A zene hangzása gyakran jobban befolyásolja a zene hangulatát és hallgatókra tett hatását, mint a kompozíció és a hangszerelés – vallja Daniel Choi, aki Berklee College of Music szakirányú képzése után építészi diplomát is szerzett, mert meg akarta érteni, hogyan is működnek azok az eszközök, amelyekkel a zenéjére jellemző hangzást alakított ki.
Daniel Choi sokoldalú zenei szakember, hosszú évek tapasztalatával a háta mögött. Több területen kipróbálta már magát, beleértve az előadóművészetet, a zeneszerzést és a zeneoktatást is. A Berklee College of Music-on zenei produkciós és hangmérnöki diplomát szerzett akusztika és elektronika szakon, egy építészeti főiskolán pedig akusztikai mesterképzést végzett. Basszusgitáron, gitáron, zongorán és dobon játszik. Az alábbi cikkben a zenetechnológia tudományos megközelítéséről osztja meg gondolatait.
„A technológia mindig is nagy szerepet játszott a zeneipar fejlődésében. Napjainkban sokan azt hiszik, a zenetechnológia csupán a hangmérnök munkája, ám ez nem igaz. A zenetechnológia nem korlátozódik azokra a hangmérnökökre, akik hipermodern felszerelést használnak a zene rögzítésére és keverésére. A technológia zenei hatásai közé tartozik például a hangszerek tervezésének, a zene komponálásának és elrendezésének módja, vagy éppen a hang reprodukálása egy adott környezetben.
Tanulmányaimat a Berklee-n azzal a céllal kezdtem, hogy megtanuljam kifejezni önmagam a zeneíráson és a hangszerelésen keresztül. Ahogy az elméletet gyakorlatba ültettem át, megtanultam, hogy a zene hangzása gyakran jobban befolyásolja a zene hangulatát és hallgatókra tett hatását, mint a kompozíció és a hangszerelés. Ezért a kortárs zeneszerzés mellett elkezdtem a zenei producer és hangmérnök szakot is. Azt reméltem, így jobban megértem a zene gyártási folyamatát, és megtanulom, hogyan alakítsam ki a saját hangzásvilágomat.
A berklee-i tanulmányaim vége felé egyre jobban vágytam arra, hogy megértsem, mi az, ami a leginkább kialakítja a zeném hangzását. Meg akartam érteni, hogyan is működnek azok az eszközök, amelyekkel a zenémre jellemző hangzást alakítottam ki. Sosem hittem volna, hogy egyszer hangszerelési felszerelések fejlesztője leszek, egyszerűen csak meg akartam érteni, hogyan működnek a visszhangosító szoftverek, és ezek hogyan hatnak a zene térbeli mélységére. Szerettem volna tudni, hogy a hangszínszabályzóim beállítása miért befolyásolja a ritmust. Tudnom kellett, hogy a stúdióban tisztességesen hangzó zeném miért szól olyan gyatrán egy visszhangos teremben.
Kérdéseimre válaszokat végül egy építészeti főiskola akusztikai tanfolyamán kaptam. Nemcsak azt tanultam meg, hogyan viselkedik a hang egy adott térben, megértettem a digitális jelfeldolgozás és a pszichoakusztika alapjait is. Mikor a főiskola végén megkezdtem pályafutásom az építészeti akusztikában, a zeneszerzési módszereim gyökeresen megváltoztak. A zenetudomány gyakorlatba való átültetését minden zenész egy életen át tanulja. Nincs másképp velem sem, a zeném mögött meghúzódó kreatív döntéseimnek – kezdeti kísérletezéseimmel ellentétben – már tudományos alapja van. Persze nem gondolok a hullámegyenletre és Newton második törvényére valahányszor egy zenei szoftvert használok a mixemben. Nem veszem számba a pszichoakusztikus frekvencia-elfedő hatásait, amikor megtervezem a legújabb művem hangszerelését. A zenei döntéseim technikai aspektusainak megértése azonban önbizalmat és igazolást ad ahelyett, hogy mindig azt válaszolnám: mert jól hangzik, ha így csinálom.”
Daniel Choi
(Fordította ifj. Rozsonits Tamás)
