A Sziget Fesztivál vizsgálata is terítékre kerül abban a kötetben, amelyet a Lancashire-i és a Debreceni Egyetem két kutatója publikált még 2019-ben. Munkájuk a kelet-európai térség popzenéjére ható nemzetközi hatásokat és eredményüket vizsgálja.
Eastern European Popular Music in a Transnational Context címmel jelent meg 2019-ben Ewa Mazierskanak, a Lancashire-i Egyetem professzorának és Győri Zsoltnak, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetében dolgozó adjunktusának könyve. A szerzők évvel korábban már kiadtak egy közös munkát, amelyben a kelet-európai könnyűzenét a mozgóképen keresztül vizsgálták.
Az Eastern European Popular Music in a Transnational Context Palgrave McMillan kiadó gondozásában a Palgrave European Film and Media Studies sorozatban jelent meg. Erről a sorozatról érdemes tudni, hogy a fő csapásirányát a film és a média történelmi tanulmányozása, valamint az európai társadalmakban és kultúrákban betöltött szerepük adja. A sorozat könyvei foglalkoznak médiatartalmakkal, a média műfajával, a film- és médiapolitika nemzeti és transznacionális vonatkozásaival, a média szociológiájával, valamint a film és a média mindennapi életre, kultúrára és társdalomra gyakorolt hatásaival. Ebbe a körbe került be a kelet-európai könnyűzene transznacionális kontextusa is.
A kötet a könnyűzene transznacionális jellegét vizsgálja a hidegháborútól napjainkig. A könyv Goran Bregovićtól, Czesław Niementől, Leonard Cohen lengyelországi fogadtatásáig, az észt punkon keresztül az Intervision Song Contestig különböző esettanulmányokban tárgyalja, hogy a régió népszerű zenéjének a gyártására és befogadására milyen nagy hatással voltak a nemzetközi trendek. Mindezek pedig lehetővé tették az előadóknak és a rajongóknak a kozmopolita identitás megszerzését.
Győri Zsolt egy külön fejezetben ír a Sziget Fesztiválról, amely mega eseménnyé vált az 1993-as indulása óta. Ez a fejezet az esemény nemzetközivé válását és a középosztálybeli fiatalok helyi rajongótábora számára jelentett kihívásokat vizsgálja. A fesztiválozók körében végzett szociológiai felmérések és a televíziós marketing kampányok áttekintése alapján a szerző azt állítja, hogy a kulturális nyitottságra, társadalmi toleranciára és kozmopolitizmusra épülő Sziget márkanevet egyrészt a túlpolitizált és paternalisztikus közszféra, másrészt a fesztivál egyre növekvő forgalma tette ilyen méretűvé. Ennek következtében a magyar zenekarok és a résztvevők egyaránt kirekesztettnek érezték magukat a rendezvényen, amelyből egy új brand született, ami a gazdag európai középosztályra és a fiatalság kultuszára épít.
Ifj. Halmos Attila
