A román Securitate által 1982-ben felszámolt kolozsvári csöves galeri mellett a szatmárnémetiből indult Mikron zenekar története és az 1989 előtti erdélyi koncerthelyszínek is terítékre kerültek „A szó veszélyes fegyver (volt)” című rocktörténeti tanácskozáson, Marosvásárhelyen.
A tavaly szeptemberben tartott „Meddig érhetett az ének?” című, a határon túli magyar területek rendszerváltások előtti könnyűzenéjével foglalkozó konferencia úgy ért véget, hogy számtalan megválaszolandó kérdést és kutatandó témát vetettek fel a résztvevők. Így a Marosvásárhelyi Rocksuli és a Beatkorszak Projekt által március 3-án rendezett „A szó veszélyes fegyver (volt)” című tanácskozás az erdélyi magyar könnyűzenére vonatokozó újabb felvetéseket tárgyalt. A Hangőr Egyesület és a Volt egyszer egy beatkorszak blog közreműködésével, illetve az NKA Hangfoglaló Program támogatásával megvalósult tanácskozást Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere nyitotta meg a helyi Studium HUB épületében.
A konferenciát Bajnai Zsolt „Az úton menj tovább!”, a Beatkorszak Projekt eddigi tevékenységét és a könnyűzene múltjának kutatásához kapcsolatos eredményeit bemutató előadása nyitotta. Az „És egy kicsit benne vagyunk mi is” szekcióban Fodor János a szatmárnémetiben a hetvenes évek elején indult, és 1976-ban megszűnt Mikron együttes történetét feldolgozó esettanulmánya az erdélyi rockzenekarok lehetőségeit villantotta fel a diktatúra még enyhébb időszakában. Zilahi Csaba a hetvenes-nyolcvanas évek erdélyi koncerthelyszíneit tipizálta, utalva például arra, hogy az első stadionkoncerteket egy olyan zenekar szervezhette, amelyet egyébként minden más helyszínről kitiltottak. Demeter Csanád a könnyűzene megjelenését vizsgálta 1965 és 1989 között a romániai magyar sajtóban, felhívva többek között arra is a figyelmet, hogy az erdélyi megyék magyar napilapjai milyen fontos szerepet játszottak a műfaj megismertetésében és bemutatásában.
A konferencia második szekciója inkább a hatóságokkal való „küzdelemről” szólt. Novák Csaba Zoltán, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke előadásában például a Tavirózsa Fesztivál titkosrendőrségi előkészítésébe fektetett iszonyatos energiákat mutatta be, illetve az1982-es kolozsvári csöves galeri ügy részleteiről számolt be. Boros Zoltán, a Románia TV egykori Magyaradásának legendás szerkesztője, az erdélyi magyar könnyűzene egyik legfontosabb mentora személyes tapasztalatai alapján a hetvenes évek fesztiváljairól, a több nemzetiségű zenekarokról, illetve a magyar formációk lehetőségeiről beszélt. Mindezt pedig egyfajta kitekintésként vagy irodalmi párhuzamként Cseke Péter irodalomtörténész, egyetemi tanár szubjektív pályaképvázlata zárta, amelyben történetek hangzottak el a hatóságok kijátszásáról, a még 1989 nyarán is létező házkutatásokról.
A konferenciát workshop zárta, ahol a legtöbb szó a titkosrendőrség és az erdélyi magyar zenekarok „kapcsolatáról”, a cenzúra kijátszásáról, illetve a zenészek disszidálásáról és következményeiről esett. „A szó veszélyes fegyver (volt)” című tanácskozás előadásainak videói hamarosan elérhetőek lesznek a Beatkorszak.hu oldalon keresztül, illetve ugyanitt online konferenciakötet is megjelenik majd az előadók dolgozataival és prezentációival.
K. B.
