Igen, kell! A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja 2022. október 18-ai fórumának első beszélgetésében számos példát hallhattunk arra, miért is. A könnyűzenével olyan diákokat szólíthatunk meg, akiket más eszközökkel nehéz elérni. Míg például a fizika és a kémia órák az IQ-t erősíthetik, a zene kiváló eszköz lehet az emocionális intelligencia fejlesztésére. A közös zenélés pedig megtanít az egymásra figyelésre, az együttműködésre való képesség pedig egy későbbi munkahelyen hasznos kompetencia lesz. Ehhez azonban játszva kell zenét tanítani, nem sztárcsellistákat képezni a közoktatásban.
Miért kellene még több zene és könnyűzene az iskolákba, a tanórákra és a szervezett szabadidős programokba? Mit és hogyan hallgat a mai iskolás generáció? – hangzottak el a kérdések a konferencia első beszélgetésében, amelyet Horváth Gergely, a Petőfi Media Group tartalomfejlesztési igazgatója moderált.
„A könnyűzene olyan diákokat szólít meg, akiket egyébként más eszközökkel nehéz elérni” – mondta Bajnai Zsolt, a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának vezetője, aki kifejtette, kutatások igazolják, mennyivel jobban teljesítenek azok a diákok, akiknek a zenei fejlesztésére is fordítanak erőforrást. Sajnálatosnak nevezte, hogy ugyan a mindennapjaink része a Magyarországon is 60-70 éves múltra visszatekintő könnyűzene, mégsem tud megjelenni a közoktatásban. Véleménye szerint túl kellene lépni a jelenlegi énekórákon: a zenén keresztül könnyebbé válhatna a nyelvtanulás, de a rendszerváltást is elmesélhetnénk a könnyűzenén keresztül. „Nem ismerjük a mai fiatalokat, a könnyűzene azonban hidat képezhetne világukhoz, ehhez azonban nem elegendő, ha csak három magnó van egy egész iskolában, vagy néha zumbáznak a fiatalok a testnevelésórán” – sorolta a nehézségeket. Hozzátette, hogy sok tanár használná a könnyűzenét az osztályfőnökin vagy a történelemórán, de nagy nehézség számukra összeállítani egy ehhez szükséges tananyagot, ezért ezt a könnyűzenei szakmának kellene magára vállalnia.
Jantyik Zsolt tanácsadó, a Nemzeti Művelődési Intézet főmunkatársa elmondta, a népzenéhez hasonlóan a könnyűzenének is ki kellene harcolnia, hogy végre tananyag legyen, de ehhez az egyetemi szintű oktatásnak is változnia kellene, azaz a felsőoktatásban is meg kellene jelennie a könnyűzenének. A Nemzeti Művelődés Intézet ugyan a fiatal tehetségek felkarolásában vesz részt, eddig nem találták meg azt a fórumot, ahol a könnyűzenét hatékonyan át lehet adni. Holott a zenei oktatás, például a közös zenélés megtanít az egymásra figyelésre, az együttműködésre való hajlandóság pedig egy későbbi munkahelyen is hasznos kompetencia lehet. A szakember annak a véleményének is hangot adott, hogy heti egy-két tanórában nem lehet megtanulni énekelni vagy zenélni, ahogy azt jelenleg próbálják az általános és középiskolák esetében végrehajtani.
Nagy Anikó, a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE) projektmenedzsere szerint a zene a közösségteremtés és az érzelmek megélésének fontos eszköze, amelyre a fiatalok esetében is szükség van. „Míg a fizika és a kémia az IQ-t erősíti, a zene kiváló eszköz az emocionális intelligencia fejlesztésére” – mondta, majd hozzátette, változó világunk egyre jobban igényli a zenetanítás megerősítését az oktatásban. Azt is kifejtette, hogy ennek sikere a szülők és a tanárok támogatása nélkül elképzelhetetlen.
Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke szerint mindenhol találhatók tehetségek a világon, abban azonban valóban különböznek az egyes országok, hogy a tehetségekből mennyi kerül majd marad meg a pályán. Véleménye szerint azonban nem azért tanítunk zenét a közoktatásban, hogy profi művészeket neveljünk, hanem mert a zenetanulás képessége boldogabb társadalmat teremt: a közös zenélés jó hatással van a pszichénkre. A közoktatásban pedig ezek a társadalmi előnyök fontosak. „Játszva kell zenét tanítani, nem sztárcsellistákat képezni a közoktatásban.”
T. E.
