A Poptanítás blogon olyan ismert és népszerű zenészeket mutatunk be, akik nem kizárólag a színpadon és a hangfelvételeken csillogtatják meg tehetségüket, hanem tudásukat átadják a tőlük tanulni vágyóknak is.
Mai vendégünk Kékkői Zalán. (Első rész.)
- Milyen hagyományai voltak a családodban a zenének?
- Semmilyen. Talán annyi, hogy az apai nagypapám szépen zongorázott. Nyaranta több hetet Szécsényben voltunk az unokatestvérekkel és akkor sokszor ült a pianinó mögé, de a szüleim nem játszottak hangszeren. Az általános iskolában, sokakhoz hasonlóan, mi is alakítottunk zenekart, de valódi tanulás, zenélés nem követte a nagy elhatározást. Ebben a zenekarban még billentyűs voltam. Azt hiszem csak nekem volt “hangszerem”. Talán egy Casio VL-1, abban az időben ez egy jópofa kis játékszer volt.
- Mikor és milyen hangszeren kezdtél el tanulni?
- Viszonylag későn, 16 évesen kezdtem gitározni. Abban az időben többszőr nyaraltunk együtt családilag szüleim munkatársaival, barátaival. Az egyik családfő, Szabó Gyula volt, aki tudott gitározni és még hangszerei is voltak. Az első hangszeremet és az első óráimat is tőle kaptam. Azt az akusztikus gitárt nyúztam az első hónapokban. Persze a rocksztársághoz elektromos gitár kellett, úgyhogy rágtam a szüleim fülét, hogy vegyenek egy elektromos gitárt is. Pár hónappal később lett egy Iris márkájú gitárom is. Ez már a két pick up-os változat volt és tremolo karral.
- Mikor és miért robbant be az életedbe a gitár?
- Az akkori hard rock zene volt a legmeghatározóbb az életemben és valamiért mindig a gitárosokat néztem, figyeltem a különböző felvételeken vagy koncerteken. Persze rögtön rock-sztár akartam lenni és sokszor álmodtam, hogy épp valamelyik világsztár bandában játszom. Több alkalommal voltam a Bon Jovi gitárosa, a Mötley Crue-be is bevettek párszor és világkörüli turnék tucatjain játszottam.
- Mi volt az indíttatásod? Kik és miért hatottak rád?
- A ’80-as, ’90-es években a rock zene óriási fejlődésen ment át és ezzel együtt a gitár, mint hangszer is sokat fejlődött. A gitárosok is előtérbe kerültek és szinte elképzelhetetlen volt egy rendes dal gitárszóló nélkül. Nagyon tetszett a gitárosok virtuózitása, dallamossága. Ebben az időben nagyon népszerűek voltak az instrumentális gitárzenék is. A kedvenceim egy része is közülük került ki. Steve Vai, Joe Satriani, Gary Moore, Yngwie Malmsteen, Eddie Van Halen, Paul Gilbert. Természetesen magyar kedvenceim is voltak. Szekeres Tamás, Maróthy Zoltán, Csillag Endre, Tátrai Tibusz, Alapi Pisti, Daczi Zsolt. Még nem játszott itthon minden héten valamilyen nemzetközi sztár banda, ezért sokkal több figyelem jutott a magyar zenekarokra, zenészekre. A Tüzesvízben (legendás rock-kocsma volt – a szerk.) nagyon sok bandát láttam, de a nagyobb koncertek sem maradtak ki. Rendszeresen ott voltam az Edda, Pokolgép, Ossian, Omen, Sing Sing, Sex Action, Moby Dick bulikon. Volt, hogy Te doboltál! J
- Kik voltak a legmeghatározóbb tanáraid/mestereid? Milyen zenei tanulmányokat folytattál és mely intézményekben?
- Sok éven keresztül jártam magántanárokhoz. Konorót Jánoshoz jártam a Dráva utcába, később Daczi Zsolttól tanulhattam. Nagyon szerettem a játékát és nagyon sokat segített. Tőle kaptam azt az infót, hogy indul a Kőbányai Zenesuli Póka Egon vezetésével. Az elméleti tudásom minimális volt, de megpróbáltam a felvételit. Sikerült és ez nagyon nagy lökést adott. Tényleg megváltozott az életem. Nap mint nap ott voltunk a suliban és fantasztikus zenészektől tanulhattunk. Maróthy Zoltán, Kormos János, Tornóczky Ferenc, Babos Gyula tanították a gitárosokat. Ha épp nem óránk volt, akkor a különböző sztorikat hallgattuk tátott szájjal. Fantasztikus hely volt és most is az.
- A Kőbányai Zenei Stúdióban számtalan tehetséggel tanultál együtt. Mennyire inspirált téged az a közeg? Ma is tartjátok a kapcsolatot?
- Az első évfolyamba jártam és ha csak a gitárosokat nézem, akkor Lukács Peta és Dandó Zolika abszolút meghatározói a magyar könnyűzenének, rockzenének. Kaszás Peti több, neves hazai produkció mellett Al Di Meola dobosa is. Szerencsére sokáig lehetne folytatni a sort. Mi voltunk az elsők és ettől ez mindig különleges marad, de szerintem egyre jobb zenészek kerülnek ki az iskolából és nem is tudom, hogy van-e olyan élvonalbeli zenekar, ahol ne játszana “kőbányás”. Nagyon fontos szerepe van az iskolának a hazai képzésben. A kapcsolattartásra kicsit kevesebb időnk van, de Póka Vanessza jóvoltából minden évben tartunk az iskola udvarán öregdiák találkozót. Így van lehetőségünk nosztalgiázni. Furcsa, hogy már itt tartunk, de 2021-ben ünnepelhetjük, hogy 20 éve végeztünk.
- Mi volt az a meghatározó pillanat az életedben, amikor eldöntötted, hogy a zene lesz a hivatásod?
- Több fordulópont is volt. Főiskolás voltam, amikor felvételiztem Kőbányára és otthon sikerült megbeszélnem, hogy ha felvesznek, akkor a fősulit abba hagyhatom. Programozónak tanultam. Nem is voltam jó benne és nem is érdekelt, így ezt elfogadta anyukám. A másik pont, amikor eldőlt, hogy akkor szóljon a zenéről az élet, az az volt amikor Ákos bevett a zenekarába. Pont olyan koncertjeink voltak, mint amiket gyerekként megálmodtam. Nagy színpad, sok ember, fantasztikus közönség és iszonyú sok pozitív energia. Nagyon élveztem. Persze, ahhoz, hogy ebből meg is lehessen élni, az egy másik történet. A nagyon sok befektetett energia és pénz mellett ahhoz bizony szerencse is kell. Nagyon sok nagyszerű zenész él napról-napra és természetesen dolgozik a zenélés mellett, mert sosem tudhatod, hogy mi történik. Pl. erre a vírusra sem számított senki sem és emiatt a Beatricének is (mint ahogy az összes zenekarnak) kiesik szinte a teljes szezon. Ilyenkor természetesen nem csak a zenészek kerülnek bajba, hanem a technikusok, hangosító cégek, rendezvényszervezők stb. is.
- Ma a Beatrice gitárosa vagy, de dolgoztál már több ikonikus előadóval is. Sorold fel kérlek a zenekaraidat, ahol eddig megfordultál.
- Egy lakótelepi baráti társaság volt az első zenekar ahol játszottam. RUSHING SNAILS volt a neve és semmilyen felvétel nem maradt meg sajnos, pedig voltak saját dalaink is. Bátky Zoli akkor még leginkább dobolt, de néha mikrofont is kapott a dob mögé. Őt sokan ismerhetitek énekesként az After Crying, a Hard, a Stonehenge és a Wendigo tagja is volt. Azért szerettem ezt a bandát és azt a 6-7 embert, akikkel együtt zenélhettem, mert mindenki sokkal ügyesebb volt, így nagyon sokat tanultam tőlük. A PSYCHO-ról már biztos többen hallottak. Amikor Csordás Tibi kiszállt a Junkies-ból, akkor hozta létre ezt az új bandát. Kovács István dobolt, Borbély Gábor basszusgitározott az eredeti felállásban, de később Pocky is tagja volt a csapatnak. 1994 környékén alakultunk és talán 1997 körül lett vége. ’95-ben adtunk ki egy három számos maxit “Összetörte a szívem” címmel. A címadó dal még a Metal Hammer valamelyik Demostráció kazettáján is megjelent. Itt azért már sokkal több koncertünk volt és egy évet a Sing Sing előzenekaraként is játszottunk. ’97-ben kerültem be a SMITH’s AND SESSION zenekarba. Kiadványunk ugyan nem jelent meg, de több fontos barátot is ennek az időszaknak köszönhetek. A zenekar énekes-gitárosa Kovács Áron volt. Tv-s, rádiós műsorvezető, biztos sokan ismeritek. Markos Gergő basszusgitározott, Bonyhádi Bálint dobolt, Bácskai Zsolt billentyűzött. A budapesti klubokban sokat játszottunk és Áron elképesztő hangulatot tudott varázsolni már akkor is. A legnagyobb sikerünket az jelentette, hogy megnyertünk egy országos tehetségkutató versenyt. Ennek köszönhetően felléphettünk az Omega előtt a Népstadionban 1999-ben. Az élmény szuper volt, bár a koncertünket elnyomta a felettünk köröző helikopter. 2001 év végén egyszer arra értem haza, hogy az üzenetrögzítő csipogott és a lejátszott üzenetben egy ismerős hang kérte, hogy hívjam vissza, mert gitárost keres. Kovács Ákos volt a hang és meg kellett hallgatnom párszor, mire elhittem. Ákos akkori gitártechnikusa, Koppány Jani ajánlott be, amikor Madi (Madarász Gábor – a szerk.) kiszállt a zenekarból. Első alkalommal csak beszélgettünk a Náncsi néni étteremben és kaptam egy VHS kazettát, amiről kiválasztott öt dalt. Hazamentem, megtanultam és jelentkeztem, hogy próbálhatunk. Talán két körös meghallgatás volt. Mindkét alkalommal Ákos solymári házában lévő stúdióban találkoztunk. Lepés Gábor, Fekete Tíbor ‘Samu’ és az akkor épp velem együtt próbajátékon lévő Bánfalvy Sanyi volt ott. Nem akartam elhinni, hogy mellettem döntöttek és mint ahogy már mondtam ez mindenképp meghatározó az életem alakulása szempontjából és végtelenül hálás vagyok a zenekarban töltött évtizedért. Fantasztikus élményeim, emlékeim vannak. 2002. június 7-én volt az első koncertünk a Népstadion szoborparkjában. Egy kis megszakítással 2014-ig voltam a zenekar tagja. Itt is nagyon fontos embereket ismertem meg. Ákos mellett nagyon szoros a kapcsolatom Samuval, Szakos Krisztiánnal és a mostani zenekar basszusgitárosával Kálló Petivel is. A kedves ismerősök száma pedig megszámlálhatatlan, mint ahogy a miattam Zalánra keresztelt gyermekek száma is. Nagyon kedves és megtisztelő dolog. J Kovács Áron barátommal alakult egy új zenekar, KÁOSZ KÖZPONT néven 2011-ben. Huszár Endre dobolt és Markos Gergő volt a basszusgitáros, akinek a helyére később Takács Roland ‘Kanóc’ érkezett. Egy nagylemezt sikerült kiadnunk, amit egyébként Szakos Krisztián kevert, hangszerelt. Sajnos a második lemez már nem jött össze. Voltak rész-sikereink. Felléphettünk a Lord előtt az Arénában 2017-ben és a Budapest Parkban is. Sajnos nem sikerült szintet lépnünk. Kanóc barátom játszott VARGA MIKLÓS zenekarában is és amikor gitárost kerestek, engem ajánlott. Nagyon megtisztelő, hogy három éven keresztül tagja lehettem a zenekarának. Miklós a gyerekkorom egyik kedvenc énekese és a mai napig nagyon szeretem a hangját. Néhány koncert erejéig helyettesítettem Madit RÚZSA MAGDI koncertjein és KERESZTES ILDIKÓ zenekarában is játszhattam néhányszor. Több alkalommal megesett, hogy valaki a MEGASZTÁR tehetségkutatóból ismert. Ezt is nagyon élveztem. Ha jól emlékszem öt szériában voltam a zenekar tagja és innen is nagyon sok kedves ismerőst szereztem. A könnyűzene mellett volt és van lehetőségem színházban is zenélni. A HAIR musical volt az első darab amiben játszottam. Bizonytalan voltam, mert ugyan olvasok kottát, de azért nem blattolok és nagyon más világ karmesteri intésre játszani, mint mondjuk egy dobos beszámolására. Megküzdöttem érte, hogy minden jól menjen. Később bekerültem SZÖRÉNYI LEVENTE Hattyúdal koncertjének zenekarába 2010-ben. Annyira jól sikerült, hogy azóta ROSTA MÁRIA producer asszony szervezésében bemutatásra kerülő darabokban szinte ugyanez a zenekar játszik. Az ILLÉS zenekar Beatünnep produkciójában is játszottunk, de mi kísérjük, a zenekar dalaira íródott TIED A VILÁG című színdarabot is. Feke Pál, Nagy Sanyi, Serbán Attila, Vastag Tomi és Puskás Peti játssza a főbb szerepeket. A Királydombon és az Arénában több alkalommal játszottuk az ISTVÁN A KIRÁLYt, de részesei voltunk a SHREK, a PASSIÓ XXI, a HEGEDŰS A HÁZTETŐN sikereinek is és a FONOGRÁF zenekar búcsúkoncertjén is játszottunk az Arénában. 2018 februárjában hívott fel Feró, hogy gitárost keresnek a Beatricébe. Az első közös koncertünk pedig a zenekar, Arénában megrendezett, 40. szülinapi koncertje volt. Szerintem már az első koncertünk is nagyon jól sikerült és azóta, közel 200 koncerten, színházi előadáson vagyunk túl. Fantasztikus a hangulat a koncerteken és ami szinén nagyon fontos, hogy a zenekari buszban is. Emiatt is nagyon fáj a szívem ezért a szezonért, de reméljük, hogy lesz lehetőségünk kárpótolni a közönségünket és magunkat is.
- Jellegzetes, jól felismerhető saját stílusban és sounddal játszol. Amikor egy új zenei környezetbe kerülsz, mi a módja annak, ahogy a már mástól megszokott dalokat, azok kíséretét és a szólókat a saját képedre formálod? Mitől lett “kékkőizalános” például egy Madi vagy egy Lugosi Laci, Miklóska Lajos szerzemény?
- Köszönöm szépen, örülök, ha így látod! Nagyon megtisztelő mindkét gitáros után játszani. Madi óriási kedvencem lett a Mex-ben és ez azóta sem változott. Nagyon szeretem, ahogy megformálja a hangokat és a dallamvilága is közel áll hozzám. Büszke vagyok rá, hogy ismerhetem személyesen is. Sajnos Lugosi Lacival így nem találkozhattam. Őt csak koncerteken láttam a 90-es években, de játéka abszolút meghatározza a Ricse hangzását. A dalok, szólók esetében van amikor fontos, hogy az eredeti dallamot megtartsuk, mert annyira jellegzetes része a dalnak. Ebben az esetben próbáltam alkalmazkodni az elődeimhez, de ez általában kérés is Ákos vagy most Feró részéről, hogy ezeket tartsuk meg. A dalok másik részében lehet kicsit garázdálkodni. A legtöbb esetben a szólókat is úgy írom, hogy sokat játszom az adott dalt és a szóló helyére elkezdek improvizálni vagy dudorászni és ha elég sokszor játszottam, akkor kialakul, hogy a szólónak milyen ívet szeretnék adni. Nagyon lényeges, hogy honnan-hova kell vezetnie a szólónak.
Fotó: Lévay Máté
Az interjú második részét egy hét múlva olvashatjátok.