Az ország legnagyobb könnyűzenei tanintézménye a 35. tanévét befejező Debreceni Rocksuli. Az 503 diákkal lezárt tanévről Balogh Miklós Péter igazgatóval beszélgettünk, akit Kékeden, a Rocksuli nyári táborban értünk utol.
– Mióta és kiknek szervezitek a Rocksuli tábort?
– Már ez is több mint két évtizedes múltra tekint vissza, különböző formában 2002 óta létezik Rocksuli tábor. A mostani helyszínen és a jelenlegi paraméterekkel 2014 óta szervezzük, ugyanis akkor készült el Kékeden a Debreceni Rocksulit is működtető Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület által fenntartott Zajgó Közösségi Ház. A részvétel nincs a sulinkhoz kötve, ugyanakkor tény, hogy a legtöbben onnan jöttek, és vannak szépszámmal a ceglédi és a budapesti Rocksulikból is. A tábor egyrészt egy könnyűzenei tanulási forma, ahol rengeteget lehet gyakorolni és próbálni, másrészt egy fellépési lehetőség, hiszen egy műsorral ér véget, ami tulajdonképpen a szlovák határhoz közeli, észak-borsodi Kéked község számára egy ajándék tőlünk.
– A harmincötödik tanév után táboroztattok éppen. A számok nyelvén milyen évet hagytatok magatok után?
– A tanévet 524 diákkal kezdtük, és végül 503-an be is fejezték, ami elég jó arány. A hozzánk járók kétharmada kiskorú, iskolás, a többiek pedig egyetemisták illetve már dolgozók. A fiúk és a lányok aránya is kétharmad-egyharmad az előbbiek javára. A diákjaink többsége Debrecenből illetve a város 30-40 kilométeres vonzáskörzetéből jár hozzánk, egy extra kivétellel: van egy tanulónk Las Vegasban, aki korábban idejárt, de költözés miatt most online folytatja. A legnépszerűbb hangszer ebben a tanévben is a gitár volt, illetve a dob és az ének fért fel erre a képzeletbeli dobogóra.
– Egy 35 éves intézménynek kell küzdenie a diákokért, vagy a híre már megtölti a tantermeit?
– Az érdeklődéssel nincs gond, inkább az infrastruktúránk végessége jelöli ki a határainkat, mert az 520 diákkal már nagyon a maximumon vagyunk.
– A hazai infláció miatt minden tandíjas képzésnél kérdés, hogy lehet-e, kell-e emelni a részvételi díjat?
– Egyszerűen elkerülhetetlen. Ráadásul ebben a tanévben kétszer is kénytelenek voltunk emelni, hiszen míg a 34. tanévünkben 60.000 forint volt a féléves tandíj, a harmincötödiket 65.000 forinttal kezdtük, amit a második félévben újabb ötezer forinttal meg kellett toldani. Próbáljuk alacsonyan tartani a rezsiköltségeinket, például azzal, hogy az 1%-os felajánlásokból minden tanterembe klímát szereltettünk, ami a fűtésszámlánkat is mérsékeli. Ugyanakkor a tandíj kalkulációjakor figyelembe kell vennünk a tanárok megélhetését és megtartását is.
– A Debreceni Egyetemen tavaly elindult a felsőfokú könnyűzenei képzés. Ez érezteti a Rocksuliban a hatását? Illetve mennyire jellemző, hogy valaki azért jelentkezik hozzátok, mert a továbbtanulásra így akar felkészülni?
– Elsősorban a nagyobbaknál jellemző, hogy azért jelentkeznek hozzánk, mert Kőbányára vagy valamilyen más képzőhelyre szeretnének majd jelentkezni. A tanáraink jól ismerik ezeknek az intézményeknek a bemeneti követelményeit, így minden évben vannak sikeresen felvételiző diákjaink. A Debreceni Egyetemen elindult könnyűzenei képzés két dologban érezteti a hatását nálunk. Egyrészt a középiskolás korosztálynál megjelent, hogy zenei pályán gondolkodnak. Másrészt sok tanárunk tervezi, hogy szintén elvégzi az itteni egyetemi képzést, hiszen az iskolaként való működésünkhöz fontosak a felsőfokú végzettségek.
– A Debreceni Rocksuli mi mindennel van jelen Debrecen kulturális életében?
– Rengeteg társadalmilag is fontos helyi esemény gazdái vagyunk. Ilyen például a tanévünket is nyitó Más-7, ami egy egyhetes utcazenével, street art eseményekkel színesített fesztivál a Rocksuli jegyében. Vagy említhetném a Rocksuli Örömzene programot, ahol idén 120 zenész játszott az idén ugyancsak 35 éves Tankcsapda tiszteletére öt dalt tőlük, amihez Lukács Laci is csatlakozott. De minden évben szervezünk jótékonysági koncertet valamilyen társadalmilag fontos ügy vagy szervezet támogatására, ahol nemcsak az anyagi segítség, hanem az ismertség növelése is fontos. Illetve új zászlóshajónk kezd lenni az idén harmadik alkalommal megvalósult Made in Debrecen Fesztivál, amit más civil szervezetekkel közösen kilenc helyszínen 170 fellépővel hoztunk össze idén.
– Még csak a nyár közepe van, de gondolom, azért már készültök a következő tanévre. Miben lesz más a 36., mint volt a 35.?
– Az előző tanévben is a kitaposott úton haladtunk, és mint említettem, tudtunk kicsit fejleszteni is. Szeptember 2-án indul a 36. tanév, és nem tervezünk semmi újdonságot, mert a 35. tanév elég erős volt a számunkra, így egy szimpla harminchatodikkal is megelégszünk.
B. Zs.
(Nyitókép: Fellépés a tavalyi Más-7-en/Rocksuli FB)
