A zeneelmélet a kezdők számára gyakran ijesztőnek, bonyolultnak tűnhet. Sok alapvető zeneelméleti fogalom megértését megkönnyítheti, ha ismert pop dalokat hallgatunk diákjainkkal. A popzene gyakran egyszerű ritmusszerkezetekre, akkordmenetekre és dallamokra épül, így a műfaj ideális a zeneelmélet alapjainak elsajátításához. A Philadelphia-i Philly Music Lessons (PML) minden korosztálynak oktat szolfézst, zeneelméletet és különféle hangszereket. E cikkben a PML oktatói bemutatják, hogyan segíthetnek a popdalok a zeneelmélet néhány alapvető elemének a megértésében.
Skálák
A skála meghatározott sorrendben elrendezett hangok sorozata, ami minden dallam és harmónia alapját képezi. A nyugati zenében a legtöbbet használt skála a dúr skála, amelyet a popzenében is gyakran hallhatunk.
A dúr skála működését a The Beatles Let It Be című dala remekül szemlélteti. A sláger dallama szinte teljes egészében a C-dúr skálán alapul. A versszakokat hallgatva megfigyelhetjük, milyen könnyedén mozog Paul McCartney a skála hangjain, megteremtve ezzel a megnyugvás és a harmónia érzését.
A popdalok leginkább arra használják a dúr skálát, hogy boldogságot, vagy más pozitív érzelmeket jelenítsenek meg. Azonban, ha meghallgatjuk Adele Someone Like You című dalát, egy másik típusú skálát hallhatunk: a moll-t. A moll általában komorabb vagy szomorkásabb hangzású, így inkább a szomorú dalokban használatos.
Ha e dalok segítségével akarjuk diákjainknak megtanítani a skálákat, célszerű először valamilyen hangszeren eljátszatni a C-dúr skálát. Ha már jól megy, akkor megpróbálhatják a C-dúrban írt popdalok vezérszólamait, például a Let It Be-t. Így a diák rögtön tudhatják, hogyan hangzik az adott skála a gyakorlatban.
Akkordok
Az akkordok adott skála néhány hangját tartalmazzák. Az akkordmenetek (az akkordok meghatározott sorrendben való lejátszása) képezik a legtöbb popdal „csontvázát”. Ezek azok a zenei elemek, amelyek hangsúlyozzák az adott mű érzelmi világát. A popzenében gyakran hallhatjuk ugyanazokat az akkordmeneteket ismétlődni egy adott dalban. Az I-V-vi-IV progresszió (a dúr skála első, ötödik, hatodik és negyedik hangjain alapuló akkordok használata) az egyik leggyakoribb.
Például Jason Mraz I’m Yours című dala egy kifejezetten egyszerű akkordmenetet használ, amely végig ismétlődik a dalban. Ezek az akkordok kellemes, felemelő hangzást hoznak létre, amely hatékonyan közvetíti a dal üzenetét és hangulatát a hallgató felé.
Ed Sheeran Perfect című dala remek példa arra, hogyan alakíthatják az akkordmenetek a dal érzelmi narratíváját. Sheeran a fent már említett I-V-vi-IV progressziót használja, ezúttal G-dúr hangnemben, ami vágyakozást és szépséget sugároz, jól kiegészítve a romantikus dalszöveget. Hasonló progressziót hallhatunk a Shape of You című dalában vagy más, régebbi slágerekben, mint például a Let It Be-ben.
Egy gyakorlatias zeneelméletórán érdemes a diákokkal kipróbálni, hogyan játszanak le egy-egy akkordmenetet a hangszerükön, például a gyakori I-IV-V progressziót, különböző hangnemekben. Ezután érdemes közösen meghallgatni a tanuló épp aktuális kedvenc pop dalát, és közösen elemezni, hogyan alakítják a dalban hallható akkordmenetek a szám hangulatát és hogyan erősítenek rá a dalszöveg üzenetére.
Ritmusképletek
A ritmus a zenét élettel telivé teszi, egyben a hangok időzítése és elhelyezkedése a zenében. A popzene jellemzően egyszerű, egyenletes ritmusokat használ, ami kiválóan alkalmas arra, hogy megtanuljunk alapvető ritmusképleteket.
A popzene egyik legegyszerűbb ritmus példája Michael Jackson Billie Jean című dala. Az ikonikus basszusgitár és dob ritmus egyenletes pulzust tart fenn, amely előre viszi a dalt. Annak ellenére, hogy a dallam és a harmónia a dal során változik, a ritmus végig állandó marad.
Egy másik remek dal az alapvető ritmus megértéséhez Pharrell Williams Happy című száma. Az optimista, energikus dal tökéletes példája annak, hogy a jól megírt ritmikus minták hogyan tudják a hallgatót táncra perdíteni.
Ha popzenén keresztül akarunk ritmusképleteket tanítani, célszerű megkérni a diákjainkat, hogy tapsolják el egy adott dal ritmusát. Ezután közösen meg lehet nevezni egy-egy fontosabb ritmusképletet úgy, hogy követjük a dal kottáját.
Melódiák
A melódiák a dalok emlékezetes, énekelhető részei, amelyek gyakran megmaradnak az ember fejében. A legtöbb popmelódia egy skála hangjaiból épül fel, és a dal akkordmenete által meghatározott szerkezetet követi.
Vegyük például Billie Eilish Bad Guy című dalát. A refrén melódiája fülbemászó és ismétlődő, de egyszerű ritmust követ, így zeneelméleti szempontból könnyen elemezhető. Láthatjuk azt is, hogy a dallam hogyan játszik a ritmussal és az akkordváltásokkal, hogy dinamikus és izgalmas dalt hozzon létre.
A tanórán érdemes gyakorolni egyszerű popdalok melódiáinak lejátszását. Figyeljük meg és elemezzük, hogyan illeszkednek a dallam hangjai a dal akkordmenetéhez és skálájához.
Zeneelmélet tanulása popzenével
A popdalok tökéletes bevezetőként szolgálnak a zeneelmélet alapjainak megértéséhez. Könnyen befogadható dallamaik, egyszerű akkordmeneteik és egyenletes ritmusuk természetes módon segítik megérteni a zene alapjait. Minél többet hallgatunk és elemzünk a diákjainkkal popzenét, annál ismerősebbé válnak számukra az alapfogalmak, és könnyebb lesz alkalmazni őket a gyakorlatban.
(Fordította: Ifj. Rozsonits Tamás)
Forrás: https://phillymusiclessons.com/understanding-the-basics-of-music-theory-through-pop-songs/
