azon válaszadó pedagógusok száma, akik alkalmaznak könnyűzenét az adott órákon. n=194
Az ének-zene órákon leggyakrabban megjelenő gyakorlatok a diákok zenei ízlésére építenek. Az órai kereteken belül a tanár teret ad arra, hogy a diákok bemutassák saját kedvenceiket: van, ahol kiselőadásokkal, van ahol csak egy-egy dal lejátszásával. A megkérdezett pedagógusok szerint amellett, hogy az ilyesmivel tágítani tudják a gyerekek zenei ismereteit és ízlését, jó motivációs eszköz is, és ezek az alkalmak jutalmazásként is felfoghatóak.
Magyar nyelv és irodalom órán amellett, hogy bizonyos korszakok illusztrálása céljából mutatnak meg popdalokat a diákoknak a pedagógusok, a dalszövegek is fontos szerepet kapnak, esetenként az elemzésükre is sor kerülhet. A megzenésített versek esetében a dallam elemzésére is kitérnek több helyütt, körbejárják, hogyan hat az az adott szövegre, milyen érzelmeket társítanak, mit ad hozzá, mit vesz el a szöveg jelentéséből. Több pedagógusnak jól bevett gyakorlata, hogy az egyik legnehezebbnek ítélt mondatelemzést popdalok szövegein keresztül tanítja.
Idegen nyelvi órákon mind a szókincs fejlesztésére, mind a nyelvtani formulák begyakorlására hasznosnak bizonyul a könnyűzenét segítségül hívni. Találkoztunk olyan gyakorlattal, amikor a diákoknak kellett olyan dalszövegeket gyűjteniük, amelyekben előfordul egy megadott nyelvtani formula. A „lyukas szövegek” kiegészítése is gyakran visszatérő és jól bevált feladat, ami során a diákoknak a dalszövegből kihagyott szavakat kell beilleszteniük a dal hallgatása közben. Az ilyen feladatok alkalmával játékosan rögzülhet a tananyag, egyszerűbben és gyorsabban sajátítható el a szükséges tudásanyag.
Történelem órán főleg egy-egy korszak vagy esemény illusztrációjaként jelennek meg a dalok. Nagy népszerűségnek örvendenek a Cseh-Bereményi[10] dalok, Karády Katalin[11], vagy akár a táncdalfesztiválok[12] fellépői. Szintén illusztrációként említették Katy Perry Hot and Cold[13] című slágerét, mint a Curie-pont[14] megértését segítő eszköz, vagy a Pink Floyd Dark Side of the Moon című albuma[15] borítójának bemutatását, amikor a prizma témakörét oktatják.
Az „iskolakompatibilis könnyűzene”
Az interjúk során kitértünk arra is, hogy a megkérdezettek milyen dalokat gondolnak megfelelőnek a közoktatásban való megjelenésre. Így kialakult az „iskolakompatibilis könnyűzene” fogalma, aminek legfőbb jellemzőit megpróbáltuk összegyűjteni az interjúalanyainkkal.
Stílusbéli megkötés nincs, azzal a kiegészítéssel, hogy a szórakoztató zenével, ami alatt főként a „mulatóst” értik, nem szívesen operálnak a tanárok. Az azonban, hogy zeneileg mennyire komplex, összetett, átgondolt egy dal, kevéssé befolyásolja a választásukat.
Ezzel szemben a szöveg nagyobb hangsúlyt kap a választás során. Több helyen hangzott el a „szalonképesség”, mint elvárás, ami alatt mind a tartalom, mind a nyelvezet „megfelelőségét” értették. A válaszadók számára ugyanis fontos, hogy a kiválasztott dal által feldolgozott téma, a dalszöveg megfeleljen a társadalmi és etikai normáknak. A trágár kifejezések kritikus pontot jelentenek oktatási, iskolai szempontból. Az esetek többségében olyan dalokkal dolgoznak a megkérdezettek, amelyeknek a szövege nem tartalmaz ilyen kifejezéseket, ugyanakkor a pedagógusok negyede jelezte: egy-egy obszcén szó nem kizáró ok, amennyiben annak célja van a szövegben. Általánosságban azonban elmondható, hogy trágár kifejezésekkel operáló dalszövegeket nem szívesen tárnak a tanárok gyerekek elé, azonban ha a diákok mutatják be egy órán, azt többen elfogadhatónak találják.
A pedagógusok túlnyomó többsége a politikai tartalmú daloktól is elzárkózik, ez alól a történelmi témákat feldolgozó dalok, például Bereményi Géza-Cseh Tamás szerzemények jelenthetnek kivételt. A sikamlósabb, pajzánabb témájú zenék is tiltólistára kerülnek, általánosságban ezt sokkal szigorúbban veszik, ha könnyűzenei darabról van szó, mint ha például népdalról.
A könnyűzenei dalok órai használata során fontos szempont, hogy az adott mű illeszkedjen a tananyaghoz tematikájában, vagy az alkalmazásával olyan képességeiket tudják fejleszteni a diákok, amik a tanulás szerves részét képezik.
Emellett volt néhány pedagógus, aki kiemelte, hogy a popkulturális örökségünk megismertetése is fontos feladata a közoktatásnak. Így kötelességüknek érzik olyan zenetörténeti szempontból jelentős dalok, zenekarok bemutatását, amiket a diákok ma már nem, vagy nem feltétlen ismernek, mint például a The Beatles vagy a The Rolling Stones.
A könnyűzene ereje
Amellett, hogy egy adott tananyag mélyebb megértésére, befogadására, begyakorlására alkalmas eszköz a zene és a dalszöveg, a pedagógusok visszajelzései alapján sok olyan pozitív hatása is van a diákokra, ami számokban nem mérhető.
Egyrészről jó eszköz a figyelem felkeltésére és fenntartására, hiszen egy frontális előadású órán elhangzó dal „fel tudja rázni” a diákokat. A visszajelzések alapján a legunottabb, legérdektelenebb gyerekek is fel-felkapják a fejüket, megmozdulnak egy-egy dalra. Azaz a zene kiváló eszköz ahhoz, hogy felkeltsék vagy lekössék a diákok figyelmét. Ráadásul a popzene órai alkalmazása közben a diákok nem azt érzik, hogy keményen tanulnak, hiszen a zenehallgatást alapvetően szórakozásként élik meg. Ezáltal „játszva tanulhatnak”, ami abból a szempontból is hasznos, hogy a pedagógusok szerint a diákok is túl vannak terhelve, de a zenére „könnyedén mozdulnak”.
Az alsóbb tagozatokban jellemző, hogy ha a gyerekek meghallanak egy dallamot, azonnal mozdul valamelyik testrészük. Ez pedig olyan közös élmény, aminek köszönhetően fokozódhat az integráció, a közösségérzés. A felsőbb tagozatokban azt tapasztalják a pedagógusok, hogy enerváltak és zárkózottak a diákok, de a zene jó platform ahhoz, hogy kicsit jobban megnyíljanak, kibontakozzanak, hiszen „a zene rekreáció, az ember lelke más lesz tőle”[16].
Az önkifejezés is megjelent, mint fontos velejárója a zenének, mivel a nehezebben megnyíló gyerekek számára jó kommunikációs eszköz lehet. A zene által meg tudnak mutatni olyan részeket a személyiségükből, az őket érintő problémákból, amiket verbálisan nem biztos, hogy ki tudnának, vagy ki akarnának fejezni. Emellett sokan számoltak be arról, hogy mind a diák-diák, mind a pedagógus-diák kapcsolatokban mekkora öröm és kapcsolódási pont tud lenni, ha taníthatnak, mutathatnak egymásnak valami újat, vagy ráismerhetnek a közös érdeklődési pontokra.
A megkérdezettek kifejtették, hogy a zene az egymás iránti tiszteletre és türelemre is nevel. Többen beszámoltak arról, hogy egy-egy új csoportnál visszatérő jelenség, hogy eleinte nem, vagy nagyon türelmetlenül hallgatják végig egymás zenéit, majd idővel ez változik, ami az életük más területén is fejleszti a toleranciaképességüket.
A könnyűzenei oktatás lehetőségei
Minden alanyunk egyetértett abban, hogy a könnyűzene jó eszköze lehet az iskola nevelő- és tanító funkciójának. Igaz, az iskolaigazgatókkal készített interjúkból az is kiderült, hogy szerintük jelenleg nincs szükség szuverén könnyűzenei órára az iskolákban.
A megkérdezetteknek azonban releváns meglátásaik voltak a közoktatás és könnyűzene kapcsolatának lehetséges fejlődési irányairól. Felmerült például egy éves drámapedagógiai tanterv kidolgozása, amelynek része lehetne egy könnyűzenén alapuló „zenepedagógiai” blokk. A pedagógus-továbbképzés rendszerébe beépülő képzést is el tudnának képzelni a megkérdezettek, amely a „pontgyűjtő-képzések” keretrendszerében[17] adhatna át tudást arról, hogyan integrálhatják az iskolákba a könnyűzenét. Ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ennek valós és releváns tudást nyújtó képzésnek kellene lennie, amelynek kidolgozásában pedagógusoknak is részt kell venniük, mert a visszajelzések alapján a gyakorlatban megvalósíthatatlannak, irrelevánsnak találják a hasonló képzések többségét. Az is kiderült, hogy leginkább az ingyenesen elérhető képzéseknek lehet „piaca”.
Mindenki szimpatizált egy olyan könnyűzenei tananyagrendszer gondolatával, amely tantárgyi tematikához kapcsolható és szabadon felhasználható. Ezt ideális lenne egy – akár bárki által szerkeszthető – adatbázissal kiegészíteni, amelyben szűrők segítségével könnyedén kereshetnének olyan dalokat, amelyekkel ki tudják egészíteni a tantárgyi tematikákat.
Az alsó tagozaton tanító, a kutatásban résztvevő pedagógusok részéről hangzott el az igény alapszintű hangszeres oktatásra. Elsősorban gitár tekintetében, aminek köszönhetően legalább alapszinten megtanulhatnának játszani a hangszeren, hogy kísérni tudják az osztályaikat a közös éneklések alkalmával.
A pedagógusok azt is megfogalmazták, hogy már egy közös fórum is nagy előrelépést jelentene, ahol szabadon és könnyedén tudnak tapasztalatokat és ötleteket cserélni, hiszen egymástól tanulhatnak a legtöbbet.
A kutatás egyértelműen rávilágított arra, hogy az intézményvezetők és a pedagógusok egyaránt támogatják a könnyűzene megjelenését és tágabb körű integrálását az iskolai keretek közé, hiszen annak olyan pozitív hatásai vannak, amelyek hozzájárulnak az oktatás céljaihoz. A beszélgetések során azonban fény derült arra is, hogy az ehhez vezető lehetséges utak nem a legegyszerűbben járhatók.
[1] A kutatás 2021. február és november között zajlott.
[2] www.hangfoglalo.hu
[3] www.musichungary.hu
[4] www.fluminamagna.hu
[5] A tanulmányban, a továbbiakban a popzene, rockzene fogalmak a könnyűzene szinonimájaként értelmezendők.
[6] A kérdőívet szakmai alapú online közösségi csoportokon, intézmények titkárságain és vezetőségén keresztül, illetve a Nemzeti Kulturális Alap Zenei nevelés támogatására kiírt pályázatán támogatást elnyerteken keresztül juttattuk el a pedagógusokhoz.
[7] Az intézmények a főváros és agglomerációja, megyeszékhelyek, járási székhelyek és falvak iskolái közül lettek kiválasztásra, véletlen mintavétellel, arányos országos eloszlással. A válaszadók között általános iskolák, középiskolák és szakképző intézmények, továbbá művészeti- és nemzetiségi iskolák intézményvezetői is szerepeltek.
[8] www.winwinwin.hu
[9] Szeretnénk köszönetet mondani interjúalanyainknak: András Mária, Dr. Bagladi Orsolya, Bedő Boglárka Éva, Dr. Bérdiné Stipkovits Ildikó, Bíró Gyula, Bíróné Márkus Andrea, Cseh Tamás Attila, Dezső Emőke, Fábián Szabolcs, Forgácsné Benedek Zsuzsanna, Füredi Istvánné, Götzné German Mónika, Grási Linda, Heilmann Józsefé, Horváth Péter, Járdány Krisztián, Kémenes Nóra Anikó, Kis Róbert, Litter Adrienn, Mavizer Erzsébet, Mészáros Szófia, Molnár Mónika, Nagy-Grácsik Emese, Némethné Somosi Mariann, Pádárné Györki Mariann, Sulyok Andrea, Szelei Orsolya, Szűcsné Gáspár Zsuzsanna, Toldiné Bukta Boglárka, Tóth Klára, Turmely Zsuzsanna, valamint azoknak az intézményvezetőknek és pedagógusoknak, akik név nélkül nyújtottak segítséget a kutatáshoz.
[10] Cseh Tamás (1943-2009) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, énekes, színész. Bereményi Géza (1946-) Kossuth- és József Attila díjas író, dalszövegíró, filmrendező.
[11] Karády Katalin (1910-1990) színésznő, a második világháború előtti magyar filmgyártás csillaga, számtalan filmben felcsendülő dal előadója.
[12] A Magyar Televízió könnyűzenei versenyei 1964 és 1994 között (1972-től különböző más címeken).
[13] https://www.youtube.com/watch?v=kTHNpusq654 (Utolsó letöltés: 2021. december 20.)
[14] Az a hőmérsékleti pont, amelyen bizonyos mágneses anyagok tulajdonságai nagyban megváltoznak.
[15] https://hu.wikipedia.org/wiki/The_Dark_Side_of_the_Moon (Utolsó letöltés: 2021. december 20.)
[16] Az idézet egy interjú során hangzott el az egyik intézmény vezetőjétől.
[17] A pedagógus továbbképzési kötelezettség teljesítésének lehetőségei (Oktatási Hivatal) https://www.oktatas.hu/tovabbkepzes/pedagogus_tovabbkepzesek/pedagogus_tkpz_jegyzeke/tkpz_kotelezettseg_teljesitese (Utolsó letöltés: 2021. december 20.)
