A hangtechnológia világa sokrétű és összetett, ami ijesztő lehet a kezdő zenészeknek. Pedig a hangmérnökökkel való együttműködés óriási hatással van a végeredményre. Laura Donohue amerikai énekes, zenetanár és dalszerző öt hasznos tanácsa.
Laura Donohue amerikai énekes, zenetanár és dalszerző, Nashville-ben él, ahol magánstúdiót működtet. A Greensboro-i Észak-Karolinai Egyetem és a Belmont Egyetem öregdiákja, több egyetemen is tanított, a Grammy Alapítvány egyik instruktora, és a Nashville Songwriter's Association International (NSAI) tagja. Karrierje során többször szembesült azzal, milyen nehéz egy kezdő zenésznek először együtt dolgozni professzionális hangmérnökkel. Cikke erről szól, mi segíthet abban, hogy hatékony lehessen az együttműködés.
„A popzeneszerzés ritkán egyszemélyes munka. Még akkor sem az, amikor a szólóművészek a hálószobájukban komponálnak. Mert, amikor színpadra állnak, vagy hangstúdióba mennek zenét felvenni, biztosan lesz mellettük hangmérnök. Rá feltétlenül szükség van ahhoz, hogy bárki popzenét állítson elő. Pályafutásom során rengetegszer dolgoztam velük, segítségük nélkül nem csinálhatnám azt, amit szeretek.
A hangtechnológia világa sokrétű és összetett, ami eleinte ijesztő lehet a kezdő zenészeknek. Ezért a hangmérnökökkel való együttműködés óriási hatással van a végeredményre. Összegyűjtöttem öt hasznos tippet, amelyek segítségével hatékonyabbá tehetjük a közös munkát.
Először is nagyon fontos, hogy tiszteljük és megbecsüljük a munkatársunkat. Nyilvánvaló, hogy a kölcsönös megbecsülés elengedhetetlen az együttműködés kialakításához. A laikusok számára szinte felfoghatatlan, hogy a hangmérnököknek mennyire meghatározó szerepe van a zene megszületésében és végső hangzásában. Emiatt nagyon fontos, hogy munkájuk jelentőségének mindig tudatában legyenek.
Másodszor, értenünk kell a hangtechnológia „nyelvén”. A hangtechnológia világa óriási, de az internetnek köszönhetően rengeteg információhoz hozzáférhetünk. Érdemes megtanulni az alapvető terminológiát, mert ez is elősegíti a közös munkát. Például tudjuk, mi a keverőpult, az erősítő, a tömörítés, a reverb (visszhang). Nem elvesztegetett idő, ha utánanézünk a hangtechnológiai szakszavak jelentésének, mert a későbbiekben ez megkönnyíti a hangmérnökkel való kommunikációt.
Szintén lényeges, hogy minél többet dolgozzunk a technológiával. Fontos észben tartani, hogy a hangmérnökök nem egyszerűen feltekerik az énekhangot vagy keverik a hangszerek hangját. Azt is befolyásolják, hogyan hallja a művész a saját magát vagy a hangszerét felvétel közben. Ezen kívül a különböző színpadoknak, termeknek és stúdióknak mind más az akusztikájuk. A különböző hangzási környezetekben jól „hangzani” minden zenész számára elengedhetetlen, ezért kell gyakran váltogatni a „gyakorló” környezetet. Mindig arra buzdítom énekes diákjaimat, hogy különféle helyeken énekeljenek, például száraz, akusztikailag „halott” helyiségekben és „nedves” terekben, például lépcsőházakban és fürdőszobákban. Szintén gyakori tanácsom, hogy változtassák meg a hangérzékelésüket. Például máshogy halljuk a hangokat, ha csak az egyik fülünkbe teszünk fülhallgatót, vagy ha mindkét fülünket bedugjuk az ujjunkal. Ha ezt a gyakorlatot rögzítjük, később könnyen észrevehetjük az énekhangunkban bekövetkezett változásokat.
Ne féljünk kérdezni! Ha új stúdióba megyek valamit felvenni, vagy egy ismeretlen színpadon játszom, mihamarabb kapcsolatba lépek a helyi hangmérnökkel, és alaposan kikérdezem. Hogyan rögzítik a hangsávokat, és milyen mikrofonokat használnak? Még soha nem találkoztam olyan hangmérnökkel, aki ne örült volna, ha a felszerelésről kérdezik. Érdemes figyelembe venni, hogy milyen mikrofonokat használnak, és azok hogyan működnek együtt a mi hangunkkal.
Végül, de nem utolsó sorban pedig: a legfontosabb, hogy el tudjunk lazulni és jól szórakozzunk. A hangtechnológia csodálatos világa szinte korlátlan zenei kifejezést biztosít. Ha ez nem fantasztikus, akkor nem tudom, mi az.”
Laura Donohue
(fordította: Ifj. Rozsonits Tamás)
