A hazai könnyűzenei képzés állt a fókuszban az idén 30 éves debreceni Rocksuli és az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogramjának közös, „Könnyű/Zenét/Tanulni” című konferenciájának, amelynek a debreceni Ifjúsági Ház adott otthont november végén. Már a konferencia címe is többrétegű és gondolatébresztő, a témát az egész napos munka tíz előadása mélyítette el.
Egy rocksuli születésnapi rendezvénye és egy zenei konferencia mi mással kezdődhetett volna, mint élő zenével: a Rocksuli hallgatóiból alakult Yulius25 formáció rövid műsorát követően köszöntőjében Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program vezetője kiemelte, hogy Debrecen több jó példával mutathat utat, hiszen a Rocksuli mellett könnyűzenei képzés folyik egy vidéki egyetemen. Különös pikantériával fűszerezte a konferenciát, hogy a város közgyűlése épp azokban a percekben tárgyalta Debrecen hosszú távú zenei koncepcióját, majd dél körül megérkezett a hír, hogy a városatyák nagy többséggel megszavazták az előterjesztést, így hamarosan könnyűzenei szolgáltató iroda nyílik elsőként a vidéki városok közül Debrecenben.
A konferencián délelőtt két szekcióban hat, majd az ebédet követően négy előadásra került sor. Az első blokkban a házigazdák, Vincze Béla, az 1980-as évek végén külföldi tanulmányútjai után az intézményt megalapító, és Balogh Péter Miklós „Golyó”, a Rocksuli jelenlegi vezetője beszéltek a már négy városban is működő, közel 800 diáknak pop-rock zenét tanító hálózatról.
A Peron Music Alapítvány elnöke, Pap Tibor a közelmúltban megnyílt tatai Peron Tehetségközpontot mutatta be. A tehetségkutatással és kiadói tevékenységgel már huszonhat éve foglalkozó alapítvány most a tehetséggondozásra fordít különös figyelmet: EFOP-pályázat és a Tata városának önkormányzata segítségével hat oktatóteremmel és egy nagyobb, koncertek megrendezésére is alkalmas teremmel, hét tanárral várja a színvonalas könnyűzenei hangszeres képzésre vágyó hallgatókat, havidíjas rendszerben.
Falco legendás dalának címét kölcsönözte előadásához Ősze Gergely, aki a bécsi Zeneakadémia könnyűzenei tanszékén szerzett mesterdiplomát dob és ütőhangszerek szakon, jelenleg több ausztriai intézményben tanít, saját zenekarával koncertezik és készít lemezeket. Vienna Calling: A könnyűzene szerepe az iskolákban, zeneiskolákban és a tanárképzésben, Ausztriában című előadásában beszámolt az osztrák képzési modellről: habár az osztrák tartományok nagy önrendelkezési joggal bírnak, az ének-zene oktatása nagyobb teret kap nyugati szomszédunk iskoláiban, mint hazánkban. Nagyon sok iskola osztálytermeiben találhatók hangszerek, ezeket a gyerekek szabadon használhatják. Példaszerű az együttműködés a magán és az állami zeneiskolák között is, a felsőoktatásban pedig hangsúlyos szerepe van a könnyűzenének. Ősze Gergely előadása végén hangsúlyozta, hogy Ausztriában a klasszikus, a jazz és a rockzene határai lebomlóban vannak a zenei képzés rendszerében.
A második blokkban a magyar zenei élettel kapcsolatos kutatásoké volt a főszerep. Először Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója Debrecen város könnyűzenei koncepciójának kidolgozását vázolta fel.
A Hangfoglaló Program 2018-2019-es zeneipari kutatásairól, azok eredményeiről számolt be Altschach László, a winwinwin Kutató és Tanácsadó Kft. vezetője. Kiderült, hogy a közművelődési intézmények jelenleg szinte egyáltalán nem érzik feladatuknak próbatermi lehetőségeket biztosítani helyi zenekaroknak. A zenészek mentális egészségére fókuszáló kutatás sem ad okot örömre: a megkérdezettek fele érez folyamatos stresszt a mindennapokban, a képlékeny jövőkép miatt.
Dominus Ákos a Musinc projektet mutatta be, a közösségfejlesztő zenészek szakmai munkáját. Az Európai Unió Erasmus + programja által támogatott projectben öt ország (Anglia, Olaszország, Lettország, Magyarország és Románia) dolgozik együtt két éven át. Céljuk elsősorban a „közösségi zenész” fogalmának és szakmai kritérium-rendszerének megállapítása.
Az ebédszünetet követően Balogh Ildikó nyitotta a konferencia záró szakaszát a Kisharsányi Könnyűzenei Kreatív Házról, amely idén ősszel kezdte meg működését a Baranya megyei községben. Céljuk a könnyűzenei oktatás megvalósítása műfaji megkötések nélkül egy olyan térségben, ahol gyakorlatilag semmilyen lehetőség nem nyílik a fiatalok kreativitásának kibontakoztatására.
Both Miklós zeneszerző/népdalgyűjtő a Polyphony Project eddigi eredményeit és távlati terveit mutatta be. Népzenészek, néprajzkutatók, filmes és IT szakemberek alkotják a negyven fős stábot, amely egyedülállóan izgalmas project egész Európában. A jelenleg Ukrajnában kutató csapat hiteles közegben, hiteles adatközlőktől vett fel high tech minőségben ötezer dalt, amelyből több irányból kutatható adatbázist építettek fel. Érdemes felkeresni a honlapjukat!
Ezt követően Dr. Lakatos Péter, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja számolt be a másfél éve folyó egyeztetésekről, amelynek távlati célja egy, az országban egyedülálló könnyűzenei egyetemi szak elindítása a Kőbányai Zenei Stúdióval együttműködve.
A Hangfoglaló Program és a debreceni Rocksuli Könnyű/Zenét/Tanulni című konferenciájának zárszavával Balogh Péter Miklós mintegy keretbe foglalta a napot, a könnyűzene oktatás lehetséges útjairól osztotta meg gondolatait. Az állami és a privát intézmények közti különbségek felsorakoztatása után javaslatokat tett új, hibrid financiális megoldásokra, majd a résztvevők a konferencia záróakkordjaként megtekintették az Ifjúsági Házban működő Rocksuli gitár, basszusgitár és dobóráit.
