A zeneoktatás négy legismertebb módszere: az Orff, a Kodály, a Suzuki és a Dalcroze. Csak röviden tekintsük át, mik is ezeknek a módszereknek a lényegei, honnan és kinek köszönhetően indultak „világhódító útjukra”.
Miként az oktatás bármely területén a pedagógusok különböző megközelítéseket alkalmaznak, úgy a zeneoktatás során a zenetanárokra is igaz ez. És ebben az esetben is minden tanítási módszernek van egy rendszere, mögöttes filozófiája világosan meghatározott célokkal és célkitűzésekkel. E módszerek többségét régóta alkalmazzák, így időtállóak és bizonyítottan sikeresek. Egy dolog azonban közös bennük: nem csak arra tanítják a diákokat, hogy már meglévő zenéket befogadjanak és alkalmazzanak, hanem arra is ösztönzik őket, hogy alkossanak. Az aktív részvételre ösztönző módszerek különböző változataikat világszerte használják a zenetanárok magánórákon és iskolákban egyaránt. A négy legnépszerűbb, elsősorban gyermekek oktatása során használt zenepedagógiai metódus az Orff, a Kodály, a Suzuki és a Dalcroze.
Az Orff-koncepció (Orff-Schulwerk) az éneklés, a tánc, a színjátszás és az Orff-instrumentárium néven ismert hangszerek, például xilofonok, dobok, később furulya vagy nagybőgő használatát kombinálva a testet és a szellemet egyaránt igénybe veszi. A módszerben kiemelten fontos az improvizáció és az imitáció. Az Orff-koncepcióra jellemző a testcentrikus gondolkodásmód, amely ötvözi a táncot, a gimnasztikát és a zenét. Az oktatáshoz Carl Orff a zenei anyagot biztosította, míg a mozgással kapcsolatos tanagyagrészeket Dorothee Günther tornász és tánctanár dolgozta ki (a kettejük által 1924-ben alapított iskola, a Güntherschule is az ő nevét viselte). A módszer nemzetközi siker lett, Európa után Észak-Amerikát is meghódította, az Egyesült Államokban napjainkban is előszeretettel használják.
Kodály Zoltán, az egyik legismertebb magyar zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató 1925-től kezdett zenepedagógiával foglalkozni. A Kodály-módszer filozófiája szerint a zenei nevelés akkor a leghatékonyabb, ha korán kezdik, és mindenki képes a zenei műveltségre a magas művészi értékű népzene és a műdalok tanulmányozása által. A metódus a szolmizálásra és a szolmizációs hangok kézjeleire épül. A szolmizálásban használt, úgynevezett relatív hangsort hét hang alkotja, ezeket a dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti szótagok jelzik. Minden hanghoz tartozik egy saját kézjel is (amiket Kodály John Curwen 19. századi brit zeneoktatótól vett át), amelyek felfele vagy lefele történő mozgatása a dallam mozgását jelzik. A kézjelek segítenek a gyerekeknek a hangjegyek közötti térbeli kapcsolat vizualizálásában, a szolmizálással kombinálva pedig segítik a hangmagasságon belüli éneklést. Az UNESCO a módszert 2016-ban a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.
A Suzuki-módszer a zeneoktatás egy olyan megközelítése, amelyet Japánban vezettek be, majd az 1960-as években az Egyesült Államokba is eljutott. A japán hegedűművész, Shinichi Suzuki a gyermek veleszületett képességét vette alapul, ahogy megtanulja az anyanyelvét. A nyelvtanulás alapelveit alkalmazta a zenetanulásra, és módszerét anyanyelvi megközelítésnek nevezte el. A technika egyik alapja, hogy a gyermekek zeneoktatásába a szülőket is bevonja. Amikor például Suzuki hegedülni tanította egyik diákját, a tanuló szülei együtt zenéltek a gyerekükkel, egyfajta zenei példaképet nyújtva neki. A metódust kezdetben csak hegedűoktatáshoz használták, mára azonban bármilyen hangszer elsajátításában is segítséget nyújthat.
A Dalcroze-módszer, más néven euritmika (zenei kifejezés a mozgáson keresztül) Emile Jaques-Dalcroze svájci pedagógus nevéhez fűződik, aki úgy gondolta, hogy az első olyan eszköz, amelyet a zenében kell kiképezni, a test. A Dalcroze-filozófia középpontjában az áll, hogy az emberek akkor tanulnak a legjobban, ha a tanulás folyamata egyszerre több érzékszerven keresztül történik. A módszer lényege egy belső hallás kialakítását és a zenei készségek fejlesztését mindig mozgással ötvözi (az Orff-koncepció részben ezt veszi alapul). A metódusban fontos szerepe van az improvizációnak is.
ifj. Rozsonits Tamás
Források
https://music.unideb.hu/hu/az-orff-koncepcio-szerepe-zenei-nevelesben
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kod%C3%A1ly-m%C3%B3dszer
https://suzukimusic.hu/a-suzuki-modszerrol/
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89mile_Jaques-Dalcroze
https://www.liveabout.com/major-methods-of-teaching-music-to-kids-2456776
