2020. augusztus 19. írta: Poptanító

A svéd könnyűzene-ipar alapja: az oktatás

„A gyerekeknek meg kell tanulniuk úszni, a gyerekeknek meg kell tanulniuk hangszeren játszani, ez az élet része.” A svéd popzene egyértelműen világhírű, sőt ha a lakosságarányos GDP-t nézve Svédország a világ legnagyobb zenei exportőre. Milyen okok húzódnak a háttérben, milyen magyarázatok vannak arra, hogy egy 10 milliós ország dominálni tudja a világ könnyűzenéjét?

Minden az ABBA-val kezdődött. Az ő sikerük arra volt jó, hogy példát mutasson a következő generációknak: Svédországból is lehet nemzetközi sikert elérni. Ezután következett a Europe, a Roxette és a The Cardigans, akik szintén komoly sikereket értek el, de azonban még csak pár kiugró zenekar tette fel a svédeket a könnyűzene térképére.

Az igazi áttörés az 1990-es években következett be, amikor kialakult a svéd modell: egy tudatos zenei nevelés, producer és dalszerző képzés vette kezdetét, amely megteremtette a svéd pop-export alapjait. Ennek a folyamatnak a kulcsfigurája Denniz PoP, aki 1992-ben megalapította a Cheiron stúdiót. A Cheiron sikere az Ace of Base zenekarral indult, akik gyorsan világhírnévre tettek szert az All That She Wants című dalukkal. Ekkor már Denniz PoP jobb kezeként dolgozott, a világ jelenlegi lekeresettebb producere és dalszerzője Max Martin, aki az utóbbi évtizedek legnagyobb slágereinek a szerzője. A stúdió egyik legfontosabb újítása, hogy hierarchia nélküli csapatmunkában kezdtek el zenéket írni. Ez a dalszerzői módszer nagyon működött, nem véletlen, hogy később átvették a legnagyobb nemzetközi stúdiók is. 1995-ben már a Backstreet Boys-al dolgoztak a svéd producerek, majd miután PoP fiatalon elhunyt Martin vette át a stúdió irányítását, aki 1998-ban elkészítette Britney Spears legelső lemezét. Innen pedig már nem volt megállás.

„Amikor felfogadott engem Denniz a tanítványának, azt sem tudtam, mit jelent az, hogy producer. Két éven keresztül, éjjel-nappal tanultam a stúdióban, és próbáltam megérteni, hogy mi a fene folyik itt.” (Max Martin)

Svéd könnyűzene-ipar globalizációja még jelentősebb lett. Számtalan producert, dalszerzőt és világsztár előadót lehetne felsorolni, de inkább nézzük, milyen magyarázata lehet annak, hogy ez pont a svédeknek sikerült.

Az egyik magyarázat biztos, hogy a svéd zenei oktatás. A svédek a zenét az élet szerves részének tekintik. Patrik Berger svéd zenei producer – aki dolgozott Robyn 2010-es Grammy-díjat nyert Dancing On My Own kislemezén – úgy fogalmazott: a gyerekeknek meg kell tanulniuk úszni, a gyerekeknek meg kell tanulniuk hangszeren játszani, ez az élet része.

Svédországban a gyerekek csaknem egyharmada államilag támogatott zenei oktatásban tud részt venni az iskolai órák után. Ráadásul felszereléseket és helyiségeket is az államtól kapják, a zenekarok pedig a próbák költségeinek a fedezésére kapnak támogatásokat. Ráadásul rengeteg szervezet létezik, amelyek segítik a fiatal tehetségeket a próbatermek bérlésében és eszközök vásárlásában.

Nem lehet elmenni szó nélkül a zenétől távolabb eső dolgoktól sem, amik szintén nagyban hozzájárultak a svéd könnyűzene dominanciájához. A svédeknél nagyon magas az angolul beszélők aránya, ami megkönnyíti, hogy nagyobb hatással legyenek a nemzetközi piacokra. De talán még ennél is fontosabb, hogy hosszú ideje magas színvonalú a modern technológia az országban. Márpedig a technológia létfontosságú az egyre inkább digitális zeneiparban. Ugyanakkor hozzátehetjük azt is, Stockholmban a legtöbb az egy főre jutó stúdiók száma. Ráadásul a disztribúcióban is vezető szerepet töltenek be olyan cégekkel, mint a Soundcloud, vagy a Spotify.

Meg kell említeni Micheal Porter The Competitive Advantage of Nations (The Competitive Advantage of Nations, Free Press, New York, 1990) című könyvét is, amelyben az amerikai közgazdász bemutatta az üzleti klaszter ötletét, a vállalkozások és a beszállítók közötti földrajzi koncentrációt, amely növelni tudja a termelékenységet, ösztönzi az innovációt és az új vállalkozásokat. A 2000-es évek elején a svéd Uppsala Egyetemen geográfusok alkalmazták Porter fogalmait a svéd zeneiparra, és ez alapján alakítottak ki egy tehetséghálózatot (dalszerzők, producerek) a támogató iparágak (kiadók, videógyártók, oktatási csoportok) részvételével, amelynek a többsége Stockholmban koncentrálódott. Az egyik ilyen szervezet az Export Music Sweden, amely elősegíti és támogatja a svéd művészek külföldi finanszírozását és a South by Southwest-tel való együttműködést.

Ezekben is rejlik a svédek titka. A könnyűzenében elért eredményeikkel, oktatásukkal és munkájukkal pedig talán másoknak is például szolgálhatnak.

Ifj. Halmos Attila