Egyesek szerint amint lehet, érdemes foglalkozni a közoktatásban a könnyűzenével, mások a komolyzenét helyeznék előtérbe a tanórákon. A pedagógusokat segítő, könnyűzenei tematikájú továbbképzéseket azonban mindenki szorgalmazta a könnyűzene és a pedagógusképzés lehetséges kapcsolódási pontjairól rendezett „Ki viszi át a popzenét?” című fórumon. A Hangőr Egyesület rendezvényén elhangzott az is: az alsósok körében alapvetően pozitív a zenetanulás megítélése, de később ez jelentősen megfordul.
A tavaly októberben rendezett „Könnyű zenét vinni az iskolákba?” című fórum egyik központi kérdése volt: mit kellene tenni ahhoz, hogy a könnyűzene legalább úgy lehessen jelen a közoktatásban, mint a sport, a képzőművészet vagy a komolyzene. Az előző fórumon sokféle válasz született, amelyek egy része ugyanabba az irányba mutatott: a könnyűzene és a közoktatás kapcsolata nem értelmezhető a pedagógusképzés nélkül. Ezzel is indokolta Bajnai Zsolt, a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának vezetője, miért döntöttek a fórum folyatása mellett. A „Ki viszi át a popzenét?” című, 2023. február 7-én rendezett találkozó így a könnyűzene és a pedagógusképzés lehetséges kapcsolódási pontjaira helyezte a hangsúlyt.
Magyarországon, az alsó tagozatosok körében alapvetően pozitív a zenetanulás megítélése, de ez felsőben jelentősen megfordul – osztotta meg a zenetanulás és a zenehallgatás megítéléséről alkotott tanulói és tanári nézeteket dr. Pintér Tünde Kornélia, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet Ének-Zene Tanszékének adjunktusa. Kutatása alapján a zenetanárok alapvetően szükségesnek érzik a tanterv és a tananyag modernizálását, ugyanakkor vonakodnak a könnyűzene integrálásától.
A „Nem várunk holnapig” című, az ének-zene szakos tanárképzés helyzetéről és jövőjéről szóló panelbeszélgetésen Baksa Péter nagybőgő- és basszusgitár-művész, zenetanár elmonda: mivel a gyerekeket folyamatosan körülveszi a könnyűzene, amint lehet, érdemes foglalkozni ezzel a közoktatásban. Koncsos Gergely középiskolai ének-zene tanár szerint a gimnáziumnak általános műveltséget kell adnia, éppen ezért ő alapvetően komolyzenét hallgattat a tanóráin, hogy megmutassa a fiataloknak, az általuk naponta hallgatott könnyűzene mellett létezik más típusú, de ugyanúgy élvezhető zene is. Véleménye szerint fontos lenne meghonosítani a komolyzene hallgatását a tanulás közben, hiszen az növeli a kreativitást. Dr. Nagy Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Zenei Intézet egyetemi docense szerint általánosságban a zenetanulás és -oktatás nem hanyatlik hazánkban, sőt, a világban még mindig nagy a respektünk, de a középiskolákban valóban visszaesett a színvonal. Az országban hét helyen lehet ének-zene szakos tanári képzést választani, és ugyan nem számít divatszakmának a pálya, ettől függetlenül nincs nagy probléma az utánpótlással, ám gondot jelent az alacsony fizetés, a társadalmi megítélés és a tantestületi hierarchiában elfoglalt alsó helyük. A könnyűzene oktatásba való beillesztését nehezíti a docens szerint, hogy tantervileg erre kevés a lehetőség az alacsony óraszám miatt. Tapasztalatai alapján egyébként nem kell túl korán kezdeni a könnyűzenei képzést, inkább a közös éneklést szorgalmazná egészen pici kortól. Dr. Smuta Attila, a Zenetanárok Társaságának alelnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem főiskolai tanára szerint a pedagógusok és a diákok közös munkája kell, hogy legyen a zeneoktatás. Ha pedig a könnyűzene bekerül egyszer a közoktatásba, a legfontosabb kérdés a tananyag lesz. „Nem azért tanítanak ma valamit az énekórán, mert szép, hanem azért mert jó és értékes” – mondta.
A fórumon elhangzott, hogy szeptemberben indul a Debreceni Egyetem kortárs könnyűzene alapképzési szakja. Tóth Ákos, a Könnyűzenei Intézet igazgatóhelyettese elmondta, hatéves előkészítő folyamat ér ezzel véget. Előadásában rövid áttekintést adott a könnyűzene nemzetközi helyzetéről a felsőoktatásban, valamint bemutatta a Debreceni Egyetem új, iskolateremtő képzésének felépítését. Az új szak meghirdetésével olyan nagy múltú, tengerentúli és nyugat-európai intézmények példáját követik, mint a Berklee College of Music vagy a liverpooli egyetem könnyűzenei képzése.
Dr. Barna Emília docens, szociológus, populáriszene-kutató, Koncz Balázs könnyűzenei menedzser, a Pécsi Tudományegyetemen működő Zenélő Egyetem programkoordinátora, Pleskonics András nyugalmazott tanár, a Szegedi Tudományegyetem rocktörténet kurzusának előadója és Dr. Lakatos Péter egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar dékánja azt járta körül, milyen módon jelenik meg a könnyűzenéhez kapcsolódó oktatás a fővárosi, pécsi, debreceni és szegedi felsőoktatási intézményekben. Mint elmondták, tapasztalataik alapján népszerűek a hallgatók körében azok a szabadon választható kurzusok, amelyek valamilyen módon könnyűzenével foglalkoznak. Ez nem feltétlenül csak hangszeres gyakorlatokat jelent, hiszen előkerül a populáris zene szociológiai, társadalomtudományi vizsgálata, sőt a szerzői jog és a menedzsmenti ismeretek is megjelennek az ilyen egyetemi kurzusokon, amelyek azonban pillanatok alatt megtelnek.
A fórumon Járt utat járatlanért... – Könnyűzenei oktatási mintázatok címmel tartott előadást Bodor-Eranus Eliza, a winwinwin Tanácsadó és Kutató Kft. munkatársa a könnyűzene lehetőségeiről a pedagógus-továbbképzésben. Elmondta: a lakosság 53%-a tartja fontosnak a könnyűzenei tudást, 29% tanult, 52% pedig tanulna hangszeres könnyűzenét, ráadásul 63% taníttatná a gyerekét hangszeres könnyűzenére. A kutatás rávilágított, a könnyűzenét már ma is használják bizonyos tantárgyak során háttérzeneként, például művészeti vagy éppen technikaórán. A könnyűzenei nevelés alárendelhető és fontos tényezője lehet az iskola oktató-nevelő funkciójának a kutatásokban nyilatkozó igazgatók véleménye alapján is. Mint az előadó fogalmazott: a könnyűzene iskolai oktatás során történő használatának alapja, hogy maguk a tanárok megfelelő továbbképzéseken készülhessenek fel erre.
A könnyűzene közoktatásba történő integrálásának fontos eszközei lehetnek a pedagógus-továbbképzések, amelyeken keresztül tulajdonképpen bármilyen tantárgyhoz kapcsolódóan bekerülhetnek új szemléletmódok az órákra. A fórum harmadik panelbeszélgetés során Gubáné Csánki Ágnes köznevelési szakértő, Márkus Tibor, a Lamantin Improvizációs Tábor művészeti vezetője, Rázsi Botond, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium intézményvezetője és Wirnhardt-Dobias Judit pedagógus vitatta meg, milyen nehézségekkel és kompromisszumokkal jár a továbbképzések lebonyolítása, mitől lesznek sikeresek ezek a programok, és milyen szerepe van mindebben az intézményvezetőknek, a pedagógusoknak, valamint maguknak a trénerek, a képzések szervezőinek. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták: fontos, hogy az ilyen programok csak akkor tudnak hatékonyan működni, ha a pedagógusok motiváltan vágnak bele a továbbképzésbe, és nem csak a kötelezően előírt kreditpontokat akarják teljesíteni. Ehhez motiváló előadókra, valóban hasznos programokra, és a mindennapokban is használható segédanyagokra van szükség. A meghívott vendégek abban is egyetértettek, hogy nem csak az ének-zene szakos tanárokat kell megszólítani.
T. E.
