A Poptanítás munkacsoport célja, hogy rendszeresen teret adjon a magyar könnyűzenei oktatás fejlesztését érintő felvetéseknek. A laza szerveződés 2017 elején jött létre, a koronavírus miatt azonban az elmúlt közel egy évig nem működhetett. A Szent György Hang- és Filmtechnikumban tartott személyes találkozón több mint húsz szakember vett részt.
A Poptanítás munkacsoport 2021. június 10-én rendezett találkozójának napirendjén két téma szerepelt. Egyrészt az elmúlt egy év a könnyűzenei oktatást is érintő változásairól, annak a könnyűzenei koncepcióhoz való viszonyáról, másrészt az Öröm a Zene Nonprofit Kft., a Szent György Hang- és Fénytechnikum valamint a Hangőr Egyesület által finanszírozott, a könnyűzenei oktatás problémáit körüljáró nyári kutatásról esett szó.
Andrásik Remo, az Öröm a Zene ügyvezetője, aki egyben a Petőfi Irodalmi Ügynökség mellett szerveződő könnyűzenei koncepció oktatással foglalkozó vezetője is arról beszélt, hogy a tervek szerint 10 könnyűzenei tehetségpont jönne létre a közeljövőben, az országban. Ebből négy tulajdonképpen már működik, hiszen a debreceni, ceglédi és budapesti rocksulik illetve a tatai Peron Tehetségközpont is csatlakozik majd a hálózathoz, amelyek mellett a tervek szerint Nyíregyházán, Szolnokon, Pécsen, Veszprémben, Szombathelyen és Budapesten kezdene működni hasonló intézmény. (Nem kizárt, hogy Szeged és Miskolc is csatlakozhat a hálózathoz.) Budapesten – a mai elképzelések szerint a Hajógyári szigeten – nemcsak könnyűzenei zeneiskola illetve próbatermek kapnának helyet, hanem az a módszertani központ is, ahol az oktatáshoz szükséges anyagok fejlesztése, illetve a könnyűzenét oktatók továbbképzése történhet. A vidéki tehetségpontok tulajdonképpen zeneiskolák, próbatermek és bemutatkozásra lehetőséget adó közösségi terek is lehetnek majd.
Andrásik Remo mindezek mellett elmondta, hogy zajlik a „hobbi zenészeknek” szóló tananyagok fejlesztése is, amelyek akár még idén a nagyközönség elé kerülhetnek. Ezek a non-formális, nem akkreditált zenetanítást segíthetik majd, ám a hosszú távú cél egy alapszintű, akkreditált könnyűzenei tananyag elkészítése és elfogadtatása. Mindezeknek a terveknek a megvalósításához a fedezetet a könnyűzenei koncepcióhoz rendelt állami források biztosíthatják.
A tehetségpontok kialakítását is segíthetik azok a kutatások, amelyeket a nyár folyamán – várhatóan szeptemberig bezárólag – a winwinwin Kft. végez el. A kutatás négy részből áll össze. Egyrészt a könnyűzenei oktatás jelenlegi állapotát próbálja meg feltérképezni az ezen a területen már működő intézményektől illetve bármilyen formában hangszeres zenét tanító kollégáktól begyűjtött információk alapján, amelyekből kiderülhetnek például az átlagos óradíjak, vagy éppen az ebben mutatkozó területi eltérések. Altschach László, a winwinwin vezetője a munkacsoport ülésén beszélt arról is, hogy a kutatás második részeként a már meglévő, korábbi könnyűzenei kutatásokból a zeneoktatásra, zenetanulásra vonatkozó információkat is igyekeznek kigyűjteni és hasznosítani.
A július elején induló kutatás harmadik és a legtöbbeket érintő része egy online kérdőívre épül majd, amelyben a zenét oktatókat és tanulókat is megkérdezik. Altschach László elmondta, hogy az ideális az lenne, ha legalább ezer válaszolót elérne a kutatás, amihez a jelenlévők segítségét is kérte. Illetve beszélt arról is, hogy ennek az online kutatásnak a kiegészítéseként a magyarok könnyűzenei oktatáshoz való viszonyáról egy úgynevezett omnibusz – azaz országos, reprezentatív – felmérést is rendelnek, hogy még teljesebb legyen a kép.
A Poptanítás munkacsoport idei első, személyes találkozón alapuló ülésén Nagy Réka, a Flumina Magna részéről ismertette a náluk folyó kutatást, amelynek célja, hogy a közoktatásban mérje fel a könnyűzene lehetséges helyét. Azaz arra keresik a választ, hogy az általános- és középiskolákban dolgozó pedagógusok körében mennyire van nyitottság arra, hogy akár fizika-, akár magyar- vagy történelemórák keretében a tananyag elsajátításához könnyűzenei példákat használjanak.
