Debrecen, Budapest, Cegléd, Marosvásárhely és Szentegyháza után szeptember 22-én elindul a hatodik rocksuli Pécsett. Az iskola megálmodóját és főszervezőjét Szabó Mátét kérdeztük, aki nemcsak az Insane zenekarból és színpadmesterként több fesztiválról lehet ismerős, de a Rocksuli Debrecen dobtanáraként is.
– Miért éppen most és miért éppen Pécs?
– Igazából egy-két éve már agyalok azon, hogy Pécsen is kellene rocksulit indítani, de csak ezen a nyáron léptünk a tettek mezejére. Ez részben azzal is összefügg, hogy munka és párkapcsolat miatt egy ideje elég sokat jártam Pécsre, nemrég pedig teljesen ide is költöztem. Debrecenben 13 évig tanítottam a rocksuliban, úgyhogy most összeértek a szálak, és belevágtunk.
– Egy könnyűzenei iskola szervezése és működtetése nem szóló műfaj. Kiket sikerült magad mellé állítani?
– Tudatosan kerestem azokat az embereket, akiknek ehhez lenne kedve, és akikkel össze tudunk fogni a pécsi rocksuli érdekében. Igyekeztem helyi zenészeket is megnyerni az ügynek, és tényleg sokan mögénk álltak. A legfontosabb partnerem Katona Bálint lett, aki Pécsen és Budapesten is több formációban játszik, például az aurevoir-ban, és szívügye a népzene, így hegedűt tanít majd nálunk.
– A rólatok megjelenő első hírekből úgy tűnik, hogy a többi rocksulitól eltérően itt a népzene is dedikáltan kap teret. Miért?
– Talán mert Pécsen nagyon népszerű a népzene. És mert Bálint olyan zenészeket tudott megnyerni az ügynek, mint Jusztin Levente, aki többek között a Kacajban is játszik, és nálunk brácsát fog oktatni, Martos G. Csongort, aki népzenei éneket és zeneelméletet tanít majd, vagy az univerzális Vén Miklóst, aki furulyát, nagybőbőt és citerát is oktathat. Nagyjából ők alkotják majd a népzenei tanszakunkat. Amúgy feltetet szándékom volt, hogy megmutassam, egy ilyen intézményben nemcsak rockzenét lehet tanulni és tanítani. Nagyon fontos, hogy a Rocksuli hálózat része vagyunk, ugyanakkor a népzenei tanszakkal azokat is szeretnénk megszólítani, akik talán kicsit ódzkodnak a keményebb műfajoktól. Jöjjenek nyugodtan, nálunk mindenki megtalálhatja a maga műfaját.
– Pécs a magyar könnyűzene fontos bölcsője. A könnyűzene irányából kiket tudtál rávenni arra, hogy a helyi rocksuli tanára legyen?
– Pető Szabolcs a Punnany Massif-ból természetesen gitárt fog tanítani, Göbl Sámuel billentyűs tanár lesz, Etlinger Mihály bőgőt oktat majd, Kővári Dániel és az egyébként a Pécsi Nemzeti Színház színészeként ismert Sárközi Edina éneket, én pedig dobot. Azt hiszem, mindenkiről elmondható, hogy harcedzett, aktív zenész, akik ráadásul jelenleg is benne vannak a könnyűzenei körforgásba, amit azért tartok fontosnak, mert olyan tanárokat szerettem volna a pécsi rocksuliba, akiknek van élő színpadi tapasztalatuk.
– A többi rocksuli kapcsán tudható, mennyire fontos a jó helyszín. Ti hol rendezkedtek be?
– Az indulás előtt kicsit nézelődtünk, de tulajdonképpen az elejétől kezdve a Ti-ti-tá nevű helyet szerettük volna, ami egy jól működő közösségi tér, ahol rendszeresen vannak táncházak, spontán közös zenélések. Sok zenekar nőtt ki innen, és egy kis ráncfelvarrással a rocksuli céljainak is megfelel.
– Hány hallgatóval lennél elégedett az induláskor?
– Nem számolgatom, mert egy folyamat elején vagyunk, és tulajdonképpen kicsit fordítva is csináljuk, mint mások: ahhoz mérten alakítjuk ki a termeket, ahányan jelentkeznek. A felvételi meghirdetése óta látszik, hogy a legtöbben az általános iskolásoktól a kamaszokig jelentkeznek. Fontos, hogy hozzánk is, mint a többi rocksuliba, bármilyen előképzettség nélkül lehet jönni, tehát az idősebbeket is motiválnám, hogy ha bármikor az volt az álma, hogy zenélni szeretne, itt az alkalom.
– Ha az első tanév után újra beszélgetünk, mivel lennél elégedett?
– A közösségépítést nagyon fontosnak tartom. Olyan visszajelzéseknek örülnék a legjobban, amelyek arról szólnak, hogy látható, érzékelhető, hogy a pécsi rocksuliban egy szuper kis közösség kezd kialakulni. Persze nagyon jó lenne, ha minden tanárnak előbb-utóbb lenne stabilan húsz tanítványa, azaz folyamatosan növekedne a jelentkezés. És örülnék, ha a most induló tanévben, már meg tudnánk csinálni a féléves koncerteket, illetve előbb-utóbb a tanszaki kis koncertek is beindulnának.
