Az elektronikus tánczene (EDM) az egyik legmodernebb, legnépszerűbb és egyben a legvitatottabb könnyűzenei műfaj. A 2000-es évek elején egyre komolyabban kezdtek tudományos téren is foglalkozni ezzel a stílussal, ennek eredményeként pedig elindult a Dancecult.
A 2005-ben megalakult Dancecult levelezőlistaként indult, hogy fóruma legyen az elektronikus tánczenei kultúrák (EDMC) megvitatásának. Ebből később egy összefoglaló bibliográfiai projekt lett, majd 2009-ben létrejöjjön a mindenki számára hozzáférhető, szakértők által szerkesztett folyóirat a Dancecult: Journal of Electronic Dance Music Culture. Ez az e-folyóirat olyan kutatásokat folytat, amelyek feltárják az elektronikus zene helyszíneit, technológiáit, hangjait, kultúráit történelmi és kortárs perspektívában. A portált úgy is szokták jellemezni, hogy a technológiák és a kibertér közötti kapcsolat élvonalbeli kutatásának a helyszíne, az EDMC-k tudományos fóruma.
A Dancecult évente egyszer jelenik meg. A folyóirat alapító-szerkesztője Graham St John, akinek kulturális antropológusként az egyik szakterülete az elektronikus tánckultúra. E témából több könyve is megjelent: Technomad – Global Raving Countercultures (Equinox 2009), Electronic Dance Music Festivals and Event-Cultures (Bloomsbury 2017), Rave Culture and Religion (Routledge 2004). Az ausztrál antropológus az utóbbi években a svájci Fribourgi Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének a tudományos munkatársa, és a Dancecult: Journal of Electronic Dance Music Culture mellett a European Efflorescence of Burning Man szerkesztője is.
A Dancecult-ra elsősorban azért lett szükség, mert szakértők úgy gondolták, hogy az elméleti és módszertani vitákat, különös tekintettel a tapasztalatok tanulmányozásának az antropológiai megközelítéseit nem osztották meg a populáris zene tudósaival. A Dancecult cikkei többségében a résztvevők megfigyeléseinek és néprajzi kutatásainak a leiratai. Óriási hangsúlyt fektetnek az élő elektronikus tánczenére, a fesztiválokon, klubokban szerzett tapasztalatokra. Az EDM előadások nyilvánvaló tömegtársadalmi jellege és a fesztiválok túlsúlya vonzóvá teszi a szociálantropológusok és szociológusok számára az EDMC-k tanulmányozását. Viszont a folyóiratban nagyon kevés figyelmet fordítanak a zenei hangzásra, szerkesztésre, a DJ-k által pörgetett zenék gyártására és produceri munkára. A fő csapásirányt az antropológiai és interdiszciplináris elemzések, valamint az események társadalmi kutatás adja.
A Dancecult-hoz köthető a Dancecult Research Network (DRN) kutatási hálózat, amely tudósok és hallgatók interdiszciplináris szervezete, résztvevői pedig az elektronikus tánczenei kultúrákat minden aspektusból kutatják. A DRN elismeri, hogy a DJ-k előadásaitól kezdve a táncklubokig az elektronikus tánczene politikája, esztétikája és kultúrája áthatja az underground és a populáris mozgalmakat. Oktatási és kutatási hálózatként a DRN elősegíti az EDMC műfajainak, esztétikájának, technológiáinak és egyéb megnyilvánulásainak nemzetközi kutatói közötti információcserét, ezen kívül erőforrás-megosztást és együttműködést is kínál.
Ifj. Halmos Attila
Források: https://dancecult-research.net/