Elsősorban a hatvanas évek és a rendszerváltás között működő debreceni rockzenekarok megidézésével kezdődött a Beatkorszak Szabadegyetem hatodik szemesztere. Váradi Ferenc, a város könnyűzenei „mindentudója” Debreceni ősrobbanás dobra és gitárra címmel tartott előadást a Lumen kávéház különtermében.
Váradi Ferenc előadásából is egyértelműen kitűnt, hogy a fővároson kívüli magyar könnyűzene bölcsője Debrecen lehetett a hatvanas és hetvenes években. Ezt nemcsak az támasztja alá, hogy az első vidéki zenekari nagylemez is a hajdúsági megyeszékhelyhez kötődik – hiszen a Color első albuma az Eddáé előtt jelent meg –, hanem az is, hogy a korszak tehetségkutatóinak többségét a cívisvárosból indult formációk nyerték meg. Nem véletlen, hogy több budapesti zenekar is próbálkozott debreceni tagok szerződtetésével, ám Debrecen keveseket „engedett el”. Volt például, aki egy iskola pedellusi állás miatt nem költözött a fővárosba énekesnek.
A debreceni Campus Rádió munkatársa, aki több mint négy évtizede követi nyomon a város könnyűzenei életét, nemcsak személyes emlékeit idézte meg, de az általa szerkesztett helyi rocklexikonok adataira is támaszkodott előadásában. Ugyanakkor különleges anekdotákkal fűszerezte mondandóját, például az egykori etióp császár egyik Debrecenben tanuló fiáról. Váradi Ferenc előadása alapján is egyértelműnek tűnik, hogy szükség lenne már egy debreceni rocktörténeti kötetre. Ahogy az előadói is fogalmazott: addig, amíg az egykori szereplők és szemtanúk megszólaltathatóak.
A Debreceni ősrobbanás dobra és gitárra című előadást a Beatkorszak Projekt rögzítette, így hamarosan azok is láthatják a Hangőr Egyesület Youtube-csatornáján, aki valamiért lemaradtak a Lumen kávéház különtermében rendezett eseményről. A Beatkorszak Szabadegyetem október 2-án folytatódik, amikor Kovács László Deszkák és barázdák címmel azokról a hanglemezekről fog beszélni, amelyek színházak könnyűzenéhez sorolható előadásaikról készültek.
