Volt idő, amikor Dorog második legnagyobb munkáltatója volt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) ottani üzeme, ahol a rendszerváltás előtt három műszakban készültek a hanghordozók. Erről is mesélt a Beatkorszak Projekt tagjainak a gyárat „bezáró” néhai munkatárs, a legendás üzem május végi bejárásán.
Nehéz eldönteni, hogy a Kádár János születésnapjára 1982-ben titokban készített, majd be is zúzott lemez egyetlen megmaradt példányának a felbukkanása, avagy a dorogi hanglemezgyár rendszerváltás utáni felszámolásának, a mából nézve is teljesen érthetetlen pillanatainak a felidézése volt-e a mellbevágóbb a Betakorszak Projekt szakmai kirándulásán. Az biztos, hogy Szentgyörgyi Pál, egykori munkatárs értő kalauzolása mellett járhatták be a magyar könnyűzene történetének feldolgozásával foglalkozók a dorogi hanglemezgyár területét, megismerve nemcsak a gyártási folyamatot, de a csúcsidőszakában közel négyszáz embert foglalkoztató üzem hétköznapjait és az ott dolgozók összetartását.
A Hangőr Egyesület Beatkorszak Projektjének 2026-os fókusza a dorogi hanglemezgyár fél évszázaddal ezelőtti indulása okán a magyar hanghordozókiadás rendszerváltás előtti története, amelyhez ebben az évben vándorkiállítás, konferencia, Poptörténeti Pont avatás és két kötet megjelenés is kapcsolódik majd. A Projektben dolgozó rocktörténészek ennek apropóján utaztak május végén Dorogra, ahol a néhai hanglemezgyár ingatlanja mai tulajdonosának engedélyével, az egykori dolgozó kalauzolása mellett járhatták be az üzem területét. A „gyárlátogatáson” kiderült az is, hogy az egykori dolgozók a mai napig összetartanak, évente találkoznak, így elhangzott: ősszel velük együtt emlékezzen a Betakorszak Projekt a magyar rocktörténet szempontjából is fontos évfordulóra.
A hanglemezgyártó részlegből utolsóként távozó Szentgyörgyi Pál május 27-én mesélt a lemezeket készítő présgépek működtetéséről, a svéd gyártóknak „ajándékozott” újításukról, a rendszerváltás előtt, a karácsonyoki időszakra jellemző hajtásról, a gyár területén felbukkanó zenészekről, és arról is, hogy a Dorogról Angliába szállított gépeket ők helyezték kint újra üzembe. De szó esett Bors Jenő alkalmankénti látogatásairól épp úgy, miként a Kádár-kori hiánygazdaság nehézségeit áthidalni képes hanglemezekről. Számítások szerint közel hetvenmillió hanghordozó készülhetett abban a 17 évben, amíg Dorogon működtek a présgépek.
