A könnyűzene magyar közoktatásban elfoglalt helyéről készített felmérést a Flumina Magna Kft. 2021 őszén. Az eredményekről, amelyek éppúgy érintik az iskolai kórusokat és az iskolarádiókat, mint a tanórán alkalmazott könnyűzenét, a kutatásban résztvevő Árvai Csenge, a cég projektmenedzsere számolt be a Mindenki zenéljen! konferencián.
Míg a komolyzene szerves részét képezi az oktatásnak Magyarországon, addig a könnyűzene jóval kisebb teret kap formális keretek között az iskoláinkban – kezdte előadását Árvai Csenge, majd hozzátette: kutatásuk elsősorban arra irányult, hogy feltérképezzék, jelenleg milyen formában jelenhet meg a könnyűzene az általános és középiskolákban.
A kutatás részeként először online kérdőív kitöltésére kérték a téma iránt érdeklődő pedagógusokat. Ezt követően a 194 válaszoló közül 20 tanárt választottak ki, akikkel telefonos interjúkat készítettek, amelyekben kifejthették, milyen formában, milyen módon jelenik meg a könnyűzene oktatatói tevékenységük során, és mindezekről milyen tapasztalatokat szereztek eddig. A kutatás harmadik elemeként 20 iskolaigazgatóval készült interjú, amelyeknek a célja az volt, hogy kiderüljön, mennyire adnak szabadkezet a pedagógusaiknak, illetve miként viszonyulnak a könnyűzenéhez és annak alkalmazásához oktatási keretek között. A Flumina Magna szakemberei a kutatás lezárásaként úgynevezett fókuszcsoportos beszélgetéseket szerveztek, amelyeken 18 pedagógus bevonásával azt vizsgálták, milyen velejárói és milyen lehetőségei vannak a könnyűzene bevonásának a közoktatásba.
Az intézményvezetőkkel készített interjúk során kiderült, hogy a megkérdezettek intézményeinek mindegyikében jelen van valamilyen formában a könnyűzene, az esetek többségében az iskolai ünnepségeken, miközben voltak olyan válaszolók is, akik kifejezetten pop-rock fókuszú eseményeket (pl. iskolai gála) is említettek. Az intézmények kevesebb, mint felében működik kórus, amelyeknek a fel könnyűzenei darabokat is feldolgoz. Azonban az iskolai kórusok általában csak a diákság 5-10%-át mozgatják meg. A megkérdezett intézmények több mint felében nem működik iskolarádió, annak ellenére, hogy igény lenne rá. De mint az adatokat ismertető Árvai Csenge kitért rá, olyan választ is kaptak, hogy a szünetekben a „portás bácsi bekapcsolja a Retro rádiót”, illetve az is kiderült, az intézmények java részében 40-50 éve felszerelt hangrendszer működik, így nem tudnak iskolarádiót üzemeltetni.
A pedagógusokkal folytatott beszélgetések visszatérő eleme volt a diákok és a tanárok túlzott leterheltsége és a szűkös órakeretek, amelyek hátráltatják, hogy az oktatók új, innovatív eszközöket építsenek be az eszköztárukba. Árvai Csenge utalt arra, hogy egy-egy intézmény diáksága is befolyásolja, milyen mértékben jelenik meg a könnyűzene az iskola falai között. Ott, ahol a fő tantárgyakon van a hangsúly, inkább visszaszorul. Ugyanakkor, ahol nagyobb számban vannak jelen hátrányos helyzetű családok gyermekei, inkább hívják segítségül a pedagógusok a zenét, mert tapasztalataik alapján a könnyűzene megfelelő eszköz lehet a gyerekek figyelmének a lekötésére. Mindezek mellett az intézmények technikai felszereltsége is befolyásolja, mennyire intenzív a zene jelenléte az iskolákban.
A Mindenki zenéljen! konferencián elhangzott: Flumina Magna online felméréséből az is kiderült, hogy tanórai kereteken belül leggyakrabban az ének-zene órákon fordul elő a könnyűzene, amit a magyar nyelv és irodalom, illetve az idegen nyelvi órák követnek. Az iskolaigazgatók véleménye szerint a könnyűzene megjelenésére a legjobb terep a heti öt testnevelés óra lehet, miközben a kutatás során találkoztak olyan pedagógusokkal is, akik fizika, kémia vagy éppen filozófia órán hívták segítségül a könnyűzenét. Összességében elmondható, hogy az esetek túlnyomó többségében bizonyos témakörök, jelenségek, történetek illusztrálására használják a pedagógusok a dalokat.
A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a könnyűzene jó eszköze lehet a nevelő és tanító munkának. A kutatásból egyértelműen fény derült arra, hogy az intézményvezetők és a pedagógusok egyaránt támogatják a könnyűzene megjelenését és tágabb körű integrálását az iskolai keretek közé, hiszen annak olyan pozitív hatásai vannak, amelyek hozzájárulnak az oktatási céljaikhoz. A beszélgetésekből kiderült az is, hogy a könnyűzene közoktatásba integrálásának útjai nem a legegyszerűbben járhatók, de a lelkesedés, a kitartás és a hivatástudat áthidalhatja a nehézségeket a jövő generációja érdekében.
