A kutatás a zenével való első találkozás részleteire is rákérdezett. Így kiderült, hogy azok közül a válaszadók közül, akiknek zenél valamelyik rokona, a legtöbbek édesapja az, aki zenei tudással rendelkezik. Ez a szám a profi zenészek esetében 41%, ami valamivel magasabb, mint az amatőrök körében, akiknél csak 27%. A kutatók, Bodor-Eranus Eliza és Altschach László szerint ez az eredmény összefügghet azzal, hogy a válaszadók jelentős része (80%) férfi, az apai példa követése befolyásolhatja ebbe az irányba az eredményeket.
Mindemellett arra is fény derült, hogy a megkérdezett amatőr zenészekre nagyobb arányban jellemző az, hogy senki sem zenélt a családjukban, mint a profikra.
A válaszadók 70%-a nyilatkozott úgy, hogy saját indíttatásból kezdett el zenélni és csupán egynegyedük mondta, hogy szülői bátorításra került kapcsolatba a zenével. Érdekes módon, az utóbbi indíttatás gyakoribb a profi zenészek körében. Jelen esetben felmerülhet, hogy mennyire pontosan tudjuk megítélni fiatalkori indíttatásainkat. Ugyanis arra is fény derült a kutatás által, hogy a zenészek többségénél volt otthon a családban valamilyen hangszer. E tekintetben nem mutatott jelentős eltérést a kutatás a megkérdezett profik és amatőrök között. Ez az eredmény alapján könnyedén elmosódhat a határvonal a személyes indíttatás és a szülői támogatás között.
Végeredményben nem állítható, hogy a szülők hangszeres tudása által a gyermekből automatikusan virtuóz lesz. Ugyanakkor a kutatásból az a tendencia látszik kirajzolódni, hogy igenis befolyással lehet a gyerekek jövőbeni zenei tudására, érdeklődésére a felmenők zenével való kapcsolata.
Fotók: HAK
