A világ online oktatási piaca egyes becslések szerint 2020 és 2023 között akár 900%-kal (!) is bővülhetett, és az elkövetkező évekre is minimum 9,1%-os további növekedést prognosztizálnak. Ebből az óriási piacból természetesen a zene- és a könnyűzene oktatása is részesül – derült ki többek között az Oly távol vagy tőlem (?) poptanítási fórumon Altschach László előadásából.
Altschach László, a winwinwin Kutató és Tanácsadó Kft. alapító ügyvezetője, jogi, szociológiai, kulturális antropológiai, reklám, média és tartalomgyártási szakember Becsülni a semminél mégis többet ér című A globális online (zene) tanulás elérhető adatai és a piaci mozgásokat befolyásoló tényezők alcímű, a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának Oly távol vagy tőlem (?) fórumán elhangzott előadásában igyekezett minél naprakészebb adatok alapján bemutatni, és egyben árnyalni a globális és a hazai online oktatási piacot, és benne a könnyűzene részesedését. Az online zenetanítás lehetőségeiről a Budapest Music Centerben tavasszal rendezett fórumon Altschach László elöljáróban jelezte: komoly kihívás a publikus és naprakész kutatások alapján számot adni az online/e-learning/digitális oktatás és tanulás világpiacáról. A hazairól pedig egyenesen lehetetlen. Különösen igaz ez az online zenetanulás, mint önmagában is megatéma vonatkozásában. Képlékeny fogalmak, tág értelmezési lehetőségek: mit mérünk fel, mit számszerűsíthetünk, mi hová tartozik?
Az előadó a trendek ismertetésére, a potenciális mögöttes mozgatók felvázolására vállalkozott, jelezve, hogy mindez további kérdéseket szül. Hazánkra nézve sajnos alig állnak rendelkezésre alapadatok. Ezért alapkutatásért kiált a teljes és/vagy a zenei rész-szegmens itthoni felmérése. Kifejtette, hogy a témában állításokat megfogalmazni a merőben különböző kutatások alapján elég nehéz, ám annyi talán leszögezhető, hogy a digitális oktatás világpiaca dinamikusan növekszik, 2022-ben nagyjából 19,4 milliárd dollárra volt tehető, amiből az online zenei képzés minimum 180 millióval részesülhetett. A többféle adat alapján az is kijelenthető, hogy középtávon az előbbi közel 30%-kal, az utóbbi pedig akár 20%-kal is bővülhet.
Mi mozgatja és fékezi ezeket a piacokat? Mi várható a közelebbi és távolabbi jövőben? Milyen perspektívája van az emberi és a mesterséges oktatásnak? Mekkora lehet a nem mérhető „ingyenes piac”? Milyen folyamatok játszódnak le ezen a téren Magyarországon? Az előadás, és a belőle készülő dolgozat ezekre a kérdésekre is kereste a válaszokat.
Altschach László előadásában többször utalt rá, hogy a témáról viszonylag kevés adat – sok esetben azok is kevés megkérdezettre támaszkodnak – áll rendelkezésre. Ráadásul ezek többsége nem publikus, avagy csak nagyon drágán hozzáférhető. Három komoly tanulmányt is talált a témában, ám ezek nagyságrendi eltérést mutatnak a piac méretét és változását illetően is. A nem tantermi, nem személyes jelenléten alapuló, lassan háromszáz éves múltra visszatekintő oktatás fejlődése azonban imponáló. Az első ilyen képzést 1728-ban a Boston Gazette tartott. Az első úgynevezett open university 25 000 hallgatóval a Walton Hall Egyetemen indult, 1994-ben pedig elstartolt az Open University of Catalonia, a világ első teljesen online egyeteme. Azon pedig talán senki sem csodálkozik, hogy a COVID világjárvány robbanásszerű áttörést hozott az online oktatásban, aminek köszönhető például, hogy mára az USA minden harmadik diákjáról biztosan elmondható, hogy vett már részt valamilyen online képzésen.
Egyértelmű, hogy az online zeneoktatás piacán is egyfajta boom figyelhető meg. Az elérhető kevés adat alapján a legjelentősebb növekedést a zongorához kapcsolódó képzések érték el. Ugyanakkor az online képzési formák eredményei közé sorolják a tanulás demokratizálódását, a tanulási költségek csökkenését, a gyorsabb tanulás lehetőségét, valamint a folyamatos tanulás és a „life long learning” előtérbe kerülését.
Az előadó összefoglalójában kifejtette: az online zenei oktatási piac, különösen a hazai, további megismerésre szorul ahhoz, hogy felelősen fejleszteni lehessen. Nagy kérdés például, hogy az olyan globális online szereplők, mint például a Coursera vagy a Berklee, hány potenciális tanulót és tanárt vonnak ki honi zeneoktatásból, miként azt is érdemes lenne vizsgálni, hogy a nehézkes közlekedési infrastruktúrával rendelkező és/vagy szociálisan hátrányosabb helyzetű vidékeken, esetleg a diaszpórában mekkora igény jelentkezhet magyar anyanyelvi zenei, online képzésekre.
R. T. – B. Zs.
