A 18-25 éves korosztály 92 százaléka naponta hallgat zenét, hiszen világkönyvtár van mindenki zsebében, ami naponta százezer új hangfelvétellel gyarapodik – hangzott el a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának a könnyűzene és az oktatás viszonyát boncolgató fórumon. Kiderült: annak ellenére, hogy a könnyűzene része a fiatalok mindennapjainak, az iskolákban szinte csak a rendhagyó énekórán találkoznak vele szervezett keretek között. Mind a négy panelban szó esett a szemléletváltás szükségességéről.
A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja 2022. október 18-án Könnyű zenét vinni az iskolákba? címmel rendezett fórumot a Budapest Music Center könyvtárában. Az esemény négy panelbeszélgetésén huszonkét felkért szakember járta körül a könnyűzene és a közoktatás kapcsolatát és mai lehetőségeit. A Hangőr Egyesület szándéka elsősorban az volt a fórum megrendezésével, hogy legalább szakmai körökben témává tegye, miként kerülhetne több könnyűzene a magyar közoktatásba.
A 100 millió dal a mobilomon című nyitó előadásban Mezei Csaba, a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért/MAHASZ kommunikációs szakértője elmondta: a fiatalok kultúrára elköltött forintjaik harmadát zenére fordítják. A zenefogyasztási trendek azonban jelentősen megváltoztak az elmúlt két évtizedben, hiszen egy előfizetéssel ma már 70-100 millió dalt érhetünk el, miközben megszűnt az birtoklási vágy, amely a lemezek korában még jellemző volt. A szakértő szerint mindez jelentős átalakulást eredményezett: a 2000-es években a 10 milliárdos hazai könnyűzenei piac komoly recessziót élt át, mára viszont a digitális zenehallgatás és értékesítés révén 7 milliárdosra duzzadt vissza, és bízni lehet a további növekedésben is.
Bajnai Zsolt, a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának vezetője A zene az kell? panelben többek között arról is beszélt, hogy miközben a mindennapjaink része a 60-70 éves múltra visszatekintő könnyűzene, mégsem tud szervezetten megjelenni a közoktatásban. Véleménye szerint túl kellene lépni azon, hogy a könnyűzene kapcsán csak a hangszeres oktatásról, illetve az énekórákra való beszivárgásról beszélünk, hiszen a zenén használata révén könnyebbé válhatna például a nyelvtanulást, de a rendszerváltást is elmesélhetnénk a magyar könnyűzenén keresztül, sőt akár osztályfőnöki órákon is előkerülhetne, mi minden történik, ameddig egy koncerten a zenekar felmegy a színpadra. Az ugyanebben a panelben résztvevő Nagy Anikó, a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének (DUE) projektmenedzsere mindehhez hozzátette: a zene kiváló eszköz az emocionális intelligencia fejlesztésére is, a közös zenélés ugyanis megtanít az egymásra figyelésre, az együttműködésre való hajlandóság pedig egy későbbi munkahelyen is hasznos kompetencia lehet.
A fórum második paneljét Gubáné Csánki Ágnes szakmai tanácsadó, tréner előadása vezette fel, amely a Nemzeti Alaptanterv (NAT) keretei között mutatta be, milyen lehetőségei vannak az ének-zeneoktatásnak, a zenének és akár a könnyűzenének ma az alap- és középfokú intézményekben. Mint mondta, a pedagógusoknak túlszabályozott keretek között kellene bemutatniuk egy széles zenei palettát, hogy azzal kulcsot adhassanak a gyerekeknek a későbbi választáshoz. Ez azonban szemléletmódváltás nélkül nem működhet hatékonyan. A popzene szerinte már bent van az iskolákban, ha akarjuk, ha nem, éppen ezért a valódi kérdés inkább az, hogy mit kezdünk ott vele. Ezt követően az Itt állunk a kapui előtt? panel résztvevői a könnyűzene közoktatásba történő integrálásának lehetőségeit, a könnyűzene és a klasszikuszene viszonyát, illetve a zeneoktatás és a hangszeres oktatás kérdéseit feszegették. Egyetértettek abban, hogy a közoktatásban alapvető szemléletmódváltásra lenne szükség ahhoz, hogy a könnyűzene akár akkreditált keretek között legyen része a nevelésnek, illetve a zenei oktatás minden formája élményközpontúvá válhasson.
A rendhagyó énekórákkal foglalkozó panelbeszélgetés előtt Gedeon Andrea, a WMMD marketingspecialistája az okos eszközökön elérhető, a zenefogyasztást befolyásoló alkalmazásokról beszélt. Mind mondta, a TikTok lett mára az a platform, ahol új zenéket fedeznek fel a fiatalok, hiszen háromnegyedük ezen a felületeken ismerkedik meg új dalokkal. Az új technológiák befolyása a fiatalok zenefogyasztására címmel tartott előadásában kitért arra is, hogy a 18-24 évesek ötöde napi 6-7 óránál is többet mobilozik, de sokan a TikTok-kal is napi közel másfél órát töltenek. Márpedig a közoktatásban olykor felbukkan rendhagyó énekóráknak, hangszeres bemutatóknak, hangszersimogatóknak ezekkel az eszközökkel kell felvenniük a versenyt a gyerekek figyelméért, bár, mint a panelbeszélgetés során elhangzott, ezek a platformok akár segíthetnek is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az iskolákban rendezett rendhagyó énekóráknak a támogatások, az iskolák nyitottsága szab határt, mert ha egyszer bejutnak egy intézménybe, oda a gyerekek érdeklődése miatt nagy valószínűséggel később is visszahívják az ezzel foglalkozó zenészeket.
A fórum utolsó panelbeszélgetése arra igyekezett rávilágítani, hogy a könnyűzene milyen képességeket fejleszthet, milyen más területeken használható. Varga Ágnes gyógypedagógus, zeneterapeuta előadásban a zeneterápia és a zene jótékony hatásain túl a zenepedagógia és a zeneterápia különbségeire, de esetleges összefonódásaira is felhívta a figyelmet. Mint kiemelte, a zeneoktatásban a cél a hangszeres tudás, míg a terápia során a zene egy eszközként jelenik meg, ami sokrétű célokat szolgálhat. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a zene gyakran hatékonyabb segítséget jelenthet, mint a beszéd, alkalmazása pedig csoportos és egyéni terápiás foglalkozások alkalmával egyaránt megjelenhet. Ennek a panelnek a résztvevői a korábbi beszélgetésekhez hasonlóan szintén a szemléletváltás és a nyitottság fontosságát hangsúlyozták, hiszen egy zenepedagógus is sokat tanulhat egy terapeutától, ami fordítva is igaz. A zene élményalapú alkalmazásának sikerességéről a kórházi szobáktól a hátrányos helyzetű települések iskoláin át, a céges rendezvényekig találni példákat, de a legfontosabb minden esetben az, hogy mindenkihez a saját képességeinek megfelelően, a saját útján jusson el a zene.
A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának Könnyű zenét vinni az iskolákba? című fórumát folyamatosan közvetítették a szervezet közösségi felületein. A négy előadás és négy panelbeszélgetés felvételei pedig hamarosan a poptanitas.blog oldalán keresztül is visszanézhetők lesznek, és mint a Budapest Music Centerben elhangzott: a jövő év elején egy hasonló fórumon a felsőoktatás és a könnyűzene kapcsolata kerülhet terítékre.
