Az 1822-ben alapított londoni Royal Academy of Music az Egyesült Királyság legrégebbi zeneoktatási intézménye, amely 1830-ban nyerte el IV. György brit uralkodó támogatását, így joggal helyezhette el nevében a „royal” (királyi) jelzőt. A konzervatórium alapítását Wellington grófja, Arthur Wellesley is szívügyének tekintette, hiszen ő maga is szívesen zenélt. Jelenleg közel 1000 hallgató tanulhat itt.
Az alapítás után több mint négy évtizedig az egyetem zavartalanul működött, 1866-ban azonban bezárt, mivel a közelben egy másik konzervatórium kezdte meg működését. Nem sokkal ezután azonban új igazgatót neveztek ki az intézet élére, így hamarosan folytatódhatta a zenészek oktatása. Az akadémia első épülete eredetileg a londoni Tenterden Streeten állt, azonban 1911-ben átköltözött jelenlegi székhelyére, a Marylebone Roadra. A Royal Academy of Music 1976-ban terjeszkedett, ekkor egy új operaház, számos stúdió és gyakorlati terem készült el. Az 1990-es évek végén az iskola ismét bővítette létesítményeit, ekkor egy múzeumot, egy stúdiót, valamint számos tan- és gyakorlótermet adtak át a York Gate 1-5. szám alatt. A múzeum gyűjteményébe tartoznak többek között felbecsülhetetlen értékű, többszáz éves hangszerek és világhírű zeneszerzők (pl. Mendelssohn vagy Liszt Ferenc) eredeti kéziratai. A főépület és a York Gate 1-5 összekötésére az említett épületek közötti udvaron egy új földalatti folyosót és egy 150 férőhelyes föld alatti előadótermet építettek.
A konzervatórium számos területen nyújt képzéseket. Bár a legtöbb diák főleg klasszikus zenét tanul, jelentősnek mondható a dzsessztanszék is. A kurzusokra az akadémia a világ több mint ötven országából fogad jelentkezőket. A felnőtt hallgatók mellett 18 éven aluli növendékek is tanulhatnak az intézeten belül: a Junior Academy névre hallgató program minden szombaton fogadja diákjait.
A Royal Academy of Music gazdag könyvtárral is rendelkezik, amelyben több mint 160 000 kötet található. A számos eredeti kézirat között fellelhetőek itt többek között Purcell és Händel művei is. A zenével kapcsolatos értéktárgyak mellet számos festmény és szobor is a könyvtárban látható.
Az intézmény gyakran szervez fesztiválokat és koncerteket, amelyeken világhírű zenészek és karmesterek állnak színpadra. Ilyen volt többek között a 2006-ban megrendezett Paganini-fesztivál, amit a hegedűvirtuóz első londoni látogatása után 175 évvel tartottak. A fesztivál egyik csúcspontján generációnk egyik leghíresebb hegedűművésze és egyben az egyetem oktatója, Maxim Vengerov Paganini kedvenc hegedűjén, az Il Cannone Guarneriuson játszott.
Az iskola szokása, hogy kortárs, még élő zeneszerzőt tisztelnek meg azzal, hogy hangversenyeket tartanak a jelenlétükben. Ebben a megtiszteltetésben több magyar zeneszerző, például Ligeti György és Kurtág György (mindketten az Akadémia egykori hallgatói) is részesültek.
A Royal Academy of Music kétszáz éves működése során megszámlálhatatlan muzsikust képzett. Az illusztris névsorból érdemes kiemelni a legtöbbek által ismert könnyűzenei legendát, Sir Elton Johnt, a világhírű zeneszerző Andrew Lloyd Webbert, a Yes legendás billentyűsét, Rick Wakemant, az Eurythmics formáció skót énekesnőjét, Annie Lennoxot, vagy akár a korábban említett muzsikust, Maxim Vengerovot, akit számos zenei szaklap és szakértő a világ egyik legjobb hegedűművészének tart.
ifj. Rozsonits Tamás
Források
