Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen vendégeskedik november 21-én délután a Beatkorszak szabadegyetem. A Magyar Tudomány Ünnepre rendezvénysorozatba illeszkedő programban három előadás hangzik majd el, az esemény házigazdája Valuch Tibor történész lesz.
Kicsi a Bors, de Erdős!
Az MHV működése a nyolcvanas években
A Kádár-rendszer utolsó évtizede a közélet minden szereplőjének tartogatott meglepetéseket, azt pedig senki nem gondolta, hogy 1989-1990-ben végbemegy a rendszerváltás. Így voltak ezzel a könnyűzenei élet szereplői is, akár az intézmények irányítóira, Bors Jenőre és Erdős Péterre, akár magukra a zenészekre gondolunk. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál (MHV) több nagy fajsúlyú változás is beállt ebben az időszakban: beindultak a magánstúdiók, amelyek 1982-től gmk-k keretében működtek tovább, magát a monopolcéget két szerkesztőségre és eleinte hét, majd nyolc márkajelzésre osztották, növelve ezzel a konkurenciát, majd 1986-tól a sajtótörvény értelmében a pártállami lemezcég először elméletileg, aztán gyakorlatilag is elvesztette monopóliumát. Ezek hatásait és a rendszerváltásig ható következményeit vizsgálja Csatári Bence előadásában.
Előadó: Csatári Bence történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos főmunkatársa. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikájáról írt PhD-értekezését summa cum laude minősítéssel védte meg 2008-ban az ELTE-n. Hét kötete, valamint számos tanulmánya jelent meg zene- és médiatörténeti témákban, illetve több televízió és rádió rocktörténeti szakértője, illetve műsorvezetője. Az ELTE-n és a Balassi Intézetben rendszeresen tart rocktörténeti szemináriumokat.
Thália bakelit papjai
Színészlemezek a rendszerváltás előtt
Az 1989 előtti hazai hanglemezkiadás különleges szegmensét képezték a színészlemezek, amelyek közül néhány – például Hernádi Judit Hernádi Judit című albuma – már a megjelenéskor is nagy figyelmet kapott. Ugyanakkor voltak olyan kiadványok, mint Udvaros Dorottya Átutazó című lemeze, amelyet jóval később kezdtek felfedezni, és olyanok is – például Szakácsi Sándor Megvagyok albuma –, amelyek sajnos a feledés homályába merültek. A magyar színészlemezeknek Karády Katalin dalainak újbóli megjelentetése ágyazott meg, amihez persze a dorogi lemezgyár hirtelen túl nagy kapacitása is kellett. A Thália bakelit papjai előadás egy évtized színészlemezeit és megjelenésük hátterét mutatja be a Karády Katalin című lemeztől Kern András második albumáig.
Előadó: Bajnai Zsolt, a Beatkorszak Projekt vezetője, a Hangfoglaló Program elindítója
A Cseh Tamás – 2017-től – Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program elindítója, az NKA illetékes kollégiumának vezetője (2015–2020), 2018 és 2021 között a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda igazgatója. A kezdetektől részt vesz a könnyűzenei örökség megőrzését támogató alprogram munkájában, az eddigi kilenc rocktörténeti konferencia mindegyikén előadott, négy kiállítás kurátoraként dolgozott, több könyvet szerkesztett. A színház és a könnyűzene kapcsolatával foglalkozik a Thália Bakelit Papjai című podcast-sorozata, illetve azonos című előadása is.
„Tudod, mi az a punk?”
Csónaklakk és papírra írt tarajak a Kádár-korszakban
A punk az elutasítás hangján szólalt meg. Elutasította a hetvenes évek végére unalmassá váló könnyűzenei hagyományt, az élet minden területét átjáró rezignáltságot, és radikálisan átírta a színpadi megjelenés, valamint viselkedés etikettjét – ezzel új életet lehelt az élő koncertek világába. A punk közösséget teremtett. És ezzel függ össze a tragédiája is. A szocialista államrend ugyanis nem tűrte a „másként fésülködést”. Az előadás arra teszek kísérletet, hogy felvillantsa, hogy látták idehaza az első punkokat a járókelők és az újságolvasók, illetve miként látták őket az állambiztonság emberei. Mindkét kép érdekes!
Előadó: Vass Norbert, a beatkorszak blog szerkesztője
Vass Norbert 1985-ben született Kaposváron. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kommunikáció-történelem szakon szerzett diplomát, majd a Történettudományi Doktori Iskola hallgatójaként a Kádár-kori punk- és underground szcéna kutatásával foglalkozott. A Hangfoglaló Program Könnyűzenei Örökség Alprogramjának koordinátoraként dolgozott 2015 és 2021 között, 2020 óta a Volt egyszer egy beatkorszak-blog szerkesztője. 2022-ben Mindenki! címmel a hazai beat- és rockkorszakról jelent meg kötete.
