Miként lehet egy gimnáziumban sikeres énekkart és zenekart szervezni a könnyűzene révén? Miért jött létre a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az EU-ban is elfogadott végzettséget adó hangmester-képzés. Mi kell ahhoz, hogy a Marosvásárhelyi Rocksuliba kétszáz kilométerről is érkezzenek zenét tanulni akarók? Ezekre a kérdésekre is választ adott a „Neked könnyű lehet?” címmel március 6-án, Marosvásárhelyen rendezett konferencia.
A Marosvásárhelyi Rocksuli, a budapesti Könnyűzenei Szolgáltató Iroda és a Hangőr Egyesület szervezésében, az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogramjának támogatásával, az erdélyi város főterén álló Apolló-palotában zajlott 2020. március 6-án „Neked könnyű lehet?” címmel az a konferencia, amely a könnyűzenei oktatás és tehetséggondozás helyzetét és lehetőségeit igyekezett körüljárni. Az előadások az erdélyi és az anyaországi lehetőségek és eredmények bemutatása mellett a közös lehetőségeket is igyekezték érinteni. A tanácskozást Maros megye prefektusa nyitotta meg.
Bajnai Zsolt, a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda igazgatója nyitó előadásában elsősorban magyarországi könnyűzene elmúlt fél évtizedes támogatásáról, az ennek révén megvalósuló tehetségkutatókról és oktatási útkeresésekről beszélt. Szólt többek között a Poptanítás munkacsoport tevékenységéről, a 40. állomásánál tartó Hangszert a kézbe sorozatról, illetve a három erdélyi állomással működő Öröm a Zene tehetségkutató sorozatról is. Hudák Tibor, a tatabányai székhelyű Peron Music Alapítvány titkára a 2020-ban negyedszázados fennállását ünneplő Peron tehetségkutatókat mutatta be, amely évek óta együttműködik a székelyudvarhelyi, a kolozsvári és a marosvásárhelyi versenyekkel. Jelezte, hogy ezek a megmérettetések a központi támogatások nélkül is megvalósulnának, hiszen az elszánt szervezőkön és az önkénteseken múlik a létrejöttük. A támogatás inkább csak egyfajta biztonságot, tervezhetőséget teremt.
A konferencia első blokkjának záró előadását Cserteg István az erdélyi tehetségkutatók tapasztalatainak szentelte. Mint elmondta, a hosszabb ideje működő székelyudvarhelyi, illetve a három éve zajló másik két erdélyi verseny is a partnerség és az együttműködés révén lett sikeres. Hitelességüket pedig az adja, hogy nem a messziről jött emberek akarják megmondani, mi a jó zene, hanem a szakmai zsűri. Ezt támasztotta alá Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője is, akik idén harmadik alkalom szervezői a helyi tehetségkutatónak. A Rocksuli vezetője ugyanakkor beszélt a közel száz hallgatót könnyűzenére oktató intézményről is, ahol a legfontosabb a tanároknak az a fajta szabadsága, amivel az adott diák képességeihez tudják igazítani a hangszeres képzést. Beszámolt a pedagógusaiknak szervezett workshopokról, a diákoknak teremtett rengeteg fellépési lehetőségről, illetve az egyre szélesedő kapcsolatrendszerükről is.
Korpos Szabolcs, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Gimnázium zenetanára „Zenei élet egy elméleti gimnáziumban” címmel tartott előadást, amelyben felvázolta azt az utat is, amit fiatal zenetanárként végigjárt annak érdekében, hogy diákjai fogékonyak legyenek a zene iránt. Mint mesélte, néhány éve még az énekkar elindítása is gondot okozott, az énekórán a kijelölt tanmenet szerint haladva ő maga sem érezte jól magát, aztán eldönötte: a könnyűzene felé fordul. Ma már zenekaruk, sikeres énekkaruk van, ráadásul a tanévek végén olyan záró koncertet adnak diákok által hangszerelt nagyzenekari kísérettel, hogy azt komoly zeneiskolák is megirigyelhetnék.
A Marosvásárhelyi Rocksuli és a Hangőr Egyesület második közös konferenciáját Dr. Fazekas Áron és Lénárd József közös előadása zárta, amelyben az ötödik képzési ciklusát kezdő, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen működő hangmester-képzést mutatták be. Mint az előadásuk elején elmondták, a képzést az egyetem filmes BA szakja inspirálta, illetve az a tapasztalat, hogy hiába születnek jó dalok, ha azok élő vagy stúdióbeli megszólaltatásához nincsenek megfelelően képzett szakemberek. Azt, hogy a fiatal Sapientia Egyetem jól döntött a hangmester-képzés elindításával jól mutatja: az elmúlt négy évben végzettek 93%-a nemcsak elhelyezkedni tudott, de a szakmában is maradt.
(A tanácskozás egyes előadásainak rövid összefoglalóit a Poptanítás blog Konferenciák rovatában folyamatosan közöljük.)
