Randy Klein többszörös díjnyertes zeneszerző, zongoraművész, lemezproducer, író és zenepedagógus, mindezek mellett a Jazzheads Music Group független zenei kiadó elnöke úgy vélekedik: nem feltétlenül kell a dalszerzést felsőoktatásban tanulni, ám szerinte ez mégis fontos.
„Sok feltörekvő zenészben felmerül a kérdés: feltétlenül főiskolára kell mennem, ha dalszerző akarok lenni? Természetesen nem feltétlenül. Én mégis nagyon fontosnak tartom egy felsőoktatási képzés elvégzését.” Vélekedik Randy Klein többszörös díjnyertes zeneszerző, zongoraművész, lemezproducer, író és zenepedagógus, mindezek mellett a Jazzheads Music Group független zenei kiadó elnöke. Klein több zenei tankönyvet is írt, és kiemelten fontosnak tartja a dalszerzés tanítását és tanulását a felsőoktatásban. Alábbi írása a Popularmusic Education oldalon jelent meg.
„Amikor főiskolára jártam, még nem voltak hivatalos zeneszerzői tanfolyamok. A kedvenc dalaim kottáit tanulmányozva képeztem magam. A húszas éveim végén kezdtem el komolyabban foglalkozni zeneszerzéssel. Sokat hibáztam a kezdetekkor, hiszen nem volt, aki tanítson. Ha visszamehetnék az időben, semmit nem csinálnék másként, viszont meg kell hagyni, sok időt megspóroltam volna, ha az elején elvégezhetek egy dalszerzői tanfolyamot.
A zeneiparban eltöltött éveim során sok olyan képzetlen dalszerzővel találkoztam, akinek veleszületett érzéke volt ahhoz, hogy az érzelmeket zenével és dalszöveggel fejezze ki. Ők autodidakta módon sajátították el a zeneszerzést, úgy, hogy a zenei művek szerkezetét tanulmányozták. Az ilyen művészek az ösztöneikre hallgatva alkotnak. Közülük néhányan énekesek is, és saját dalaikat adják elő. Mások sosem lépnek színpadra, hanem előadóknak és együtteseknek írnak számokat. Láttam fejlettebb képességekkel rendelkező dalszerzőket is, akik szinte bármiről tudtak dalt írni. Zeneírói készségeiket dalok tanulmányozásával és utánzásával fejlesztették, akárcsak képzetlen társaik. Emellett a dalírás művészetét egy főiskola vagy egyetem zenei tanszékén sajátították el.
Ezek a formális dalszerző tanfolyamok a dallamra, a zeneszövegre és a zeneipar működésére összpontosítanak. A tantárgyak a következők: harmónia és ritmus fejlesztése, dalszerkezet, szövegírás, demók rögzítése, zenetechnológia, szerzői jogok és tulajdonjogok, valamint előadási jogokkal foglalkozó szervezetek. Az ilyen képzések keretében a diákok lejátszhatják szerzeményeiket társaiknak, és objektív visszajelzést, építő kritikát kapnak. Ez segíti őket a fejlődésben. Kulcsfontosságú, hogy amikor még kezdők vagyunk, szerzeményeinket egy biztonságos és elfogadó közegben mutathassuk be. Igazán fejlődni csak ilyen környezetben lehet. Az ezzel a tudással felvértezett dalszerzők ezután képesek bármilyen műfajban, bármilyen témáról zenét szerezni. Továbbá elsajátítanak egy fontos készséget, amely a zeneiparban nagyon hasznos: megtanulnak megrendelésre zenét szerezni.
Ezen felül sokan színdarabokhoz, musicalekhez is szereznek zenét. A színházi dalszerzőknek különleges tehetségük van ahhoz, hogy megragadják és megjelenítsék az érzelmeket. Az ilyen dalok elmélyítik a drámai cselekményt és kiemelik a szereplők jellemét.
Akik elvégeztek egy dalszerző tanfolyamot, gyakran tévesen azt feltételezik, ezzel elsajátították a mesterséget, pedig ez nem így van. A tanulási tapasztalat nem biztosítja a dalszerző számára azt a fő összetevőt, amellyel minden nagyszerű dalnak rendelkeznie kell: a szenvedélyt és a zene szeretetét. Ezek ugyanis a művész lelkéből fakadnak.”
Randy Klein
forrás: https://www.popularmusiceducation.org/blog/songwriting-college-or-not/
